Cserhalmi György 75 éves

Szabados Éva írása

cserhalmi-gyorgy

75. születésnapját ünnepli Cserhalmi György Kossuth- és Balázs Béla-díjas színész, érdemes művész. Több mint kétszáz film és csaknem kétszáz színházi bemutató áll mögötte. Jellegzetes szikár és nyughatatlan karaktere a magyar színházi világ alapköve lett.

Ő volt Az ötödik pecsét (1976) agyonkínzott forradalmára, akit Őze Lajosnak meg kellett pofoznia – ezzel a magyar filmtörténet egyik legdrámaibb pillanata született meg Fábri Zoltánnak és a zseniális színészgárdának köszönhetően.

Cserhalmi György dolgozott Szabó Istvánnal, Makk Károllyal, Jancsó Miklóssal, Bacsó Péterrel és Mészáros Mártával. Egyik főszereplője Bódy Gábor Amerikai anzix című kísérleti elsőfilmjének, amellyel elnyerték a mannheimi nagydíjat. Bódy Gáborral különleges munkakapcsolatban és barátságban voltak, Győrben vele vitte színpadra a legendássá vált Hamletet.

Gábor nemcsak a barátság okán, hanem valami finom látás okán többet vélt fölfedezni bennem, mint aminek a szakmai közvélemény ismert és tartott. És ezt próbálta az Amerikai anzixban be is bizonyítani. Én nem vagyok hivatott megítélni, hogy ezt milyen sikerrel vitte véghez, azt viszont tudom, hogy egy fantasztikus munkát láttam ott elkészülni.” (Barátom, Bódy Gábor – részlet)

Híres utolsó „katonás” szerepe Alceste a Székely Gábor rendezte Mizantrópban. Majd Taub János rendezésében Az elveszett paradicsomban Zoltánt formálta meg úgy, mintha rá írta volna Sarkadi a szerepet.

Több alkalommal is elnyerte a Magyar Filmszemlén a legjobb férfi alakítás díját. 2003-ban az Európai Unió filmes életműdíjával tüntették ki, 2005-ben Prima Díjat kapott. 2014-ben Gábor Miklós-díjat vehetett át a székesfehérvári Vörösmarty Színház Lear király című előadásának címszerepében nyújtott alakításáért. 2022-ben megkapta a Színházi Kritikusok Céhe életműdíját.

Budapesten született 1948. február 17-én, operaénekes édesanyja révén már kisgyermekként a művészetek közelébe került. Az iskolában elsősorban a történelem és a költészet érdekelte, Arany János és Csokonai Vitéz Mihály versei ragadták meg. A Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése után néhány évadot Debrecenben és Veszprémben, majd két évet a Nemzeti Színházban töltött, egy interjúban színházi mesterének Latinovits Zoltánt és Őze Lajost nevezte. 1979-től a Mafilm színtársulatában dolgozott, 1983-ban a Székely Gábor és Zsámbéki Gábor irányításával induló, legendássá vált Katona József Színház társulatának lett alapító és meghatározó tagja. 1989-ben visszatért a Nemzetibe, a kilencvenes évek elején rövid ideig a Labdatér Teátrum művészeti vezetője volt. Féléves amerikai távollét után, 1994-ben csatlakozott a Székely Gábor vezette, újonnan alakuló Új Színházhoz, 1999-től négy éven át a Radnóti Színház, 2013 és 2018 között pedig a székesfehérvári Vörösmarty Színház tagja volt.

cserhalmi-gyorgy

Anyaszínházai mellett több helyen is színpadra lépett. A debreceni Csokonai Színházban Móricz Zsigmond Úri muri című darabjának egyik főszerepét alakította, játszott a Szegedi Szabadtéri Játékokon Az ember tragédiájában, a Thália Színházban Virág elvtársat játszotta Bacsó Péter A tanú című kultuszfilmjének színpadi változatában. A Nemzeti Színház Oresztész-előadásában Meneláoszt, a Körhinta című legendás film színpadi változatában a főhősnő, Mari apját alakította.

Korunk egyik legjelentősebb férfi színésze, számos Oscar-díjra jelölt film szereplője. A magyar rendezők mellett sokat foglalkoztatják a cseh filmesek is. Szerepelt többek között Ondřej Trojan Želary című alkotásában. Ez a film 2004-ben szintén Oscar-jelölést kapott.

Az egykor első osztályú vívó Cserhalmi soha nem vett igénybe kaszkadőrt, a hitelességre törekedve. 2012-ben mutatták be az ügynöktémát feldolgozó, Drága besúgott barátaim című filmet, amelynek érdekessége, hogy a művész lánya, Cserhalmi Sára rendezte. A sokoldalú színész lemezt is készített (Básti Julival a Hallgass kicsit, Novák Péterrel Eklektikon címmel), a Férfi és nő című zenés műsorban Básti Juli, Udvaros Dorottya és Kulka János társaságában többször is fellépett Dés László és Bereményi Géza dalaival.

Színházi rendezőként Zalaegerszegen Arthur Miller Pillantás a hídról című drámáját és a Villa Negra című komédiát, Debrecenben a Boldogult úrfikoromban című darabot állította színpadra. Székesfehérváron is rendezett – David Pownal Mesterkurzus című színművét és Reginald Rose bűnügyi játékát, a Tizenkét dühös embert. Az elmúlt évben a Pesti Magyar Színházban az ő rendezésében mutatták be az Esterházy Péter művéből készült Tizenhét hattyúk című monodrámát. A Kaposvári Egyetemen osztályvezető tanáraként színészmesterséget oktatott.

2014-ben Bitskey Tiborral együtt a nemzet színészévé választották az elhunyt Sztankay István és Avar István helyére. 2012 óta a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja.

Egy interjúban mesélte el, milyen útravalóval indította el jó pár évtizede Latinovits Zoltán: „Ne legyél kis Latinovits! Van neked saját neved, Cserhalmi. Akkor legyél Cserhalmi!

Egy alapvető színházi alapszabály, amit a rendezők és nézők is elvárnak a színésztől: „Lepj meg!” Reméljük, a nagyszerű művészegyéniség még tartogat meglepetéseket a számunkra.

Szabados Éva
Címlapfotó: Nemzeti Filmintézet

Forrás: wikipédia, novekedes.hu, szinhaz.online, filmvilag.hu

A 2. kép a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével ezen a linken található.

2023.02.17