A Maine állambeli Margaret Knight alighanem ugyanolyan munkásgyermek volt, mint bármelyik másik a környezetében. Átlagos család, özvegyen maradt édesanya, testvérek, elszegényedés, költözés, gyári munka, így lehet röviden összefoglalni. Mattie – ahogy a barátok, a család hívta – szívesen alkotott dolgokat, asztalos szerszámokból komoly készlete volt. Sárkányai és különleges szánkói már gyerekkorában közismertté tették. Kreatív fantáziája, a dolgok működése iránti kíváncsisága szinte határtalan volt. Az iskoláit ugyan befejezte, de már korán egy textilgyárba került dolgozni testvéreivel együtt, hogy nehéz anyagi helyzetükön könnyítsenek. Az első ipari forradalom idején terjedő gyapotfeldolgozással foglalkozó üzemekben különösen gyakori volt a gyermekmunka.

Gyermekmunkás egy gyapotfeldolgozó üzemben (1908, Dél-Karolina, Newberry)

Szigorú fegyelem, kemény büntetés, rossz munkakörülmények, alacsony munkabér, rugalmatlan munkaidő, vég nélküli kizsákmányolás. Az elképesztően siralmas viszonyokról, melyekből Margaretnek is bőven kijutott, hosszan lehetne még írni. Egy alkalommal, amikor a szövőgép meghibásodott, a vetélő, amelyik fel-alá járt, kirepült, és eltalált egy fiút, komoly balesetet okozva. Margaret elgondolkodott a hibán, és tizenhárom éves kora ellenére olyan szerkezetet tervezett, amely az egész gépet leállította műszaki meghibásodás esetén. Innovatív ötlete bár nagy horderejű volt a gyapotfeldolgozó ipar fejlődésében, neki ebből mégsem származott semmilyen előnye. Jutalmat nem kapott, a szabadalmi rendszerről, amely ötletét megvédhette volna, semmit nem tudott. Mattie azonban okos lány volt, hamar felismerte, hogy ötletei másoknak hasznot hajtanak. Azt is jól tudta, hogy nőként harcolnia kell jogaiért. Egészségügyi problémái miatt más megélhetés után kellett néznie, ezért különféle műszaki feladatokat vállalt, és közben állandóan képezte magát. Szakmák egész sorát sajátította el a kárpitozástól a dagerrotípia készítéséig (fotózás elődje).

Újságcikk 1912-ből: „Az első nő, aki amerikai szabadalmat kapott, még mindig zseniális találmányokon dolgozik”, a képaláírás: „Margaret E. Knight munkában az ő kísérleti szobájában”.

Helyzete a Massachusetts állambeli Springfieldben változott meg. A Columbia Paper Bag Company papírzacskók készítésével foglalkozott, ezek egyre népszerűbbé váltak, a korábbi vászonzsákokkal, faládákkal szemben megnőtt rájuk az igény. A kézzel ragasztott termék a viszonylag időigényes folyamat miatt nem igazán volt nyereséges. Margaret más hibáját is észrevette, ugyanis ezek még lapos zacskók voltak, sokkal inkább hasonlítottak borítékra. Mattie csak annyit mondott: Lehetnének jobbak! És elkezdett dolgozni a megoldáson. Teljesen automatizálta a folyamatot, és hajtogatott fenekű zacskókat talált ki, ebbe már sokkal többet lehetett beletenni, teljesen hasonlatosak voltak a maiakhoz. Igaz, a papírzacskót nem Margaret E. Knight találta fel, de olyan mértékben tökéletesítette azt, hogy ezáltal új korszak nyílott a vásárlásban.

A kapcsolódó Youtube videó lejátszása.

Első gépe még fából készült, ami nem volt túl strapabíró, ezért egy gépész segítségével a fém változatát is megépítette. Bostonba költözött, úgy döntött, hogy benyújtja a gép szabadalmát. Megdöbbenve tapasztalta, hogy valaki már egy hasonló eszközre beadta a kérelmét. Margaret jól tudta, hogy valaki ellopta az ötletét, ezért – hogy bizonyítsa a maga igazát – pénzét nem sajnálva harcot indított, rengeteg bizonyítékkal szállt szembe riválisával. A 16 napos tárgyaláson, 1871-ben a Szabadalmi Hivatal végül Knightnak adta a jogokat, a versenytárs ugyanis nem tudott működőképes gépet bemutatni. Margaret papírzacskói „elindultak” világhódító útjukra. Még ugyanebben az évben Viktória királynő Királyi Becsületrendet adományozott neki.

Ma a Smithsonian Történeti Múzeumban látható a most is teljesen működőképes, Knight-féle szabadalmi modell. Szerény, hétköznapi találmánya a leghíresebb feltaláló nővé avatta őt, aki a 19. század végén volt elég kreatív, „pimasz” és bátor, hogy nőként kivívja jogait és a megérdemelt tiszteletet.

SzaSzi

Forrás: wikipedia (angol), americanhistory.si.edu, ai-bees.io

A képek a Wikimedia Commons és a Smithsonian Institution szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép, 2. kép, 3. kép.

A YouTube-ra feltöltött videó beágyazása a nyilvános videómegosztó webhely API általános szerződési feltételeinek betartásával történt, a feltöltő/tulajdonos felhasználók felé történő általános engedélyét követve. A beágyazott videó ezen a linken található a feltöltő megnevezésével.