Náray Erika színművész dalokkal és háromtagú zenekarával nagyon jól kiegészítette az irodalmi összeállítást, hozzájárult az est kellemes hangulatához. Szerelmes dalok kötötték össze a szerelmes leveleket, a Holnap című például az elején és a végén is elhangzott, mintegy keretet nyújtva a műsornak.

Nyáry Krisztián néhány évig a pécsi egyetemen tanított költészettörténetet. A 90-es évek közepén otthagyta a tanítást, de hobbija továbbra is az irodalom és a művelődéstörténet maradt. 2015 óta a könyvszakmában dolgozik, jelenleg a Líra Könyvkiadó (korábban Magvető) igazgatója és a Magvető Café irodalmi kávéház művészeti vezetője. Már hosszú évek óta gyűjti és kutatja a régen élt írók, költők szerelmes leveleit és kapcsolatait. 2012-ben kezdett mesélni először a különböző művészek szerelmi életéről, kutatásainak eredményeit pedig több kötetben is megörökítette. Megszületett az Így szerettek ők két kötete, melyekben összegyűjtötte a magyar kultúrtörténet legszebb, legérdekesebb szerelmes leveleit. Az Igazi hősök és a Merész magyarok című könyveiben olyan emberekről írt, akik példaként állhatnak előttünk, a Festői szerelmekben pedig a magyar festők párkapcsolatait mutatta be. Az Írjál és szeressél, valamint az Életemnél is jobban című könyveiben a legszebb magyar szerelmes verseket, leveleket gyűjtötte össze, legutóbbi köteteként pedig az Így szerettek ők 3 – Legújabb irodalmi szerelmeskönyv jelent meg.

Mivel emberi sorsokról ír, forrásként gyakran dolgozik levelekkel, naplókkal, visszaemlékezésekkel. A levelek, üzenetek értékét, varázsát a régi időkben a várakozás adta. Az első ilyen üzenetet négyezer évvel ezelőtt egy agyagtáblára írták a sumérok. A szerelmes levelek típusai nagyon sokfélék lehettek: tartózkodó, szenvedélyes, reménytelen, szakító... stb. Az irodalmi műsorban hosszabb-rövidebb ideig tartó kapcsolatokat, szerelmeket elevenítettek fel régi levelek alapján. Titkos és kevésbé titkos viszonyokat egyaránt, mert előfordult olyan is, hogy valaki a feleségével beszélte meg a szeretőjét.

Először Móricz Zsigmond egy 35 éves színésznőnek írt szerelmes leveleiből hallottunk részleteket. A 46 éves Móricz úgy érezte, házassága romokban hever, a váláson gondolkodott. Beleszeretett egy gyönyörű színésznőbe, Simonyi Máriába, aki akkor nem akart vele találkozni, a leveleire sem válaszolt. Egy Móricz-darab próbái alatt találkoztak, a nő akkor volt pályája csúcsán. Az író ellenállhatatlan vonzalmat, vágyat érzett iránta, aki viszont nem akart részt venni a házasság befejezésében, ezért inkább a háttérbe vonult, megriasztották az író érzelmei. Móricz feleségét, Holics Jankát folyamatosan kínozta a féltékenység, többször kísérelt meg öngyilkosságot, míg egy alkalommal nem maradt életben. Mária felelősnek érezte magát a történtek miatt, és minden kapcsolatot megszakított az íróval. Móricz ekkor találkozott a 32 éves Magoss Olgával, a debreceni polgármester lányával. A fiatalasszony 10 éve veszítette el férjét a háborúban. A történetből hamarosan novella lett, Olga pedig végigkísérte az író további életét, aki hétszer kérte meg az asszony kezét, de nem járt sikerrel. Elsősorban megértő szellemi partnert látott benne, jól érezte magát mellette. Móricz aztán egy év után újra találkozott Simonyi Máriával, a lánya ezt írta erről: „Újra megjelent Mária, és nem volt többé senki más.” Szakított Olgával, és hamarosan feleségül vette Máriát, akivel tomboló szerelme unalmas házassággá alakult. Olgával a levélkapcsolata még 12 évig tartott, közel 400 levelet váltottak egymással. „Énnekem más nő nem volt az egész világon, 35 könyvem minden nőalakja ő.”

