Az első, még az Árpádok idején, vélhetően az itt (is) birtokos Türje nemzetség által a Zala folyócska és a falu fölé magasodó dombra emelt erősség biztosan földvár volt, a kutatók szerint egy 30 méteres átmérőjű négyzet lehetett az alakja, amelyet ott a dombtetőn még árokkal is körülvettek, ennek látszanak is némi nyomai. Az is biztos aztán, hogy a Türje nemzetség idővel két ágra, a Szentgrótira és a Bérire szakadt, és Béri István lesz az, aki engedélyt kap II. Ulászló királytól (aki azt mondta mindenre, hogy „dobzse”) egy kővár építésére. De ez már bizonyosan nem a dombtetőn épül fel, hanem a folyócska mellett, annak vizével körülvétetve. Az öreg vár földfalai pedig lassan elkoptak a múló időben, 1795-ben aztán Kiss János táblabíró lesz az, aki temetőt hoz itt létre a családjának, no és a rokonságnak, ez lesz majd a Nemes temető, amely végül 1964-ig marad használatban.

Képeslap Zalabér nevezetességeivel (Göcseji Múzeum CC BY-NC-ND)

Az új vár alaprajzát Giulio Turco, a már többször emlegetett császári hadmérnök révén ismerjük. Ő az, aki a négyzetes alaprajzú, fülesbástyás palánkvár (tehát a falai vesszőfonatok közé döngölt agyagos földből voltak, és a vesszőfonatokat is bekenték agyaggal, hogy ne lehessen felgyújtani azokat) kapujához egymás mellé két nagy, szintén négyzetes alaprajzú tornyot is rajzolt. Amelyek valószínűleg már téglából épültek, és a kapubejárót védték, amihez pedig cölöphíd vezetett a széles, a Zala vízével elárasztott várárok felett. Nádasdy Tamás, aki 1553-ban, a Bériek kihalása után Mérey Mihállyal felesben megkapja Ferdinándtól a várat, egy 1555-ös jelentésében „fortalitiumnak”, mondjuk azt, hogy váracskának nevezi. (Míg mondjuk a kőből emelt várakat, Csobáncot, Keszthelyt vagy Szigligetet rendesen castrumnak írják ekkoriban.)

Az óvár a Zala fölé magasodó dombon volt (Göcseji Múzeum CC BY-NC-ND)

Hogy aztán miféle harci cselekmények zajlottak Bér vára alatt, arra nincs sok adat. Kanizsa eleste után, amikor a Zala átkelőjét volt hivatott védeni, talán ha 20-30 katona, nagyobb részt gyalogos hajdú tanyázhatott benne. Azt tudjuk, hogy 1644 húsvétján, majd július 5-én is támadta a török a várat. Utóbbi esetben a szentgróti várból érkezett meg a segítség, s a kitörő őrséggel együtt kiszorították a törököt a faluból. Húsz vitéz magyar maradt holtan a csatatéren, és a törökök még hét rabot is magukkal hurcoltak. Az a néhány lovas, aki ide volt rendelve, aztán biztosan részt vett a török elleni portyákban, ellovagolt azokba a seregösszevonásokba is, amelyek a korszakban voltak. Arról is vannak adatok, hogy 1692-ben, de még 1701-ben is lakták a fortalitiumot, aztán az itt élők is kényelmesebb lakhelyet találtak. A két torony téglaanyagát is széthordhatták a helybeliek, a palánkot pedig elmosták a Zala gyakori áradásai.

Címlapkép: Turco alaprajza (varlexikon.hu)

Pálffy Lajos
Forrás: forumhungaricum.hu