The Beatles: Abbey Road

Minden idők legjobb rockzenei albumai 1. rész ‒ tmoni írása

the-beatles-abbey-road

Az Abbey Road (1969) az ikonikus angol rockzenekar, a The Beatles (1960-1970) tizenegyedik, s egyben utolsó stúdiólemeze, mely megjelenésben megelőzte ugyan a Let It Be-t (1970), de ezt vették fel utoljára. 

A nagyközönség ezt tartja az együttes egyik legjobban sikerült zenei anyagának, a Rolling Stone magazin minden idők 500 legjobb albuma listáján a 14. helyre sorolták, s szerepel az 1001 lemez, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz című könyvben. A sikert mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy mind Európában, mind Amerikában a slágerlisták élére került. A szakmai fogadtatás már vegyes volt. A kritikusok egy része fanyalgott, nem tekintették hitelesnek a zenéjét, sőt mesterséges hatásokat emlegettek. Az azóta eltelt fél évszázadban azonban megváltozott a megítélése: ma már a zenekritikusok is a Beatles egyik legjobb teljesítményének tartják. Az is, annak ellenére, hogy keletkezésekor az együttes már a feloszlás küszöbén állt, s mire megjelent, John Lennon (1940-1980) már kilépett a formációból. Az előzőleg rögzített Get Back / Let It Be felvétele közben voltak összetűzések a tagok között, de az Abbey Road (eredetileg Everest lett volna a címe) kollegiális légkörben zajlott, mintha érezték volna, hogy ez lesz az utolsó közös munkájuk. Ehhez kompromisszumokra volt szükség elsősorban Lennon és Paul McCartney (1942) között, s ennek köszönhetően az album két oldalának stílusa meglehetősen eltérő – így mindkét zenész elégedett lehetett, a lemez pedig roppant eredeti. Az első oldal John kívánságára külön dalokból áll, míg a második Paul akarata szerint egy hosszú egyveleg.

the-beatles

Az Abbey Road a rock, a pop és a blues egyedi fúziója. Az említett kettősség ellenére hangzásvilága összetartó, innovatív és időtlen – az egész produkció makulátlan. A zenei látásmód abszolút szélessége, valamint az együttes kollektív muzsikus képzelete teszi az albumot remekművé. És akkor még nem beszéltünk a technikai újdonságokról, amelyek észrevehetetlenül járultak hozzá a sikerhez. A Come Together az egyik legnagyszerűbb nyitó dal a Beatlestől, az I Want You (So Heavy) pedig olyan zenei távlatokba viszi a hallgatóságot, mint addig még senki, soha. George Harrison két örök érvényű gyöngyszeme, a folkpop Here Comes the Sun és a Something a legjobb zeneszámok között szerepel, amelyeket a zenekar felvett. Ez utóbbit sokan a valaha írt legnagyobb szerelmes dalnak tartják.

Az egyik legjobb és legtöbbet feldolgozott felvétel az Oh! Darling, az együttes harmóniáját pedig a Because mutatja meg legjobban. Lennon, McCartney és Harrison több háromszólamú harmóniát énekelt itt, mint bármely más Beatles albumon, és a gitárszólók is hangsúlyosabbak. Az A oldal különálló dalai felfoghatók a zenekar jövőképeként, a szólókarrierek előfutáraiként, míg a zseniális B oldal értelmezhető valamiféle nosztalgikus múltként, mivel a McCartney és Martin által összegyűjtött, majd egy dalciklussá összerakott, fénylő és optimista zenei töredékek visszahozzák a viszályoktól mentes közös munka illúzióját. Az Abbey Road sokkal több, mint a 17 dal egymásutánja, megtestesíti mindazt, ami a Beatlest naggyá tette.

Az albumon a négy tagon (John Lennon, Paul McCartney, George Harrison, Ringo Starr) kívül közreműködött George Martin (1926-2016) csembalón, orgonán és ütőhangszereken, valamint Billy Preston (1946-2006) Hammond orgonán. A producer George Martin volt. A lemez több újrakiadást is megért: 1987-ben, 2009-ben és 2019-ben.

Minden idők egyik legismertebb albumborítója a 4 Beatle-t ábrázolja, amint áthaladnak az Abbey Roadon, az EMI londoni stúdiói mellett található zebrán (amivel feltették a helyet a térképre). A már-már kultikus fotót Iain Macmillan (1938-2006) készítette mindössze 10 perc alatt (ennyi időre zárták le a rendőrök a kereszteződést a forgalom elől) egy létra tetejéről. A borítón nem szerepel se név, se cím, ami nem annyira tetszett a kiadónak (EMI), de nem tudtak vitatkozni a „mindenki tudja, kik ők” érvvel. A borítót John Kosh tervezte, az ötlet Paultól származott. A fotóhoz kapcsolódó összeesküvés-elméletektől megkímélem az olvasókat, arról épp eleget írtak már (többet, mint magáról az albumról).

Ez egy olyan lemez, amely minden más Beatles albumnál jobban kiállja az idő próbáját – a zenekar munkásságának abszolút csúcsa, ami az eladott példányok számában is megjelenik. Egy biztos: a The Beatles egy évtizedes szárnyalásának méltó lezárása.

Tracklist:

A oldal
01. Come Together
02. Something
03. Maxwell’s Silver Hammer
04. Oh! Darling
05. Octopus’s Garden
06. I Want You (She’s So Heavy)

B oldal
01. Here Comes the Sun
02. Because
03. You Never Give Me Your Money
04. Sun King
05. Mean Mr. Mustard
06. Polythene Pam
07. She Came in Through the Bathroom Window
08. Golden Slumbers
09. Carry That Weight
10. The End
11. Her Majesty

tmoni

Forrás: Wikipédia (magyar, angol), Radio X, Hangzásvilág, The Blackbirds, AllMusic, BBC, Rolling Stone, The New Yorker, Pitchfork, Beatles Music History, uDiscover Music, The London Magazine

A 2. kép a flickr.com gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével ezen a linken található.

A YouTube-ra feltöltött videók beágyazása a nyilvános videómegosztó webhely API általános szerződési feltételeinek betartásával történt, a feltöltők/tulajdonosok felhasználók felé történő általános engedélyét követve. A beágyazott videók a következő a linkeken találhatók a feltöltők megnevezéseivel: 1. videó; 2. videó.

2023.02.07