Ezt a lenyűgöző intézményt, melyet a könyvek székesegyháza néven is emlegetnek, széles körben elismerik mint a világ egyik legszebb bibliotékáját, de emellett az oktatás és a kutatás elengedhetetlen tere is. A 19. századra fókuszál.

A kapcsolódó Youtube videó lejátszása.

Működését a városban George Peabody (1795-1869), a modern jótékonyság atyjaként számon tartott amerikai filantróp által létrehozott Peabody Institute (1857), az első amerikai konzervatórium könyvtáraként kezdte, így gyűjteménye is az intézet magalapításától datálódik. Saját épületet 1878-ban kapott, amit Edmund G. Lind (1829-1909) helyi építész tervezett. Az első könyvtáros tanulmányozta a nagy amerikai és európai könyvtárak gyűjteményét, majd összeállított egy 50.000 könyvből álló listát, s ez alapján végezte a beszerzést. Utódja is ezt az elvet követte, de kiterjesztette a tudományos szövegekre is. Több tudományterület szakértőivel tanácskozott ez ügyben. A módszer olyan jól működött, hogy végül ez a gyűjteményfejlesztési forma a tudományos könyvtárak standardjává vált. A George Peabody Library 1967-ig működött az intézet referenciakönyvtáraként, ekkor a városhoz került, s a közeli Enoch Pratt Free Library részeként üzemelt egészen 1982-ig. Azóta a Johns Hopkins Egyetem (1876-) könyvtári hálózatának része, és mivel elképesztően látványos, gyakran tartanak itt rendezvényeket (esküvők, vacsorák stb.), illetve háttérként szolgál filmek és tévéműsorok számára. Nyilvános kutatókönyvtár, mely 2002-2004 között egymillió dolláros felújításon, 2016-ban pedig komplett tetőablak-cserén (1,2 millió dollár) esett át, így teljes pompájában tündököl.

A fő olvasóterem ötemeletnyi díszes öntöttvas erkélye drámaian emelkedik a tetőablakig, 61 láb (18 és fél méter) magasba. Ez egy hatalmas neo-greco (a neoklasszikus újjászületés stílusa) átrium, aminek minden szintjéről a központi térre néző kilátás nyílik. Barokk, rokokó és görög-római építészeti elemeket fedezhet fel, aki figyelmesen tanulmányozza, köztük aranylevéllel díszített klasszikus oszlopokat. Gyönyörűen megmunkált korlátok és mintás márványpadlók vannak mindenütt, a természetes fényt pedig a keresztezett tetőablak biztosítja.

A korabeli Buda vára a Nürnbergi krónikában (1493)

A kizárólag helyben használható állomány 300.000 kötetből áll, melynek nagy része 19. századi, s bár minden témát érint, a legteljesebb a vallás, a brit művészet, a topográfia, a történelem, az életrajz, az irodalom, a nyelvek, a tudománytörténet, a földrajz, a felfedezés és az utazás terén. Szép gyűjteményük van híres és fontos művek első kiadásaiból, mint például Edgar Allan Poe (1809-1849), Nathaniel Hawthorne (1804-1864), Herman Melville (1819-1891), Henry Louis Mencken (1880-1956) írásai, a Denis Diderot (1713-1784) által szerkesztett 28 kötetes Encyclopédie (1751-1772), Miguel de Cervantes (1547-1616) Don Quijote-je (1617), Maryland és Baltimore térképei, természetrajzi fóliói, vagy Charles Darwin (1809-1882) A fajok eredete című munkája (1859). A ritka könyvek szobájában tartják legféltettebb kincseiket, mint Walt Whitman Fűszálak című művének 1856-os kiadása, vagy legrégebbi gyönyörűségük, a Nürnbergi krónika 1493-ból.

A George Peabody Könyvtár nemcsak szemet gyönyörködtető látvány, nemcsak csodás és értékes gyűjtemény, hanem egy olyan hely, ahol megteremtették a megfelelő és inspiráló légkört mind a kutatáshoz, mind a tanuláshoz.

tmoni

Fotógaléria: A baltimore-i George Peabody Könyvtár

14 kép

 

Forrás: Johns Hopkins Sheridan Libraries, Sokszínű Vidék, Wikipedia (angol), Accidentally Wes Anderson, The Baltimore Sun, Grunley, Traditional Building, Atlas Obscura, Curbed

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép; 4. kép; 5. kép; 6. kép; 7. kép; 8. kép; 9. kép; 10. kép; 11. kép; 12. kép; 13. kép; 14. kép.

A YouTube-ra feltöltött videó beágyazása a nyilvános videómegosztó webhely API általános szerződési feltételeinek betartásával történt, a feltöltő/tulajdonos felhasználók felé történő általános engedélyét követve. A beágyazott videó ezen a linken található a feltöltő megnevezésével.

A cikksorozat korábbi részei:
1. rész: Biblioteca Palafoxiana
2. rész: A pármai Palatina Könyvtár
3. rész: Biblioteca Joanina
4. rész: Az admonti bencés apátság könyvtára
5. rész: Anna Amalia Hercegnő Könyvtár
6. rész: Az ottobeureni bencés apátság könyvtára
7. rész: Biblioteca Marucelliana
8. rész: Az oxfordi Codrington Library
9. rész: A nápolyi Girolamini Könyvtár
10. rész: A melki bencés apátság könyvtára
11. rész: A velencei Biblioteca Nazionale Marciana
12. rész: Az El Escorial kolostor királyi könyvtára
13. rész: A párizsi Sainte-Geneviève Könyvtár
14. rész: A prágai Strahov kolostor könyvtára
15. rész: A Mafra-palota könyvtára
16. rész: A wiblingeni kolostor könyvtára
17. rész: Az Osztrák Nemzeti Könyvtár
18. rész: A Sankt Gallen-i kolostor könyvtára
19. rész: Biblioteca Civica Romolo Spezioli
20. rész: A Klementinum könyvtára
21. rész: A Yale Egyetem Beinecke Könyvtára
22. rész: A Kínai Nemzeti Könyvtár
23. rész: A Trinity College könyvtára
24. rész: A Portugál Királyi Olvasóterem Rio de Janeiróban