Azért kapta a Delta nevet, mert ez volt a negyedik tudományos magazin a televízióban, a delta pedig a görög ábécé negyedik betűje. A koncepció szerint a legfrissebb tudományos eredményekről, a tudomány és a technika legújabb vívmányairól szerette volna tájékoztatni a magyar nézőket. A műsor sokáig azon kevés hírforrások egyike volt, amely a „nyugat” tudományos eredményeit, újdonságait ismertette. A Delta elválaszthatatlan Kudlik Júlia műsorvezetőtől, akinek személyisége sokat hozzátett a műsor sikeréhez.

Az első adásról így írt a korabeli újság: „Az új műsor az elmúlt hónapok hazai és külföldi tudományos-technikai érdekességeiről számol be, filmrészletek és híradóképek segítségével. Szerkesztő: Szuhay-Havas Ervin. Közreműködik: Kovács P. József, Poór Klári. Rendező: Bánki Iván.” A témái között helyet kaptak: lézersugár alkalmazása az iparban; a Mercedes cég és a Citroën gyár új modelljei; hatalmas rakéta szállítja a Szaturnusz rakéta 3. fokozatát; három új rajzgép a műszaki rajzolók számára; új szovjet tűzoltási eljárás, a haboltás; arcplasztika műanyaggal.

A legendás ismeretterjesztő magazin hozzátartozik a múltunkhoz. A hatvanas években – az óvatos nyitás miatt – lehetőség nyílt arra, hogy a nyugati műszaki-tudományos újdonságokról készült ismeretterjesztő anyagok a képernyőre kerüljenek. Nemcsak azért volt rendhagyó a Delta, mert nagy alapossággal számolt be a tudomány felfedezéseiről, hanem azért is, mert a szocializmus közepén tudósított a „nyugati világ” tudományos eredményeiről. Az egyik első olyan magazin volt a televízióban, amely 1976-ban színes technikára váltott. Összesen több mint 1500 adást ért meg, 40.000-nél több percét őrizte a televízió archívuma.

A hétvégi tudományos magazinnak számos érdekessége mellett nagyon jellegzetes volt a főcíme (a lenti videón). Az akkor még újdonságnak számító, elektronikus zenei szignál a gyerekek számára meglehetősen félelmetesnek bizonyult: Belohorszky Károly, a Rádió technikai rendezője bukkant rá egy 1957-es, Csehszlovákiából hozott lemezen, a szám címe Song of the Second Moon volt. Szerzői a holland Tom Dissevelt és Kid Baltan, a hatvanas évek elektronikus zenéjének úttörői. (A legenda szerint Kudlik Júlia egyszer betért egy vendéglőbe, ahol a cigányzenekar eljátszotta neki a műsor főcímdalát cimbalmon, hegedűn és brácsán.)

A kapcsolódó Youtube videó lejátszása.

A nyitó képsorok pedig még Konrád József rendező idejében alakultak ki. Szuhay-Havas Ervinnek, a Delta akkori szerkesztőjének volt egy másik műsora is, a Nagy pillanatok – nagy felfedezések, ennek különböző epizódjaiból válogatták ki a képeket: a vulkánkitörés a Vezúv kitörése, a havas hegység a Himalája volt; a hóban Hillary és Fuchs gázolnak, Scott kapitány, sarkkutatók az antarktiszi expedícióban (a Scott of the Antartic című, 1948-as filmből); valamint egy deltaszárnyú gép és a csillagos ég is feltűnik; az alacsonyan elhúzó repülőgép pedig egy MIG-19-es. A főcímet a 90-es évek elején újratervezték, elsősorban minőségi romlása miatt, az eredeti főcím részeit is felhasználták benne, és digitálisan újrakeverték.

Az első néhány adásban Poór Klári és Kovács P. József, majd pedig Lénárd Judit köszöntötte a nézőket. A műsort aztán 1964. december 5-től 1996-ig Kudlik Júlia vezette, aki később, 2001-ben még egy rövid időre visszatért a képernyőre. 1967-től 1994-ig Várhelyi Tamás főszerkesztő nevéhez fűződik a műsor arculatának, tematikájának kialakítása, aki a később megjelenő Delta című újság főszerkesztői pozícióját is betöltötte. A 70-es évek egyik legnézettebb műsora volt, vasárnap délutánonként nagyjából négymillióan ültek le a képernyők elé. Nagyon változatos témák szerepeltek benne: például bemutattak egy traktorra szerelhető szerkezetet, mellyel az árvízvédelmi gátakat is lehetett gépi úton kaszálni, de ugyanakkor szó esett a porcelángyártás korszerűsítéséről is. Kudlik Júlia egyszer elmesélte, hogy egy idős nénit a Delta győzött meg arról, hogy merje vállalni a pacemaker műtétet. Kudlik Júlia amúgy is gyakran hangsúlyozta, hogy a találmányok, felfedezések akkor hasznosak, ha az emberért, és nem az ember ellen hasznosítják őket.

