Mi teheti aktuálissá a reformkori Magyarország meghatározó alakját számunkra?

A világirodalom és a világtörténelem nagy formátumú művészei, mint Petrarca, Dante, Shakespeare vagy Petőfi, mindig aktuálisak, mert örök érvényű gondolatokat szólaltattak meg az emberről koruk időkorlátain áttörve. De a mai forrongó európai helyzet különösen aktuálissá teszi Petőfit. Az egész kontinens hatalmas társadalmi és politikai mozgásban van, Európában és a világban is új állami koncepciók, perspektívák és új népvándorlások korát éljük. A szomszédos országban háború van, különböző világpolitikai érdekek csapnak véresen össze, és pusztítják a békés lakosságot is. Egy hasonlóan izgalmas, a nemzeti szabadságokat és az emberi egyenlőséget alapkérdésekként felvető történelmi korszakban lépett a színre Petőfi, és testesítette meg a magyar nemzeti érdekeket, identitástartalmakat és a legprogresszívabb emberjogi eszményeket. Az akkori Európára és Magyarországra megfogalmazott gondolatait olvasva áthallásokkal fogunk találkozni a jelen idő történelmi helyzeteire is. Amit pedig a nemzeti identitás fontosságáról – a világszabadság gondolatával összhangban – egész életművével üzent, azok közül számos meglátása napjainkban is érvényes.

Mi Ön szerint Petőfi Sándor legfontosabb üzenete a mai fiatalság számára?

Munkássága épp a fiataloknak jelentheti a legtöbbet, hiszen nagyon korán, 26 évesen hunyt el, így egész életműve egy kifejezetten ifjúkori alkotáskörnek, egy máig fiatalnak maradt ember művészi üzenetének tekinthető. Amire írásaival és tetteivel elsőrendűen példát adhat, az az élettel szembeni aktivitás bátor vállalása. Arra figyelmeztet, hogy ne adjuk meg magunkat a körülményeknek, ne adjuk fel a küzdelmeinket, hanem cselekvő módon avatkozzunk be a sorsunk, és ha szükséges, a kultúra és a történelem alakításába is. Ezeket a tettekre hívó feladatokat senki nem fogja helyettünk elvégezni. Ma egyes ideológiák – hangzatos szabadságjelszavak takarásában – a bábuvá, a marionettfigurává torzított ember mintáját akarják divattá tenni, aki önmaga életének döntései és akarata helyett csak sodródik az eseményekkel, s vakon elfogadja, amit – a sokszor láthatatlan, lapuló – külső erők kényszerítenek rá. Ezzel szemben Petőfi a szuverén egyéniség erejére döbbenti újra és újra olvasóit.

Mire utal a konferencia címe: Az élő Petőfi?

