Bram Stoker könyve, mely a film alapjául szolgált, 1897-ben jelent meg; formája levélregény, amelyet naplóbejegyzések és újságcikkek egészítenek ki. Az ügyvéd Jonathan Harker Erdélybe érkezésével indul a történet, aki segít az ott élő Drakula grófnak, hogy egy régi apátsági épületbe költözhessen Angliában. Stoker nagy terjedelmű jegyzetet készített a regényhez, az erdélyi folklórral és történelemmel is részletesen foglalkozott: a feltételezések szerint Drakula alakját Vlad Tepes vagy Báthory Erzsébet ihlette. A könyv kritikai megítélése vegyes volt, a horror műfaj ismerői értékesnek tartották, ám más vélemények szerint túl ijesztőre sikeredett. A gótikus szépirodalmi művek közül Wilkie Collins The Woman in White című regényéhez hasonlították.

Több mint harminc filmváltozat készült a történetből, és nemcsak Drakula gróf alakja vált ikonikussá, hanem ellenfele, Abraham Van Helsing professzor lett a vámpírvadász archetípusa. A Tod Browning által rendezett 1931-es film elején Renfield ügyvéd jelenik meg Erdélyben, aki az eredeti műben Drakula szolgája, itt a szerződés aláírása után lesz azzá. (Jonathan Harkert csak azután ismerjük meg, hogy a gróf Angliába érkezik.) Drakula és Renfield együtt indulnak el egy hajóval, melyen a legénység minden tagja titokzatos körülmények között meghal az út során. Az egyetlen túlélő Renfield, hiszen Drakula a koporsójában van. Úgy tűnik, az ügyvéd a hajón történtekbe őrült bele, ezért Dr. Seward elmegyógyintézetébe zárják.

Drakula egy éjjel megharapja Seward lányát, Minát, aki Harker menyasszonya. Van Helsing professzor ekkor már tudja, kivel áll szemben, mivel egy másik hölgy gyanús körülmények között már korábban elhunyt. A gróf vakmerően meglátogatja áldozatát, ám egy tükrös tetejű szivardoboz miatt lepleződik a professzor előtt. Harc kezdődik Mináért. A fináléban a lány megmentői, Harker és Van Helsing követik Drakulát a kastélyába, ahol Renfield is megjelenik.

Drakula gróf szerepében a magyar Lugosi Bélát láthatták a nézők, azon magyarok egyikét, akinek csillaga van a Hollywoodi hírességek sétányán (Hollywood Walk of Fame). Színészi pályája azonban – már Magyarországon is megmutatkozó tehetsége ellenére – nem a reményei szerint alakult külföldön. Blaskó Béla Ferenc Dezső néven született a Temes megyei Lugoson, innen származik a művészneve. Játszott Temesváron és Debrecenben, ahol a Tell Vilmos címszereplője volt. Aztán a Szegedi Nemzeti Színházban, a Magyar Színházban, a Királyi Színházban, a Palota Színházban szerepelt, majd a Nemzeti Színház tagja lett. A Mária Magdolna című darabban Jézus Krisztust alakította. Némafilmekben Olt Arisztid néven jelent meg a stáblistán.

1919 után emigrációba kényszerült, mivel a színész szakszervezet megalakításában való részvétele miatt eltiltották a szerepléstől. Így az országot elhagyva Bécsbe, majd Berlinbe ment, ahol ismét némafilmekben játszott. Egy hajó legénységében dolgozva jutott el Amerikába, ahol magyar nyelvű színpadi darabokban és ugyancsak némafilmekben kapott szerepet. 1927-ben Bram Stoker regényének Broadway feldolgozásában már ő alakította Drakulát, majd megkapta a film főszerepét is.

Az Universal Filmstúdió igyekezett kihasználni a horrorfilm nagy sikerét, ezért több hasonló mozi gyártását is tervezték, melyeknél Lugosira is számítottak. A filmszerep, mely világhírűvé tette, rögtön be is skatulyázta horrorfilm-színésszé. 1932-ben A fehér zombi (White Zombie) című horrorban Legendre vudu mágust alakította. (Később a feltételezhetően első zombifilm címét választotta nevének egy metál zenekar, melynek Rob Zombie is a tagja volt.)

Lugosi helyzetét az is nehezítette, hogy nem tudott tisztán beszélni angolul, erős magyar akcentusa megmaradt, pedig a tekintete mellett Drakula beszédstílusa volt az, amelyet a kritikusok különlegességként kiemeltek. Frankenstein szörnyének szerepére is kiválasztották, ő azonban a doktor szerepét szerette volna. A teremtményt végül Boris Karloff (eredeti nevén William Henry Pratt) angol színész formálta meg. Többször is játszottak együtt, de Lugosi nem tudott kiszabadulni színésztársa árnyékából.

A Bud Abbott és Lou Costello találkozik Frankensteinnel (Bud Abbott Lou Costello Meet Frankenstein, 1948) című film után Lugosi Béla már nehezen kapott szerepet. Ehhez hozzájárult az is, hogy az először fájdalomcsillapítóként szedett morfium rabjává vált. 1956-ban hunyt el, Drakula jelmezében, Culver Cityben helyezték örök nyugalomra.

Érdekesen alakult a további szerepeket játszó színészek sorsa is. A Minát alakító Helen Chandler később súlyosan megsérült egy lakástűzben. A John Harkert megformáló David Manners sikeresnek számított a pályán, mégis visszavonult a színészettől. Dwight Frye, a Renfieldet játszó színész gonosztevők és mentális problémával küzdő karakterek megformálója lett, majd tragikusan korán, negyvennégy évesen szívroham következtében hunyt el. Edward Van Sloan nemcsak a Darkulában alakította Abraham Van Helsinget, hanem a Drakula lányában (Dracula’s Daugther, 1936) is, majd több horrorprodukcióban hasonló tudós karaktereket formált meg.

A rendező, Tod Browning művészi karrierje korán indult, tizenhat évesen elszökött otthonról egy vándorcirkusszal. Később színész lett, de pályáját megtörte egy súlyos baleset, mely a világszemléletét is átformálta: autójával a sínekre hajtott, és egy vele utazó színész elhunyt. Ezt követően fordult határozottan a rendezés felé, elsősorban melodrámákat forgatott. A Drakula filmhez az Universal Filmstúdió a szerzői jogok miatt Hamilton Deane és Louis Bromfield színpadi feldolgozását vette alapul, ugyanis 1922-ben F. W. Murnau már forgatott filmet a regényből.

A későbbi Drakula-filmek sorából kiemelkedik az 1958-ban Christopher Lee főszereplésével, Terence Fisher rendezésében készült angol filmváltozat. Egy évvel korábban Lee alakította a Frankenstein átkában (The Curse of Frankenstein) a teremtmény szerepét, így lényegében Lugosi Béla és Boris Karloff utóda is lett egy személyben.

1992-ben Francis Ford Coppola forgatta újra a történetet Gary Oldman, Winona Ryder, Keanu Reeves és Anthony Hopkins főszereplésével. Ez a változat két Oscar-díjat nyert 1993-ban, a Legjobb jelmez és a Legjobb smink kategóriákban.

Bogár Erika

Forrás: wikipédia, mek.oszk.hu 1, mek.oszk.hu 2, imdb.com, port.hu

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép.