Látszik, hogy társadalmi és gazdasági életünkben a forradalom szót minden nagy horderejű, gyors változáshoz hozzá tudjuk „illeszteni”. Mit is jelent valójában a forradalom szó, illetve a forradalmiság? Mikor épült be a forradalom a hétköznapi tudatunkba és nyelvhasználatunkba? Vajon minden olyan társadalmi-gazdasági változás, amelyet forradalomnak hívunk, valóban az is? E kérdések mentén tárta fel a forradalmiság témakörét Hahner Péter, a Rubicon Intézet főigazgatója február 22-én a győri MCC-ben. Az előadáson több mint nyolcvan érdeklődő vett részt.

A forradalom a ma ismert jelentését a felvilágosodás idején nyerte el, valamelyest a polgárháború megnevezéseként. A különböző ideológiák mindig másképpen fogták fel a forradalom természetét és lényegét. Az első nagy forradalmi hullámot Európában a francia forradalom indította el, amely oly radikális társadalmi változásokat követelt meg, melynek „forradalmiságát” senki nem kérdőjelezte meg. A forradalom tehát a radikális, gyors változások szinonimájává nőtte ki magát. Az, hogy egy forradalom terrorrá változik-e, elsősorban a forradalmat irányító személyeken múlik, illetve a forradalom hosszúságán. Gondoljunk a francia forradalomra, mely a jakobinus diktatúrába torkollott, vagy a november 7-i bolsevik forradalomra. Bonyolítja a történelmi összképet az is, hogy egy-egy markáns társadalmi megmozdulást, esetleg felkelést a kirobbantói „forradalmi magasságokba” emelnek. Erre ugyancsak jó példa a bolsevik forradalom, melyet méreténél és intenzitásánál fogva megkérdőjelezhetünk, hogy valóban forradalomnak számított-e. A „legegyszerűbb” helyzetben a nemzeti forradalmaknál vagyunk, hiszen minden nép szuverén joga, hogy kinyilvánítsa nemtetszését az őt elnyomó idegen hatalom felé, mely erejénél fogva forradalommá alakíthatja a szuverén és kollektív népakaratot.

Az MCC győri központja hétről hétre kínál izgalmas szakmai programokat az érdeklődők számára. A következő szakmai rendezvényünket egy Pedagóguskonferencia keretében, 2023. március 6-án, 16.00 órától tartjuk. A konferencia során bemutatkoznak képzési programjaink, majd 16:20-tól Fodor Richárd, az MCC Tanuláskutató Intézetének munkatársa tart előadást Természetes intelligencia – 21. századi tanulás címmel. 17:00 órakor dr. Bagdy Emőke professzor, klinikai szakpszichológus előadása kezdődik A személyiségfejlődés útja, tévutak és pozitív esélyek, a tehetségpotenciál címmel.