Azt a kihívást fejezi ki, amit a magyar kultúra számára a költő egész lénye és írásművészete kezdettől fogva jelent. Azt gondoljuk, hogy nagyon sokat tudunk róla. Valóban számos tudományos kutatás született életművéről és életéről. Mégis, amikor egy-egy évforduló kapcsán közelebb hajolunk hozzá, akkor vesszük észre, hogy valójában mennyire keveset látunk belőle. Mindig új arcát, új erőit képes mutatni számunkra. Még mindig sok kérdés maradt megválaszolatlanul azzal kapcsolatban is, hogy milyen belső mozgatórugói voltak ennek a zseniális, művészi és személyes vonásaiban is kivételes képességekkel rendelkező, sokszínű embernek. Minden korszak a magáénak akarta tudni őt, és csak azt emelte ki e káprázatos teljességből, amit a maga társadalmi, irodalmi és egyéb eszméi számára beilleszthetőnek talált. Az élő Petőfinek csak néhány vonását akarta látni. Volt, amikor a tájverseket író, volt, amikor a forradalmár vagy a „népi” énjét tűzték ki a zászlóra, a mai, a posztmodern és már az utáni kor pedig – mind gyakrabban olvasható-hallható ez a gondolatficam – az önmagát ügyesen érvényesítő karrierépítő torzóját, szinte a mai self-menedzser visszavetített sémáját akarja belőle megfaragni. De Petőfi mindig megszökött, s ezt teszi most is, annak a világnak a szűkös kereteiből, aminek profán szerepeibe éppen bele próbálták kényszeríteni. Petőfi bátorsága, nemzettudata, az egyetemes értékek iránti odaadása, az egyszerre magyar és világszabadságra tekintése és mindenekelőtt poétikai tudása és összetettsége akkora érték, amit a maga teljességében egy-egy korszak talán fel se képes fogni, egyszerűen nem fér bele a maga mindig partikulárisan körülhatárolt elvárás-horizontjába és önépítő ideológiai korlátaiba. Azért jó, hogy Győrben a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Térnek köszönhetően megvalósulhat ez a konferencia, mert a tizenhárom elhangzó előadáson keresztül remélhetőleg új ismerettartalmakat, közelítésmódokat is felmutató Petőfi-képet kaphatunk, Petőfi-arcvonásokat láthatunk majd.

Milyen nézőpontokkal találkozhatnak az érdeklődők?

Az előadók között lesz irodalomtörténész, nyelvész, történelemtudós, néprajzkutató, helytörténész, tanár és költő, a határokon belüli és kívüli kutató: tehát szélesebb szemléleti és diszciplináris körben próbáljuk Petőfi komplex értékeit feltárni. Az életműve analízise mellett hallhatunk majd utóéletéről is, például arról, hogy miként hatott a XX. és XXI. századi írókra.

Kihagyhatatlan téma a tanítása is, mert a közoktatásban, majd az egyetemeken dől el, hogy milyen Petőfi-kép alakul ki ma bennünk. Szó lesz majd a Petőfi-fordítások történetéről, néhány nagy versének a nemzetközi sikeréről. Helyet kap az előadások között az is, hogy mi jellemezte a költőt mint a csatatereket járó katonát. Halálának körülményei szintén többrétegűen felmerülnek majd. Két előadó foglalkozik Petőfi Győrhöz és környékéhez fűződő kapcsolatával, különösen a Hazánk című lapnál végzett tevékenységével, korabeli levéltári anyagokra, sajtómegjelenésekre és az ezeket feldolgozó kutatások eredményeire támaszkodva. Ez azért is fontos, mert a rendező könyvtár névadója, dr. Kovács Pál polihisztor orvos Petőfi kortársa, jó ismerője és munkatársa volt.

Összességében a 200. évforduló kiváló alkalmat ad arra, hogy Petőfiről ne csupán pontosabb képet alkothassunk mind emberi, mind művészi, mind történelmi és politikai vonatkozásokban, hanem mélyebben el is gondolkodjunk ennek a kivételes, egyszerre magyar és egyetemes értékeket teremtő embernek a máig töretlen hatásáról és ennek okairól, titkairól. Ezt szolgálja majd a konferencia, amelyre minden érdeklődőt szeretettel várunk.

Az élő Petőfi című tudományos konferenciára 2023. március 23-24-én kerül sor a győri Városháza dísztermében. Az előadók Ekler Andrea, Fűzfa Balázs, Gróh Gáspár, Horváth József, Jánosi Zoltán, Karádi Zsolt, Kovács István, Nyilasy Balázs, Pusztay János, Szalai Zsolt, Tóth László, Vári Fábián László és Zsille Gábor lesznek, a részletes program itt érhető el. Az elhangzott előadásokból kiadvány készül, amelyet a tervek szerint a 2023. évi Győri Könyvszalonon vehetünk majd kézbe. Tudósításunk a Petőfi Győrben című programsorozat sajtótájékoztatójáról itt olvasható. 

Szabados Éva
Fotó: Óbert Klára