A New York megyei Buffalóban született Lawrence Block a Yellow Springs-i Antioch College-ba járt főiskolára (ahol szabadművészeteket oktatnak), ám a diploma megszerzése előtt otthagyta az intézményt. Legelőször, az 1950-es években álnéven kezdett publikálni, főleg puhafedeles pornóírásokat, hogy aztán végül 1957-ben kijöhessen első „saját” könyvével, a You Can’t Lose-zal. Írói munkássága során ez idáig több mint 50 regényt, 100-nál is több novellát írt, valamint egy írókról szóló könyvsorozatot is jegyez. Block már évtizedek óta New Yorkban él, roppant szoros a kapcsolata a metropolisszal, legtöbb regénye itt is játszódik. 1993-ban elnyerte a Mystery Writers of America szervezetének Nagymesteri címét, 2005-ben pedig Gumshoe Lifetime Achievment Award-dal honorálták munkásságát. Block termékenységéhez a már említett két tematikus regénycikluson kívül további négy, különböző főhősöket felvonultató sorozat fűződik: az Evan Tanner regények, a Chip Harrison könyvek és történetek, a Keller-regények, valamint a Jill Emerson- és Paul Kavanagh-könyvek. Említést érdemel még további munkái közül például a 2003-as Small Town, amely tényalapú könyv a 2001-es New York-i terrortámadásokról, valamint számos tévésorozatnak írt forgatókönyvet, a 2007-es, Wong Kar-wai rendezte My Blueberry Night – A távolság íze című film szkriptjének pedig a társszerzője volt.

Block az évek alatt írt regények és novellák tucatjaival tíz alkalommal is elnyerte az Edgar-díjat, amely például a Tánc a mészárszéken után járó Edgar Allan Poe-díjjal is kiegészült. A Matthew Scudder-sorozat sorrendben kilencedik darabja 1991-ben látott napvilágot, melyben a történet szerint a főszereplő magánnyomozó azért mond igent egy kényes felkérésre, mivel hite szerint senki sem állhat az erkölcs és a törvény fölött pénze, hatalma és befolyása miatt. A megbízás során ki kell derítenie, Richard Thurman valóban megölte-e gyönyörű és terhes feleségét úgy, hogy még meg is úszta a gyilkosságot. A kérdésre meglehetősen egyszerű a válasz, csakhogy New York nem az a város, ahol az ember bármit könnyen megkaphat. Scudder, amikor még keményen piált, a város minden utcasarkán otthagyott egy darabot a lelkéből, ám ez az ügy mindennél mocskosabb, mint amit eddig a Nagy Almában megtapasztalt. A nyomokat követve ugyanis eljut a város szexiparának legaljára, ahol egy fiatal gyerek élete nem más, mint puszta árucikk, amelyet meg lehet venni, tönkre lehet tenni, aztán végül elpusztítani. Block Matthew (Matt) Scudder nevű nyomozója 1976-ban debütált Az apák bűnei (The Sins of the Fathers, magyar kiadás Agave Könyvek, 2004) című regénnyel, ahol az exzsaru csak nemrég lépett ki a New York-i rendőrségtől, s egyben hagyta el családját is, miután véletlenül egy fiatal lány halálát okozta. Egy Hell’s Kitchen-i hotelszobában bérel szállást, és engedély nélküli magánnyomozóként „tesz szívességet barátoknak”.

A Matthew Scudder-sorozat átfogó témája a halandóság: az első kötetek tele vannak Scudder magányos, a halált szimbolizáló pillanataival, amelyek mind-mind a véletlenül meghalt lányra utalnak. A sokszor a legjobbként emlegetett ötödik darabban, az 1982-es Nyolcmillió halálban (Eight Million Ways to Die, magyar kiadás Agave Könyvek, 2007) Scudder karakterfejlődése végre mozdul egyet előre, mikor betér az Anonim Alkoholisták közé. Block ezzel tervezte lezárni a sorozatot, de aztán 4 év múlva következett a Ha a szent kocsma is bezár (When the Sacred Ginmill Closes, magyar kiadás Agave Könyvek, 2008), amely nemcsak hogy feltámasztotta a szériát, de mind a szerző, mind pedig az olvasók kedvencének bizonyult. Ettől kezdve Scudder személyisége sokáig változatlan maradt, mígnem az Amerikában 1991-ben, nálunk pedig 1992-ben megjelent Tánc a mészárszékenben (A Dance at the Slaughterhouse) a magánnyomozó egy fiatal szélhámost, TJ-t kapja maga mellé szövetségesnek. A 2005-ben kiadott All the Flowers Are Dying úgy tűnt, talán a zárókötete lesz a sorozatnak, ám 2011-ben mégis megjelent egy következő könyv, az A Drop of the Hard Stuff, amely sorrendben immár a tizenhetedik Scudder-történet. Igaz, azóta is ez az utolsó része ennek az univerzumnak.

Szilvási Krisztián