A völgyhíd felépítése a mérnöki, pénzügyi és gazdaságossági tanulmányokkal, a tervezéssel és a különböző egyeztető tárgyalásokkal együtt 17 évet igénybe. Az Eiffage (1992-) nevű cég volt a kivitelező, akik 320 millió euró befektetésével, Michel Virlogeux francia építőmérnök kivitelezési elvei és a brit Foster+Partners tervezőiroda tervei alapján készítették el a remekművet, melyet a modern építészet egyik legnagyobb vívmányaként tartanak számon. Ez a titáni szerkezet tiszta high-tech technológiákkal és innovatív anyagokból épült.

Egy viadukt megépítése két magaslati útvonal között igen komoly nehézségeket és problémákat vet fel, amelyeket mind le kell küzdeni és meg kell oldani. Ebben az esetben a hatalmas tér áthidalásának technológiai feladatáról, valamint a szél (250 km/h), a korrózió és az esetleges földrengés elleni tartósságáról volt szó – s mindezt 120 évre kellett biztosítani. A megvalósíthatósági tanulmány elsődleges feladata a legmegfelelőbb hídtípus kiválasztása volt. Ehhez 17 tervezőintézet javaslatát kérték be, ezek közül 8-at részletes tervek kidolgozásával is megbíztak. A kiértékelő bizottság a munkát a Sogelerc (ma Thales), Europe Études Gecti (ma Arcadis) és Serf (Norman Foster and partners tervezőintézete) által létrehozott csoportra bízta. Gyakorlati vizsgálatokkal, maguk által kidolgozott tesztekkel kellett bebizonyítaniuk, hogy a végső tervek megfelelnek az előírt követelményeknek. Választaniuk kellett, hogy vasbetonból vagy acélból készítsék-e az alépítményt, igazolni kellett a pillérek és pilonok megfelelő szilárdságát, stabilitását, állékonyságát és tartósságát, valamint azt is, hogy az építésre javasolt berendezések meg fognak felelni minden kívánalomnak.

Maga a tulajdonképpeni építkezés 2001. október 16-án kezdődött, és 2004. december 18-án fejeződött be. A viadukt egy nyolcnyílású, ferdekábeles, acélszerkezetű közúti híd, ami hét vasbeton pilléren és két beton hídfőn nyugszik. A pillérek folytatásaként az út középvonalára hét acél pilon van felállítva. Az ezekhez erősített, ferdén, legyezőformában elhelyezett kábelek (154 db) a hidat felülről tartják, és ezáltal a tartóerőt elosztják. Az útfelület a Tarn folyót a völgy legmélyebb pontján, a vízszint fölött 270 méter magasságban keresztezi. Az útnak mindkét irányban két sávja és egy-egy leálló sávja van, a gyalogos közlekedés tilos. A híd két szélső fesztávja 204 méter, a közbenső hat mindegyike 342 méter hosszú. A hídfelület enyhén lejt (3,025%) északi irányba (a szintkülönbség 74 m), és keletre enyhén elkanyarodik (kanyarsugár: 20 km).

Minden pillér 17 méter széles, 24,5 méter hosszú beton talapzaton áll, amelyek mindegyike négy 4,5 és 5 méter közötti átmérőjű, 9 és 17 méter mélység között váltakozó marokkói kútnak nevezett vasbeton alapzaton fekszik. Ezek építésével kezdődött a tulajdonképpeni munka. A hídfők 13 méter széles, üres belsejű építmények, csak az oldalukhoz csatlakozó szárnyaik terjednek ki az útalapzat teljes szélességére. A pillérek belülről üres oszlopok, magasságuk a topográfia és a hídprofil függvénye. A híd pályaszerkezete egy doboz jellegű építmény, melynek kialakítása a San Franciscó-i Golden Gate híd, és a Normandia híd pályaszerkezeteihez hasonló, úgynevezett ortotróp lemezes szerkezet. Az útburkolat kiválasztása sem volt egyszerű, mivel olyan burkoló-szigetelő anyagra volt szükség, ami kibírja a hídpálya néha igen jelentős deformálódását, védelmet nyújt a korrózió ellen, és kényelmes, biztonságos útfelületet biztosít az autósok számára. Egy többréteges felületet választottak, melynek a vastagsága mindössze 4 mm, az egész súlya mégis 13.000 tonna lett. A hét acél pilon mindegyike kb. 700 tonnát nyom, 89 méter magas, és az aljuk 15,5 méter széles. A villamos berendezések mérete arányos a híddal: hatalmas. Az erősáramú kábelek összhosszúsága 30, a gyengeáramú kábeleké 10, az optikai kábeleké pedig 20 kilométer. 357 telefoncsatlakozó teszi lehetővé, hogy a karbantartók bármikor és a híd bármelyik pontjáról kapcsolatba léphessenek az irányító központtal. Bárminemű rendellenesség esetén az elhelyezett szenzorok azonnal beindítják a riasztórendszert, és megkezdődik a hibaelhárítás.

A kapcsolódó Youtube videó lejátszása.

