Ada Lovelace és a világ első számítógépes programja

Hát ez csúcs! 56. rész – Szilvási Krisztián írása

ada-lovelace

Több mint 30 évvel az elektromos izzó feltalálása és több mint 130 évvel a Microsoft és az Apple alapítása előtt, az 1840-es években Ada Lovelace grófnő – mai értelmben véve – számítógépes programot írt. A világon először. Méghozzá nő létére. Elképesztő? Az angol romantikus költészet egyik legnagyobb alakjának, George Byronnak a lányára (!!!) tényleg csak azt mondhatjuk: hát ez csúcs!

De hogyan kapott egy fiatal nő lehetőséget arra a 19. században, hogy megmutassa tehetségét a világnak? Abban a „felvilágosulatlan” társadalomban, amely a végletekig patriarchális berendezkedésű volt? Hiszen azokban a borzalmas időkben a nőket a puszta „megfigyelők” szerepébe kényszerítették, semmilyen téren nem tekintették őket függetleneknek. Az akkoriban dívó eszmék csupán a házastársi kötelességeket (feleség és anya) tartották a nők életének egyetlen céljának. Slussz, passz. Szinte lehetetlen volt kitörni, vagyis betörni a férfiak „világába” – Ada Lovelace mégis megtette. Persze kellett hozzá az a kiváltságos családi körülmény, amelybe született, no meg egy páratlanul zseniális matematikai érzék. Ma a hölgyet – halkabb, hangosabb, mindenesetre nem helytálló cáfolatok mentén – a világ első számítógépes programozójának tekintjük, akinek legnagyobb hozzájárulása a technika és technológia fejlődéséhez nem a világ első „számítógépein” végzett munkája volt, hanem az a víziója, hogy mivé válhatnak a számítógépek.

Ada Lovelace – a ma már világhírű – Lord George Byron és Annabella Milbanke lányaként jött a világra 1815-ben, ám mivel szülei házassága alig több mint egy évig tartott, soha nem találkozott az apjával. Az anya, hogy ellensúlyozza Byron „veszélyes szellemi hajlamait”, lánya tanulmányaiban a zenére, a franciára és a matematikára helyezte a hangsúlyt. A 12 éves Adát a mechanika kifejezetten érdekelte, repülőgépet szeretett volna feltalálni. 1835-ben bárónő lett, amikor férjhez ment William Kinghez, 1838-ban pedig Lovelace grófnője vált belőle. Férjével összesen három gyerekük született.

Ada 1833 nyarán a skót tudós, író és polihisztor Mary Somerville révén – aki egyben magántanára is volt – egy fogadáson ismerkedett meg Charles Babbage cambridge-i matematikaprofesszorral, aki az előző évtized nagy részét a Difference Engine, egy mechanikus számológép kifejlesztésével töltötte, amelyet arra tervezett, hogy automatikusan és hibamentesen állítson elő matematikai táblázatokat. (25 ezer alkatrészből állt, 15 tonnát nyomott, két és fél méter magas volt). Babbage életre szóló barátságot kötött Adával. „Mindketten elmentünk megnézni a gondolkodógépet – írta Lovelace grófnője. ‒ Rengeteg számot emelt a 2. és 3. hatványra, és egy másodfokú egyenletet is megoldott.” 1837-ben Babbage egy még erősebb, általános célú számítógépen gondolkodott, amelyet Analytical Engine-nek nevezett el: 1000, egyenként 40 tizedesjegyű számot tartalmazva képes lett volna az alapvető számtani, valamint a négyzetgyök és az összehasonlítások elvégzésére, és lyukkártyákat használtak volna a be- és kimenethez. A gép végül azonban nem készült el. (1985 és 2002 között aztán megépítették, és működött is!)

1843-ban Ada lefordított egy francia tanulmányt, amelyet Luigi Menabrea olasz matematikus írt az Analytical Engine-ről. A transzláció közben több ezer szónyi saját jegyzetet is fűzött a tanulmányhoz (amely így végül háromszor olyan hosszú lett, mint az eredeti dolgozat), rájött ugyanis, hogy a gép matematikai műveletek széles körű sorozatát képes elvégezni. Az egyik ilyen sorozatra, a Bernoulli-számok lépésről lépésre történő kiszámítására általa írt példáját ma az első számítógépes programnak tekintjük! Azt is feltételezte, hogy az Analytical Engine-t a számokon kívül más műveletekre is lehetne használni – úgy vélte, egy olyan gép, amely képes a számokkal parancsokat végrehajtani, alkalmas lehet bármilyen, számokkal leírható „művelet” feldolgozására (pl. hangjegyek, képek, betűk… stb.). Mindez aztán 100 évvel később vált csak valóra.

És ha mindez még nem lenne elég bizonyíték ahhoz, hogy ez a (gróf)nő mennyire meghaladta a korát, akkor mondjuk el azt is, hogy erős utalást tett a mesterséges intelligencia ötletére. „Az Analytical Engine-nek nincsen késztetése arra, hogy bármi eredetit előállítson. Bármit végrehajthat, aminek a teljesítésére utasítani tudjuk, elemzéseket, vizsgálatokat végezhet, de nem rendelkezik az analitikus összefüggések vagy igazságok előrelátásával.” Ezeket a megjegyzéseket azóta Lovelace-kifogásnak nevezik, és továbbra is a közönséges számítógépek és a mesterséges intelligencia közötti különbségtételként hivatkoznak rá.

Ada Lovelace 1852-ben, mindössze 36 éves korában meghalt (rákban), hírneve azonban még ma is él. Ugyan akkoriban tudományos munkái alig keltették fel a figyelmet, ám a 20. században, a számítógépek megjelenésével felismerték jegyzeteinek jelentőségét. Az 1970-es években az ADA programozási nyelvet róla nevezték el, eredményei miatt pedig joggal nevezik a modern számítástechnika úttörőjének. 2009 óta minden október második keddjén ünnepeljük az Ada Lovelace-napot, vagyis a nők hozzájárulását a tudományhoz, a technológiához, a mérnöki tudományokhoz és a matematikához.

Szilvási Krisztián

Forrás: wikipédia, britannica.com, mentalfloss.com, mpg.de, newyorker.com, historyofdatascience.com

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép.

2023.02.27