Sweeney Todd irodalmi alakja először 1846 és 1847 folyamán bukkant fel a The String of Pearls: A Domestic Romance című folytatásban megjelenő ponyvaregény főhőseként. A londoni Fleet Streeten működő borbély, Sweeney Todd meggyilkolja az üzletét felkereső vendégeit, akiknek a holttestéből Mrs. Lovett süt húspástétomot.

1970-ben Christopher Bond színművében megalkotta a főhős „pszichológiai háttértörténetét, és motivációt adott az elkövetett bűnöknek”, így a musicalben is a bosszú hajtja Sweeney Toddot, ugyanis „egy gonosz bíró azért ítélte száműzetésre, hogy megszerezhesse feleségét, akit az őrületbe kergetett”, ráadásul a bíró lányukat is a sajátjaként nevelte fel.

Stephen Sondheim 1973-ban, miután látta Bond darabját, arra gondolt, hogy a történet nyomán musicalt ír, ugyanis úgy érezte, hogy a dráma hatása nagymértékben növekedhet a zene által, segítségével még jobban hathat a nézőkre.

Miklós Tibor Musical! című könyvében az Evitával induló musical operák közé sorolja a Sweeney Todd című remekművet is. Véleménye szerint az alkotók egy része, köztük Sondheim is ugyanis „a műfaj zenei-operai kiteljesítését tették munkáik legfontosabb céljává”.

Sondheim a Sweeney Toddban olyan szenvedélyt mutatott, amely addigi műveit nem jellemezte. Operai igényű muzsikája „invenciózus és rendkívül expresszív”, „az operai elemeket a Kurt Weill-művekre emlékeztető dal-forma színesíti, és a meghökkentő eredeti kortársi motívumokat” egyaránt használt, továbbá köszönhetően a mű formájának „a dráma túlnyomó része a zenében és a dalszövegekben jelent meg”.

Az ősbemutatón Sweeney Toddként a kanadai színész, Len Cariou (1939-), Mrs. Lovettként a filmjei, sorozatai révén világhírű Oscar-díjra is jelölt Angela Lansbury (1925-2022), a fiatal szerelmes Anthony Hope-ként a később a Titanicban emlékezetes alakítást nyújtó Victor Garber (1949-), Johannaként Sarah Rice, Turpin bíróként Edmund Lyndeck (1925-2015) lépett színpadra. A további szerepeket Ken Jennings, Jack Eric Williams, Merle Louise, Joaquin Romaguera alakították.

Az előadást a többszörös Tony-díjas, az amerikai zenés színház egyik legjelentősebb rendezője, Harold Prince (1928-2019) állította színpadra. „Sondheimmel való együttműködésével felmérhetetlenül sokat tett a modern zenés színház megújítása, fejlődése érdekében.” A koreográfiát Larry Fuller készítette.

Egy amerikai kritikus így írt a műről: „A Sweeney Todd a kannibalizmus és az alvadt vér operája”, bár a naturalisztikus történet a fekete humort sem nélkülözi. Azonban az amerikai kritikusok az ősbemutatót követően dicshimnuszokat írtak a Sweeney Toddról. A közönség is kedvezően fogadta az új Sondheim művet, összesen 557 előadást tartottak, a széria 1980. június 29-én zárult.

A musical operát és az előadást összesen 9 Tony-díjra jelölték, amelyek közül nyolcat el is nyert, olyan jelentős kategóriákban, mint a legjobb musical, szövegkönyv, előadás, rendező, díszlet, jelmez, illetve természetesen a két főszereplőt, Len Cariout és Angela Lansbury alakítását is Tony-díjjal jutalmazták.

A Sweeney Todd nyomán készült filmet Tim Burton rendezésében 2007 decemberében mutatták be New Yorkban, olyan sztárok alakították a főbb szerepeket, mint Johnny Depp, Helena Bonham Carter, Alan Rickman, Sacha Baron Cohen.

oszem

Felhasznált irodalom: Miklós Tibor: Musical!, wikipédia