A millau-i völgyhíd

Remekművek világszerte 83. rész – tmoni írása

millau-i-volgyhid

A káprázatos millau-i viadukt (Viaduc de Millau) a Francia-középhegységet átszelő Tarn folyó szurdokvölgyét hidalja át, 343 méter magas pilonjával (tartószerkezet) és 245 méter magas pillérjével építésekor a világ legmagasabb közúti hídja volt. Ráadásul a víz felett 270 méteres magasságban átívelő, 2460 méter összhosszúságú csoda a leghosszabb ferdekábeles híd a földkerekségen.

A völgyhíd felépítése a mérnöki, pénzügyi és gazdaságossági tanulmányokkal, a tervezéssel és a különböző egyeztető tárgyalásokkal együtt 17 évet igénybe. Az Eiffage (1992-) nevű cég volt a kivitelező, akik 320 millió euró befektetésével, Michel Virlogeux francia építőmérnök kivitelezési elvei és a brit Foster+Partners tervezőiroda tervei alapján készítették el a remekművet, melyet a modern építészet egyik legnagyobb vívmányaként tartanak számon. Ez a titáni szerkezet tiszta high-tech technológiákkal és innovatív anyagokból épült.

millau-i-volgyhid

Egy viadukt megépítése két magaslati útvonal között igen komoly nehézségeket és problémákat vet fel, amelyeket mind le kell küzdeni és meg kell oldani. Ebben az esetben a hatalmas tér áthidalásának technológiai feladatáról, valamint a szél (250 km/h), a korrózió és az esetleges földrengés elleni tartósságáról volt szó – s mindezt 120 évre kellett biztosítani. A megvalósíthatósági tanulmány elsődleges feladata a legmegfelelőbb hídtípus kiválasztása volt. Ehhez 17 tervezőintézet javaslatát kérték be, ezek közül 8-at részletes tervek kidolgozásával is megbíztak. A kiértékelő bizottság a munkát a Sogelerc (ma Thales), Europe Études Gecti (ma Arcadis) és Serf (Norman Foster and partners tervezőintézete) által létrehozott csoportra bízta. Gyakorlati vizsgálatokkal, maguk által kidolgozott tesztekkel kellett bebizonyítaniuk, hogy a végső tervek megfelelnek az előírt követelményeknek. Választaniuk kellett, hogy vasbetonból vagy acélból készítsék-e az alépítményt, igazolni kellett a pillérek és pilonok megfelelő szilárdságát, stabilitását, állékonyságát és tartósságát, valamint azt is, hogy az építésre javasolt berendezések meg fognak felelni minden kívánalomnak.

millau-i-volgyhid

Maga a tulajdonképpeni építkezés 2001. október 16-án kezdődött, és 2004. december 18-án fejeződött be. A viadukt egy nyolcnyílású, ferdekábeles, acélszerkezetű közúti híd, ami hét vasbeton pilléren és két beton hídfőn nyugszik. A pillérek folytatásaként az út középvonalára hét acél pilon van felállítva. Az ezekhez erősített, ferdén, legyezőformában elhelyezett kábelek (154 db) a hidat felülről tartják, és ezáltal a tartóerőt elosztják. Az útfelület a Tarn folyót a völgy legmélyebb pontján, a vízszint fölött 270 méter magasságban keresztezi. Az útnak mindkét irányban két sávja és egy-egy leálló sávja van, a gyalogos közlekedés tilos. A híd két szélső fesztávja 204 méter, a közbenső hat mindegyike 342 méter hosszú. A hídfelület enyhén lejt (3,025%) északi irányba (a szintkülönbség 74 m), és keletre enyhén elkanyarodik (kanyarsugár: 20 km).