Közben az idők változtak, a tudomány és a technika rohamléptékben fejlődött, a Delta mégis hűségesen mellettünk maradt. Megérte a rendszerváltozást is, a 90-es évek közepén azonban válságba került, és egy időre eltűnt a képernyőről. Megjelentek a kereskedelmi tévék, és ezzel egy alapvetően más képi világ jelentkezett a hazai tévézésben. A műsor aztán megújulva, Delta 2000 néven indult újra 2001-től egy fiatal műsorvezetővel: Fiar Sándor szerepelt az MTV műsorán szombat reggelente 20 percben, egészen 2012-ig. Munkatársai Szuhay-Havas Ervin (szerkesztő), Bánki Iván, Kirsch Gusztáv, Hoffmann György, ifj. Kollányi Ágoston (rendezők) és Montskó Éva (felelős szerkesztő) voltak – utóbbiak több mint 30 évet dolgoztak a Deltában.

A Delta költségvetése sosem volt magas, de – pályázati és külső támogatói pénzekkel – a nézettsége végig meghaladta műsorsávjának átlagát. Készítői különféle vetélkedőkkel is próbálkoztak. A szerkesztőknek előre be kellett jelenteniük, kit hívnak meg szakértőnek egy-egy természettudományos témához.

Dr. Juhász Árpád geológus a Delta műsorában 1979-ben

Kudlik Júlia, a kiváló és szép beszédű műsorvezető és bemondó arca a mai napig összefonódik a tudományos híradóval. Fél évszázados pályafutása során megérdemelten vívta ki a nézők szeretetét. Habár neve összeforrt a Deltával, az elmúlt évtizedek során több tucat más műsor házigazdájaként is tevékenykedett. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar-népművelés szakán tanult, ahol tanári diplomát szerzett – bölcsészkaron végzett, ugyanakkor természettudományos magazint vezetett évtizedeken át. 1964. február 29-én találkozhattak vele a nézők először a Magyar Televízió képernyőjén, és rövid idő alatt a legkedveltebb bemondók egyikévé vált.

A 60-as, 70-es években rendkívül sokrétű és változatos munkákat kapott, mintegy 800 műsorban dolgozott. Nemcsak a tudomány és az oktatás állt közel hozzá, a könnyedebb műfajokban is megállta a helyét. Műsorvezetője volt több Táncdalfesztiválnak, nemzetközi zenei gálának, férjével, a rendező Szűcs Lászlóval is számos műsort készítettek együtt. Tamási Eszterrel felváltva konferálták a Kodály énekverseny-t. Népdal és népzenei vetélkedőket irányított: Nyílik a rózsa, Fölszállott a páva, Repülj páva. A világ számos országában képviselte a Magyar Televíziót nemzeti esteken. Legtöbbször Antal Imrével láthattuk, legendás párossá váltak az évek alatt. Népzenei és szórakoztató műsorokat vezettek, de állandó szereplői voltak a szilveszteri műsorok paródiáinak is. A Szeszélyes évszakokban is gyakran szerepeltek.

Később saját műsorokkal is jelentkezett. A nyolcvanas évek végén csatlakozott a TV2 stábjához, a csatorna 1991 és 1999 között vetítette Gazdit keresünk című műsorát, melynek révén több ezer sanyarú sorsú háziállatnak sikerült gazdát találni. Emellett Az állatok védelmében című műsorban az állattartó nézőknek nyújtott hasznos tanácsokat. 1993 és 1997 között futott a Juli suli, vasárnap reggelenként 8 órától, fél órában. A műsor főleg a háziasszonyok számára készült, nagy népszerűségnek örvendett, minden témával foglalkoztak a sütés-főzéstől kezdve a lakáskultúrán át a szépségápolásig.

Kudlik Júlia 40 évet töltött a Magyar Televíziónál. A hitelesség mindig a legfőbb erényei közé tartozott, pontossággal, tisztelettel, őszinte érdeklődéssel hálálta meg a bizalmat. Sokoldalú, színvonalas szerkesztői, műsorvezetői, tudományos és kulturális ismeretterjesztő munkásságát több kitüntetéssel ismerték el. 2001-ben Magyar Televízióért Életműdíjjal jutalmazták, később megválasztották a Magyar Televízió Örökös Tagjának. Prima-díjban részesült, és Elnöki Érdemrendet kapott.

2001. október 23-án jelent meg utoljára műsorvezetőként a képernyőn. Azóta több könyvet is írt. Előadásaiban szívesen idézte Körmendi Gitta költőnő verseit, befejezésül egyik verséből szeretnék megosztani egy részletet:

„Könnyítsünk a világ terhén, ha nyomaszt az élet.
Mutassuk meg, hogy az ember ismeri a szépet.
Vállaljuk fel úgy is magunk, ha nem vállal senki,
mit a világ nem tesz értünk, azt nekünk kell tenni.”

Sulyok Attiláné

Forrás: ntf.hu, szeretlekmagyarorszag.hu, vaskarika.hu, archivum.mtva.hu, erdekesvilag.hu, nol.hu

A képek a Fortepan gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a kép készítői / tulajdonosai. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők / tulajdonosok megnevezéseivel itt találhatók: 1. kép: FORTEPAN / Rádió és Televízió Újság; 2. kép: FORTEPAN / Rádió és Televízió Újság.

A YouTube-ra feltöltött videó beágyazása a nyilvános videómegosztó webhely API általános szerződési feltételeinek betartásával történt, a feltöltő/tulajdonos felhasználók felé történő általános engedélyét követve. A beágyazott videó ezen a linken található a feltöltő megnevezésével.