Örkény István a buszon találkozott Nagy Angélával, aki 16 évvel volt nála fiatalabb, egyetemista és már menyasszony, de annyira megtetszett neki, hogy rögtön megkérte a kezét: 5 perc ismeretség után kijelentette, „el fogom venni feleségül”. Utánautazott oda, ahol nyaralt, és hetekig ostromolta. A kedvezőtlen kiinduló feltételeket Örkény szellemével, műveltségével pótolta. Választottjának szóló szerelmes leveleit humoros formában fogalmazta meg. Aztán feleségül vette Angélát, aki később gasztronómiai tárgyú cikkeket és recepteket írt. Később elváltak, különélésüket a nő így magyarázta: „A zseniket olvasgatni kell, nem velük élni.”

Krúdy Gyuláért rajongtak, bolondultak a nők, nemcsak fiatal korában. Rengeteg szerelmes levelet kapott tőlük, egyesek névvel, mások ismeretlenül küldték őket. Pilisy Róza irodalmi szalonjának állandó vendége volt, ő is írt neki. Pilisy – Krúdy több regényalakjának ihletője – író és luxusprostituált volt, a „magyar kaméliás hölgy”. Nagyon kedvelte az irodalmat, szalonjában szívesen látta vendégül a „jókedvű és elmés” embereket, írókat. Háza Pest egyik legismertebb luxusbordélyának számított. Saját élményanyagából írt. „Joga volt a szerelemhez, mert hisz azért áldozta egész életét. Ha szeretett, egész szívből szeretett. Ugyanezt várta attól a férfitól, akit szerelmével kitüntetett, ezért csalódásokkal volt tele az élete” ‒ írta róla Krúdy. De Várady Gyuláné Kelemen Regina – a Royal Szálló igazgatójának felesége – is heves érzelmeket táplált a nős író iránt. „Mindenkinek hazudtam, csak Neked mondtam igazat” – írta neki Krúdy. A sors azonban kiszámíthatatlan, mert aztán beleszeretett a szeretője lányába, Várady Zsuzsikába, akit 19 éves korában feleségül is vett, és gyermeke született tőle. Mivel háromgyermekes családapaként nem vitték el katonának, így az első világháború éveit szerelmi csatározásokkal töltötte. Krúdy lánya egyszer összeszámolta: apjának élete során 133 szerelme volt!

Karinthy Frigyes felesége, Böhm Aranka „megtépte” Gordon Ibolyát, aki iránt férje szerelemre lobbant, majd Karinthyt is alaposan összekarmolta. Pedig az írónak „csak” ez az egyetlen szeretője volt: Iby. Azt írta neki, hogy „majd az iskolában tanítanak bennünket, és érettségi tétel leszünk”. Folyton Bécs és Budapest között ingázott, hogy találkozhasson szerelmével.

Kosztolányi Dezső időskorában lobbant szerelemre, gégerákja után, a visegrádi üdülőben, ahova pihenni érkezett: Radákovich Máriába szeretett bele. Kosztolányi a feleségével, Harmos Ilonával beszélte meg kétségbeesetten, mi történt vele. Ő vigasztalta, tudta, hogy a fellángolás csak férje kétségbeesett ragaszkodása, kapaszkodója az élethez. Majd utána fenyegető levelet írt a szeretőnek, hogy minden apró részletet tud, és ellátta „jó tanácsokkal”: „Vagy azonnal ugorjon a Dunába, de jól, vagy pedig tanuljon…”

Ady Endre és Léda többször összevesztek és kibékültek, Párizsban és Firenzében is próbálták rendezni a kapcsolatukat. Utolsó találkozásukkor a nő pofont adott a költőnek, aki utána megírta az Elbocsátó, szép üzenetet. Aztán Léda kérte, hogy szeretné látni legalább néhány percre, amikor Bécsen megy át a vonata, de ez a találkozás nem jött létre, mert Ady félt, hogy akkor minden kezdődik elölről. A nő válaszaiból kevés maradt fenn az utókor számára, hol hűvösen, hol biztató módon viselkedett a költővel. Léda elvesztésének félelme viszont szenvedélyes versekre ihlette Adyt.