millau-i-volgyhid

Minden pillér 17 méter széles, 24,5 méter hosszú beton talapzaton áll, amelyek mindegyike négy 4,5 és 5 méter közötti átmérőjű, 9 és 17 méter mélység között váltakozó marokkói kútnak nevezett vasbeton alapzaton fekszik. Ezek építésével kezdődött a tulajdonképpeni munka. A hídfők 13 méter széles, üres belsejű építmények, csak az oldalukhoz csatlakozó szárnyaik terjednek ki az útalapzat teljes szélességére. A pillérek belülről üres oszlopok, magasságuk a topográfia és a hídprofil függvénye. A híd pályaszerkezete egy doboz jellegű építmény, melynek kialakítása a San Franciscó-i Golden Gate híd, és a Normandia híd pályaszerkezeteihez hasonló, úgynevezett ortotróp lemezes szerkezet. Az útburkolat kiválasztása sem volt egyszerű, mivel olyan burkoló-szigetelő anyagra volt szükség, ami kibírja a hídpálya néha igen jelentős deformálódását, védelmet nyújt a korrózió ellen, és kényelmes, biztonságos útfelületet biztosít az autósok számára. Egy többréteges felületet választottak, melynek a vastagsága mindössze 4 mm, az egész súlya mégis 13.000 tonna lett. A hét acél pilon mindegyike kb. 700 tonnát nyom, 89 méter magas, és az aljuk 15,5 méter széles. A villamos berendezések mérete arányos a híddal: hatalmas. Az erősáramú kábelek összhosszúsága 30, a gyengeáramú kábeleké 10, az optikai kábeleké pedig 20 kilométer. 357 telefoncsatlakozó teszi lehetővé, hogy a karbantartók bármikor és a híd bármelyik pontjáról kapcsolatba léphessenek az irányító központtal. Bárminemű rendellenesség esetén az elhelyezett szenzorok azonnal beindítják a riasztórendszert, és megkezdődik a hibaelhárítás.

A két díjat nyert viadukt – joggal – Franciaország építészeti büszkesége, melynek összköltsége végül 400 millió euróban állt meg. A kivitelező cég 2124-ig vállalt garanciát az építményre extrém szeizmikus és meteorológiai kondíciók közepette is. Az Eiffel-toronynál is magasabb völgyhíd diszkréten simul bele a természeti környezetbe. Formáját a varrótűn átvezetett cérnáról kapta (a cérna a híd fesztávja, a tűk pedig az oszlopok), a masszív szerkezet ennek köszönheti finom eleganciáját. Könnyed és légies, akár egy pillangó, s ez jól palástolja a tényt, hogy 36 ezer tonnájával ez minden idők legnehezebb hídja. Megnyitása óta 84 millió gépjármű használta, évente pedig több mint félmillió látogató tekinti meg ezt a műremeket autóval, kenuval, kerékpárral, helikopterrel, girokopterrel, sétarepülővel vagy siklóernyővel.

tmoni

Forrás: Wikipédia (magyar, angol, francia), Érdekes világ.hu, Hetedhétország, Traveler, a viadukt honlapja, Kihagy6atlan, Explore France, Tourisme Aveyron, Rethinking The Future

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép; 4. kép; 5. kép; 6. kép; 7. kép; 8. kép; 9. kép; 10. kép; 11. kép; 12. kép; 13. kép; 14. kép; 15. kép; 16. kép; 17. kép; 18. kép; 19. kép.

A YouTube-ra feltöltött videó beágyazása a nyilvános videómegosztó webhely API általános szerződési feltételeinek betartásával történt, a feltöltő/tulajdonos felhasználók felé történő általános engedélyét követve. A beágyazott videó ezen a linken található a feltöltő megnevezésével.