A két díjat nyert viadukt – joggal – Franciaország építészeti büszkesége, melynek összköltsége végül 400 millió euróban állt meg. A kivitelező cég 2124-ig vállalt garanciát az építményre extrém szeizmikus és meteorológiai kondíciók közepette is. Az Eiffel-toronynál is magasabb völgyhíd diszkréten simul bele a természeti környezetbe. Formáját a varrótűn átvezetett cérnáról kapta (a cérna a híd fesztávja, a tűk pedig az oszlopok), a masszív szerkezet ennek köszönheti finom eleganciáját. Könnyed és légies, akár egy pillangó, s ez jól palástolja a tényt, hogy 36 ezer tonnájával ez minden idők legnehezebb hídja. Megnyitása óta 84 millió gépjármű használta, évente pedig több mint félmillió látogató tekinti meg ezt a műremeket autóval, kenuval, kerékpárral, helikopterrel, girokopterrel, sétarepülővel vagy siklóernyővel.

tmoni

Fotógaléria: A millau-i völgyhíd

17 kép

 

Forrás: Wikipédia (magyar, angol, francia), Érdekes világ.hu, Hetedhétország, Traveler, a viadukt honlapja, Kihagy6atlan, Explore France, Tourisme Aveyron, Rethinking The Future

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép; 4. kép; 5. kép; 6. kép; 7. kép; 8. kép; 9. kép; 10. kép; 11. kép; 12. kép; 13. kép; 14. kép; 15. kép; 16. kép; 17. kép; 18. kép; 19. kép.

A YouTube-ra feltöltött videó beágyazása a nyilvános videómegosztó webhely API általános szerződési feltételeinek betartásával történt, a feltöltő/tulajdonos felhasználók felé történő általános engedélyét követve. A beágyazott videó ezen a linken található a feltöltő megnevezésével.

A cikksorozat korábbi részei:
1. rész: Mozaik a Villa Hadrianából
2. rész: Cellini: Sótartó
3. rész: Caravaggio: Medúza-fő
4. rész: Leonardo da Vinci: Hölgy hermelinnel
5. rész: Pierre Puget: A krotóni Milón halála
6. rész: Henri Rousseau: Az álom
7. rész: Ihachi sárkánya
8. rész: Nagy Károly talizmánja
9. rész: A Teknősbékák kútja (Fontana delle Tartarughe)
10. rész: Pablo Picasso: Guernica
11. rész: Benczúr Gyula: Budavár visszavétele
12. rész: Piero della Francesca: Szent Antal szárnyasoltár
13. rész: Alfons Mucha: Gismonda
14. rész: Emile Gallé: Váza írisszel
15. rész: Tádzs Mahal
16. rész: Edgar Degas: Balett – A csillag
17. rész: Bernini: A folyók kútja
18. rész: Gemma Augustea
19. rész: Bernini: Apolló és Daphné
20. rész: A Belém-torony
21. rész: Bocca della Verità (Az igazság szája)
22. rész: A sienai dóm
23. rész: Az Alhambra
24. rész: A chambord-i kastély
25. rész: A prágai Károly híd
26. rész: A chartres-i székesegyház
27. rész: Arany körgallér a bronzkorból
28. rész: A Fabergé-tojások
29. rész: Lechner Ödön: A pozsonyi kék templom
30. rész: Gulácsy Lajos: Varázslat
31. rész: Csontváry Kosztka Tivadar: Mandulavirágzás Taorminában
32. rész: Hadrianus síremléke, az Angyalvár
33. rész: A Prima Porta-i Augustus szobor
34. rész: Raffaele Monti: A menyasszony
35. rész: Munkácsy Mihály: Krisztus-trilógia
36. rész: Tiziano Vecellio: Pesaro Madonna
37. rész: Róth Miksa: Napfelkelte
38. rész: Gustav Klimt: Pallasz Athéné
39. rész: A Neuschwanstein kastély
40. rész: A pisai ferde torony
41. rész: Frida Kahlo: Önarckép tövises nyaklánccal
42. rész: Ara pacis Augustae (Az augustusi béke oltára)
43. rész: A capitoliumi nőstény farkas
44. rész: A prágai Szent Vitus-székesegyház
45. rész: A négy tetrarcha portrészobra
46. rész: Johannes Aquila: Szent László – A veleméri templom freskórészlete
47. rész: A Colosseum
48. rész: A conwyi vár
49. rész: Antoni Gaudí: Park Güell
50. rész: A maharadzsapalota
51. rész: Niobé-kratér
52. rész: Ponte Vecchio
53. rész: Az Aranyhajó
54. rész: A Szent István-terem
55. rész: Humayun császár síremléke
56. rész: A Big Ben
57. rész: A rábaszentmiklósi Szent Miklós templom
58. rész: A Mátyás-templom
59. rész: A Sándor-erőd
60. rész: A Hohenzollern-kastély
61. rész: Gustav Klimt: A csók
62. rész: Míg a halál el nem választ... ‒ Sten Sture jegygyűrűje
63. rész: A Lánchíd
64. rész: A Szamothrakéi Niké
65. rész: A Bostoni Operaház
66. rész: Sandro Botticelli: Tavasz
67. rész: A Gyugyi-gyűjtemény
68. rész: Claude Monet: Nő napernyővel – Madame Monet és fia
69. rész: Az agyaghadsereg
70. rész: San Gimignano tornyai
71. rész: A Las Lajas bazilika
72. rész: M. S. mester: Kálvária
73. rész: Bomarzo – A rejtélyes szent erdő
74. rész: Eugène Delacroix: Villámlástól megriadt ló
75. rész: Hohensalzburg vára
76. rész: Élisabeth Vigée Le Brun: Önarckép portréfestés közben
77. rész: Knidoszi Déméter
78. rész: A winchesteri székesegyház
79. rész: A Festetics-kastély
80. rész: Raffaello: Sixtus Madonna
81. rész: Mont-Saint-Michel
82. rész: Jan Vermeer: Csipkeverőnő