A szerelmi vonzódás nincs tekintettel a körülményekre. Szerb Antalnak 1943-ban munkaszolgálatot kellett teljesítenie. A német megszállás után műveit, a Magyar irodalomtörténetet is betiltották zsidó származása miatt. 43 évesen kényszernyugdíjazták, elvették a lakásukat. Bujkálni kényszerült, többször felmerült benne a szökés gondolata. Feleségének, Bálint Klárának szép, de aggódó leveleket írt: „Éjjel-nappal rátok gondolok.”

S ha már szerelem: a szombati irodalmi est főszereplője, Nyáry Krisztián Pesten született, de 14 évesen a szentesi Horváth Mihály Gimnázium kollégiumába költözött: itt ismerte meg élete nagy szerelmét, Bártfai Andreát („Zsömét”), akit később feleségül is vett, majd két lányuk született. Andreáról kevesen tudták, hogy az író társa az életben, mert Nyáry mindig introvertált férfi volt. Felesége azonban éppen ellenkezőleg: filmek, színházi előadások menedzsere, sajtófőnöke, munkatársként közreműködött például férje Így szerettek ők című könyveinek megszületésében is: ő állt modellt mindkét kötet borítójánál. Sajnos fiatalon, fél év alatt legyőzte egy súlyos betegség, Nyáry Krisztián pedig ott maradt két kamaszlánnyal egyedül. Megváltozott felesége elvesztése óta, elfogadja a dolgokat úgy, ahogy vannak, semmin sem idegesíti magát. Nyáry Krisztián eddig 14 sikerkönyvet írt, megtalálta a hivatását. Az lett a munkája, ami addig a hobbija volt: olvas. 5000 kötetes könyvtára van, amelyben ritkaságok is megtalálhatók. Lányát, Nyáry Lucát tehetséges slammerként ismerhettük meg, de már regényt is írt Vigyázat, törékeny! címmel, amelynek főszereplője egy 16 éves lány, akit nemcsak a kamaszok problémái jellemeznek, de édesanyja halálával is meg kell küzdenie.

A zenés irodalmi est másik főszereplője, Náray Erika színésznő Egerben született. Nagyon sokan szeretik énekesként és szinkronszínészként is, aki általában mosolyog vagy nevet. Az Egri Tanárképző Főiskola Gyakorló Zenei Általános Iskolájába járt, nyolc évig csellózott, majd ő is Szentesen, a Horváth Mihály Gimnázium irodalmi-drámai tagozatán tanult. 18 évesen felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskola prózai szakára, először a Vígszínházban és a Pesti Színházban kapott szerepeket. Elvégezte a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola jazz szakát, és a Vigadóban is fellépett. Férjhez ment ifj. Bergendy Istvánhoz, majd New Yorkba ment angol nyelvet tanulni. 2000-ben született lánya, Kamilla. A Budapesti Operettszínházban több híres darabban is játszott (Rómeó és Júlia, Mozart, Szépség és a szörnyeteg, Szép nyári nap), a színházon kívül pedig filmekben és tévésorozatokban is láthatjuk, szinkronszínészként hallhatjuk. 2005-ben megkapta a színházi közönségdíjat, a Súgó Csigát, ez élete egyik legkedvesebb szakmai sikere.

A Borítékolható szerelem zenés-irodalmi estjén is kiderült, hogy nagyon sokan kíváncsiak az írók, költők mindennapi életére, érzéseire, a művek keletkezéseinek hátterére. Egy izgalmas életrajzi történet pedig kedvet csinálhat a művek elolvasásához.

Sulyok Attiláné
Fotók: F. Sipos Bea

Forrás: Nyáry Krisztián: Írjál és szeressél Bp, 2018.; Nyáry Krisztián: Így szerettek ők 3 Legújabb irodalmi szerelmeskönyv; 168.hu; wmn.hu; forbes.hu; atempo.sk; starity.hu