1248-ban írják le először Csákány nevét a vasvári káptalan egyik oklevelében. 1513-ban már Nagycsákányként emlegetik az írások, talán így megkülönböztetve a somogyi Csákánytól, ahol ugyancsak állott egy vár. A bevezetőben emlegetett első csákányi váracska, inkább egy palánk vagy őrtorony a Németújvárról Körmend, majd Vasvár felé tartó utat őrizte akkor, amikor erre még a Héderváriak voltak a birtokosok. Nagycsákány mellett, az akkor még Medvés pataknak hívott Lahm patak partján aztán egy másik település is született 1388-ra, Doroszló néven. E kettő, szinte összeépült faluból lett aztán 1936-ban Csákánydoroszló, de ezzel megint messzire szaladtunk, hiszen azt a bizonyos csákányi várat még a török időkben emelték, mint ahogyan már a bevezetőből tudhatjuk. Igen, a török időkben, különösen Kanizsa 1600-as eleste után nőtt meg a Rába folyó, és az azon Csákánynál kialakított híd átkelő szerepe. Ugyan a török előtte is indított portyákat erre a gazdag vidékre, de a Rábáig tartó hódítása, amelybe az Őrség egy része és a túlparti Ivánc község is beletartozott, csak az 1600 utáni években valósult meg.

Ahogy egy vár őrségének pihenőszobája kinézhetett (Balatoni Múzeum CC BY-NC-ND)

Portyák tehát korábban is voltak, 1582-ben például egy megerősített csákányi udvarházba gyűlt össze a környék nemessége lakodalmi mulatságba. Aztán erre tört rá hajnalban a török, kardélre hányva a megrészegedett násznépet. Valahogy át tudtak észrevétlenül kelni a vízen, pedig azt különösen 1600 után folyamatosan figyelték górékon, nagy vízparti fákon kialakított magasleseken ülve azok, kiket a falvak népéből erre kijelöltek. A Szabadbattyánból induló Batthyány família, pontosabban Batthyány I. Ferenc (1497-1566) II. Lajos révén jutott németújvári központtal ehhez a 18 falut bíró uradalomhoz. Ezek egyike volt Nagycsákány, vagy a szomszédos Gasztony, ahol a jobbágyok mellett jelentős számú kisnemes is élt, talán az egykori határőrök leszármazottai. Közülük kerülhetett ki az 1596-ban megépülő, reneszánsz, emeletes várkastély katonasága is.

A Rába Csörötneknél (Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum CC BY-NC-ND)

A várkastélyhoz aztán 1610 körül kaputorony, palánk és vizesárok is épült. Az 1630-as években 30 katona állomásozott itt, majd tíz esztendő múlva már ötven. Az évszázad közepén Batthyány Ádám, aki akkoriban dunántúli főkapitány is volt, egy Carli nevezetű itáliai hadmérnökkel földből és fából fülesbástyákat is építtetett a palánk négy sarkára az ágyúk számára. Aztán az egészet vizesárokkal is körülvették, de úgy alakult, hogy a török sosem ostromolta ezt a modern erődítményt. Katonái viszont ott voltak abban a seregben, ami előbb 1664-ben Körmendnél, majd itt, Csákánynál és Csörötneknél is megakadályozta Köprülü Mehmedet és seregét a Rábán való átkelésben. Aztán eltakarodott a török is, a kurucok csillaga is leáldozott, a Batthyányak pedig 1753-ban úgy döntöttek, hogy újra kastéllyá alakítják a várukat. Ebben a formában létezik ma is, szociális otthon működik benne.

Címlapkép: A képeslapon a várból kialakított kastély (Balatoni Múzeum CC BY-NC-ND)

Pálffy Lajos
Forrás: forumhungaricum.hu