Flora Farnese

Remekművek világszerte 84. rész – Szabados Éva írása

flora-farnese

Flora római kori szobra a Nápolyi Nemzeti Régészeti Múzeumban látható a Farnese Gyűjteményben. A Tavaszistennő legfontosabb attribútumaival, szépséges virágokkal jelenik meg az antik alkotáson, hirdetve a látható élet újjáéledését. A harmonikus ábrázolás, származásához hűen, szimbolikus üzenetet hordoz.

A Farnese Gyűjtemény a görög-római ókorból származó művészeti alkotások egyik első kollekciója. Alessandro Farnese bíboros nevéhez köthető, aki III. Pál néven lett pápa (1534-1549). Olyan világhírű alkotásokat is magában foglal, mint a Farnese Hercules és a Farnese Atlas. Michelangelo belső fülkéket tervezett a hatalmas római Palazzo Farnese (1546) szobrainak bemutatására, amelyeknek egy része jelenleg a Nápolyi Nemzeti Régészeti Múzeumban, másik része pedig a londoni British Museumban látható.

Flora Farnese – márványba lehelt lélek

Ez a klasszikus műremek valószínűleg egy i. e. 5. századból származó görög szobor alapján készült. A csípőnél csomózott öv a római kor divatja volt, eszerint körülbelül az i. sz. 2. századból való lehet. Érzékletesen ábrázolja Flora istennőt, aki mintha áldozatképpen nyújtaná finoman megmunkált virágait. A mozdulatlanság nyugalmát és a mozgás dinamikáját mesterien ötvöző kontraposzt használata is a görög gyökerekre utal.

Flora a virágok és a tavaszi időszak római istennője. Szimbolikus jelentése kapcsolódik a természethez, a termékenységhez, a fiatalsághoz és az emberi lélekhez. Görög megfelelője Khlórisz. Nimfaként született, akibe beleszeretett a nyugati szél istene, Zephir vagy Favonius (görögül Zephürosz). Vele kötött házassága után vált Florává, a tavasz istennőjévé. A növényvilág tőle kapta a flóra nevet.

A rómaiak neki szentelték a Floralia ünnepet, amelyet általában áprilisban tartottak, s az élet ciklusának megújulását szimbolizálta. Ilyenkor tánccal és virágokkal köszöntötték az istennőt.

A reneszánsz idején újra figyelmet kapott a humanisták körében. Botticelli is megörökítette Tavasz című képén. A festő bemutatja a mitikus jelenetet, amint Zephürosz igyekszik elragadni Khlórisz nimfát, és amikor ez megtörténik, virágok kezdenek hullani a szájából: ez a szerelem ereje, amely arra készteti a nimfát, hogy „virágot hozzon”, és így az új erő hatására Florává, Szépséggé lényegüljön át. Szimbolikus kulcsban Khlórisz, akinek a neve „fehéret” jelent, a tiszta lélek szimbóluma, ugyanakkor a téli hidegé is, Zephürosz pedig a karma megfelelője, aki a lelket a megnyilvánulás virágos ligete felé tereli.

flora-farnese

Fraser-Imregh Monika kutató szerint Flora nem más, mint a földi Vénusz, aki virágokat hintve a világba adja hírül, hogy: „itt az idő, teremni és teremteni kell.Ovidius szerint Flora minden dolog virágzása. Az ember számára vajon mi hozhatja el a lelki virágzást? Az ókori és reneszánszkori tanítások szerint a saját örök szellemi forrásának, mély Énjének megtalálása. Talán épp ennek a szent forrásnak áldoz Flora Farnese is.

Évek óta Magyarországon is rendeznek Floraliát, az Aquincum Baráti Körnek köszönhetően. Idén májusban már 32. alkalommal elevenítik fel – inkább a szórakoztatást, mint az elmélyülést keresve – a római hagyományokat.

Szabados Éva

Forrás: wikipédia, romaikor.hu, ujakropolisz.hu, sze.hu, theoi.com, Marsilio Ficino: A szerelemről – Kommentár Platón A lakoma című művéhez

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép.

