Fáradtlilák, fordulópontok, tapasztalások

Laár András: Laáramlás – könyvkritika

laar-andras-laaramlas

Laár András vitán felül a magyar kulturális élet egyik legsokoldalúbb alakja, hiszen kevesen mondhatják el magukról, hogy életük során egyaránt maradandót alkottak zenészként, humoristaként vagy akár spirituális tanítóként.

Laáramlás című könyvében, ahogy az egyik fejezetben ő is fogalmaz, eddigi 67 évének egyfajta szűrletét írta meg, szóba hozva életének legfontosabb állomásait és területeit, a gyermekévektől a KFT időszakán át a L’art pour L’Art Társulaton át a buddhizmus világnézeti alapjaiig, vagy akár különféle meditációs technikákig.

Jómagam, ha nem is vagyok kompetens minden érintett témában, sokat és gyakran hallgatom a KFT albumait, illetve a szerző különböző előadásait, ráadásul fiatalkorom meghatározó élménye volt nemcsak a Vastyúk is talál szeget sorozat, meg az utána következők, de akár a társulat különböző műsorfüzeteinek olvasgatása tizenévesen, benne a Költő olyan, mára már szállóigévé vált verseivel, mint A víziló vagy A forróvíz-visszatérő vezeték a fűtési ellenáramú vezetékhez. Szóval bátran kijelenthetem, személyiségem és világlátásom egészen másképp alakult volna Laár András munkásságának ismerete nélkül. Túlzottan objektív kritikát emiatt nem is írhatok erről a könyvről.

Amely körülbelül 200 oldalnyi terjedelemben a szerző pályájának rengeteg vonatkozását érinti. Örömteli, hogy szóba kerülnek olyan kevésbé emlegetett zenekarok, mint a Kamara Rock Trió vagy a Laár András Grotex Band, a hittel, spirituális tapasztalásokkal vagy természetgyógyászattal kapcsolatos részek pedig képesek arra, hogy gondolatébresztők legyenek bármiféle térítés kellemetlen mellékíze nélkül. A könyv alapját a szerző felesége, dr. Laár-Sramkó Kata által készített interjúk képezik, így nem csoda, hogy a 13 fejezet olvasása közben végig olyan érzésünk van, mintha egy igazán jól sikerült baráti beszélgetést folytatnánk egy csendes, családias étterem sarokasztalánál, ahol még a hallgatás is jólesik.

A Laáramlás egyetlen relatív hiányossága pont a sokrétűségéből adódik. Ilyen terjedelemben ugyanis képtelenség teljes mélységében tárgyalni egy-egy szóba kerülő témát. A KFT történetfonala például leginkább az első néhány évet eleveníti fel, pedig azóta is történt rengeteg olyasmi, amiről garantáltan szívesen olvasna a közönség. Ugyanakkor a könyvnek bevallottan nem volt célja az, hogy mindenről teljes képet adjon, és ahogy a szerző is említi az utószóban, van és lesz is, ami majd csak később, vagy egyáltalán nem íródik meg. A magam részéről remélem, hogy valamilyen formában lesz még ennek a könyvnek folytatása, hiszen ha már szóba került, a KFT teljes, hivatalos, minden érintettet megszólaltató története önmagában megérne egy elég vaskos kötetet, és garantáltan sokan kíváncsiak is lennének rá, tekintve, hogy Bornai Tibor Korlátolt felelősséggel című könyve is több mint 10 éve jelent meg.

De természetesen nem akarok telhetetlennek látszani, hiszen a Laáramlás ezt leszámítva minden szempontból kitűnő olvasmány: szórakoztató, olykor nagyon vicces, máskor elgondolkodtató. Az a fajta könyv, melynek olvasása közben a szerző hangját, jellegzetes szófordulatait, felnevetéseit is hallod a fejedben – egy minden szempontból inspiráló életmű derűs, hangulatos keresztmetszete.

Kovács Attila
Forrás: langolo.hu

2023.02.01