A cikksorozat korábbi részei:
1. rész: Mozaik a Villa Hadrianából
2. rész: Cellini: Sótartó
3. rész: Caravaggio: Medúza-fő
4. rész: Leonardo da Vinci: Hölgy hermelinnel
5. rész: Pierre Puget: A krotóni Milón halála
6. rész: Henri Rousseau: Az álom
7. rész: Ihachi sárkánya
8. rész: Nagy Károly talizmánja
9. rész: A Teknősbékák kútja (Fontana delle Tartarughe)
10. rész: Pablo Picasso: Guernica
11. rész: Benczúr Gyula: Budavár visszavétele
12. rész: Piero della Francesca: Szent Antal szárnyasoltár
13. rész: Alfons Mucha: Gismonda
14. rész: Emile Gallé: Váza írisszel
15. rész: Tádzs Mahal
16. rész: Edgar Degas: Balett – A csillag
17. rész: Bernini: A folyók kútja
18. rész: Gemma Augustea
19. rész: Bernini: Apolló és Daphné
20. rész: A Belém-torony
21. rész: Bocca della Verità (Az igazság szája)
22. rész: A sienai dóm
23. rész: Az Alhambra
24. rész: A chambord-i kastély
25. rész: A prágai Károly híd
26. rész: A chartres-i székesegyház
27. rész: Arany körgallér a bronzkorból
28. rész: A Fabergé-tojások
29. rész: Lechner Ödön: A pozsonyi kék templom
30. rész: Gulácsy Lajos: Varázslat
31. rész: Csontváry Kosztka Tivadar: Mandulavirágzás Taorminában
32. rész: Hadrianus síremléke, az Angyalvár
33. rész: A Prima Porta-i Augustus szobor
34. rész: Raffaele Monti: A menyasszony
35. rész: Munkácsy Mihály: Krisztus-trilógia
36. rész: Tiziano Vecellio: Pesaro Madonna
37. rész: Róth Miksa: Napfelkelte
38. rész: Gustav Klimt: Pallasz Athéné
39. rész: A Neuschwanstein kastély
40. rész: A pisai ferde torony
41. rész: Frida Kahlo: Önarckép tövises nyaklánccal
42. rész: Ara pacis Augustae (Az augustusi béke oltára)
43. rész: A capitoliumi nőstény farkas
44. rész: A prágai Szent Vitus-székesegyház
45. rész: A négy tetrarcha portrészobra
46. rész: Johannes Aquila: Szent László – A veleméri templom freskórészlete
47. rész: A Colosseum
48. rész: A conwyi vár
49. rész: Antoni Gaudí: Park Güell
50. rész: A maharadzsapalota
51. rész: Niobé-kratér
52. rész: Ponte Vecchio
53. rész: Az Aranyhajó
54. rész: A Szent István-terem
55. rész: Humayun császár síremléke
56. rész: A Big Ben
57. rész: A rábaszentmiklósi Szent Miklós templom
58. rész: A Mátyás-templom
59. rész: A Sándor-erőd
60. rész: A Hohenzollern-kastély
61. rész: Gustav Klimt: A csók
62. rész: Míg a halál el nem választ... ‒ Sten Sture jegygyűrűje
63. rész: A Lánchíd
64. rész: A Szamothrakéi Niké
65. rész: A Bostoni Operaház
66. rész: Sandro Botticelli: Tavasz
67. rész: A Gyugyi-gyűjtemény

68. rész: Claude Monet: Nő napernyővel – Madame Monet és fia
69. rész: Az agyaghadsereg
70. rész: San Gimignano tornyai
71. rész: A Las Lajas bazilika

72. rész: M. S. mester: Kálvária
73. rész: Bomarzo – A rejtélyes szent erdő
74. rész: Eugène Delacroix: Villámlástól megriadt ló
75. rész: Hohensalzburg vára
76. rész: Élisabeth Vigée Le Brun: Önarckép portréfestés közben
77. rész: Knidoszi Déméter
78. rész: A winchesteri székesegyház
79. rész: A Festetics-kastély
80. rész: Raffaello: Sixtus Madonna
81. rész: Mont-Saint-Michel
82. rész: Jan Vermeer: Csipkeverőnő

2023.02.04