A cikksorozat korábbi részei:
1. rész: Mozaik a Villa Hadrianából
2. rész: Cellini: Sótartó
3. rész: Caravaggio: Medúza-fő
4. rész: Leonardo da Vinci: Hölgy hermelinnel
5. rész: Pierre Puget: A krotóni Milón halála
6. rész: Henri Rousseau: Az álom
7. rész: Ihachi sárkánya
8. rész: Nagy Károly talizmánja
9. rész: A Teknősbékák kútja (Fontana delle Tartarughe)
10. rész: Pablo Picasso: Guernica
11. rész: Benczúr Gyula: Budavár visszavétele
12. rész: Piero della Francesca: Szent Antal szárnyasoltár
13. rész: Alfons Mucha: Gismonda
14. rész: Emile Gallé: Váza írisszel
15. rész: Tádzs Mahal
16. rész: Edgar Degas: Balett – A csillag
17. rész: Bernini: A folyók kútja
18. rész: Gemma Augustea
19. rész: Bernini: Apolló és Daphné
20. rész: A Belém-torony
21. rész: Bocca della Verità (Az igazság szája)
22. rész: A sienai dóm
23. rész: Az Alhambra
24. rész: A chambord-i kastély
25. rész: A prágai Károly híd
26. rész: A chartres-i székesegyház
27. rész: Arany körgallér a bronzkorból
28. rész: A Fabergé-tojások
29. rész: Lechner Ödön: A pozsonyi kék templom
30. rész: Gulácsy Lajos: Varázslat
31. rész: Csontváry Kosztka Tivadar: Mandulavirágzás Taorminában
32. rész: Hadrianus síremléke, az Angyalvár
33. rész: A Prima Porta-i Augustus szobor
34. rész: Raffaele Monti: A menyasszony
35. rész: Munkácsy Mihály: Krisztus-trilógia
36. rész: Tiziano Vecellio: Pesaro Madonna
37. rész: Róth Miksa: Napfelkelte
38. rész: Gustav Klimt: Pallasz Athéné
39. rész: A Neuschwanstein kastély
40. rész: A pisai ferde torony
41. rész: Frida Kahlo: Önarckép tövises nyaklánccal
42. rész: Ara pacis Augustae (Az augustusi béke oltára)
43. rész: A capitoliumi nőstény farkas
44. rész: A prágai Szent Vitus-székesegyház
45. rész: A négy tetrarcha portrészobra
46. rész: Johannes Aquila: Szent László – A veleméri templom freskórészlete
47. rész: A Colosseum
48. rész: A conwyi vár
49. rész: Antoni Gaudí: Park Güell
50. rész: A maharadzsapalota
51. rész: Niobé-kratér
52. rész: Ponte Vecchio
53. rész: Az Aranyhajó
54. rész: A Szent István-terem
55. rész: Humayun császár síremléke
56. rész: A Big Ben
57. rész: A rábaszentmiklósi Szent Miklós templom
58. rész: A Mátyás-templom
59. rész: A Sándor-erőd
60. rész: A Hohenzollern-kastély
61. rész: Gustav Klimt: A csók
62. rész: Míg a halál el nem választ... ‒ Sten Sture jegygyűrűje
63. rész: A Lánchíd
64. rész: A Szamothrakéi Niké
65. rész: A Bostoni Operaház
66. rész: Sandro Botticelli: Tavasz
67. rész: A Gyugyi-gyűjtemény

68. rész: Claude Monet: Nő napernyővel – Madame Monet és fia
69. rész: Az agyaghadsereg
70. rész: San Gimignano tornyai
71. rész: A Las Lajas bazilika

72. rész: M. S. mester: Kálvária
73. rész: Bomarzo – A rejtélyes szent erdő
74. rész: Eugène Delacroix: Villámlástól megriadt ló
75. rész: Hohensalzburg vára
76. rész: Élisabeth Vigée Le Brun: Önarckép portréfestés közben
77. rész: Knidoszi Déméter
78. rész: A winchesteri székesegyház
79. rész: A Festetics-kastély
80. rész: Raffaello: Sixtus Madonna
81. rész: Mont-Saint-Michel
82. rész: Jan Vermeer: Csipkeverőnő
83. rész: A millau-i völgyhíd

2023.02.12