Az 1980-as években a Rhode Island-i Providence-ben helyi olasz és ír családok felügyelnek mindent: szakszervezeteket, szerencsejátékokat, fuvarozást. Évtizedekkel korábban a New York-i maffia megpróbálta kiterjeszteni a befolyását az államra, de két helyi ír, Marty Ryan és John Murphy elhajtották őket. Azt mondták, megvannak a saját digóik – és ez így is volt. A fiatal Pasco Ferri mellettük állt, és az olaszok meg az írek megegyeztek: utóbbiak megtartották a dokkokat, az olaszok vitték a teherfuvarozást, és mindkét szakszervezetet Providence-ből irányították. A ’80-as évekre csak alig változott a felállás. Az írek részéről a Murphy-család irányítja a dolgokat (ahová benősült Marty Ryan egyetlen fia, Danny), míg olasz oldalról a Morettik, de még mindig az öreg Pasco Ferri tartja egyben a szövetséget, az ő áldása szükséges minden lépésre. Az igazság viszont az, hogy a kapzsiság minden másnál nagyobb úr, és ez a valószerűtlen Providence-i olasz-ír béke csak és kizárólag azért létezik, mert az érdekek mindkét oldalon megkövetelik. Egyébként egy kanál vízben képesek lennének megfojtani egymást.

Ez a nagyon is törékeny látszatbéke a ’80-as évek második felében aztán összeroppan. Az ürügyet egy nőszemély felbukkanása adja. Pam egy Pasco Ferri által rendezett közös összejövetelen bukkan fel Paulie Moretti oldalán, de az egyik Murphy-fiú, Liam a ködös parton, ittas állapotban „véletlenül” megfogdossa. Az olaszoknak ez becsületbeli ügy, még aznap éjszaka alaposan helyben hagyják Liamet, aki élet-halál közötti állapotban kerül a kórházba. Onnan viszont már Pam viszi haza, ő veszi a gondjaiba, és világos, hogyan érinti ez a Morettiket, ha már az előző incidens is kiverte a biztosítékot. Elkezdődik az adok-kapok, és fokozatosan eldurvul. Liam Murphy megruházásától jutnak el autóba rejtett pokolgépig, egymásnak állított csapdákig, és valósággal lángba borul a város. Az elején még csupán egy kis revansról van szó, ez csap át a pozíciók védelméért folytatott harcba, miközben mindkét fél tisztában van azzal, hogy kifelé egy erős, összetartó család képét kell mutatniuk, különben a nagy New York-i és bostoni maffiacsaládok, melyek mint vért szimatoló, áldozatra éhes cápák figyelnek, le fognak csapni a lehetőségre. Egy adott ponton azonban minden másodlagossá válik, és a tét az életben maradás lesz.

A Lángoló város egy nagyon pörgős, izgalmas és olvasmányos krimi. A tematikáját illetően nem nyújt újat: a hűség, az árulás, a kapzsiság, a birtoklási vágy témáit Homérosz Iliászából merítette, egyes elemek és jelenetek feltűnően hasonlóak; gondoljunk csak a legyőzött Hektórra, akinek a holttestét Akhilleusz egy harci szekérhez kötve vonszolta végig a város körül, aztán kérésre kiadta a holttestet, hogy tisztességgel temessék el. Winslow sztorija életszagú, a sokszereplős regényt izgalmas karakterekkel töltötte meg, akik révén valósággal megelevenedik a ‘80-as évekbeli Providence, és jól láthatóan kirajzolódik a törvény mezsgyéjén és azon túl tevékenykedők élete, az illegális tevékenységekkel járó mindennapi gondokkal, örömökkel és buktatókkal. Építkezési csalásokkal, uzsorával, szerencsejátékokkal, védelmi pénzekkel, a dokkokból és a teherautókról lenyúlt áruval biztosítják a „család” jövedelmét, és a „zsebükben tartanak” néhány helyi tanácsost, rendőrt, nyomozót és állami törvényhozót, de nem mindenki ártja bele egyformán magát az ügyekbe. Winslow nagyon érzékletesen ábrázolja ezt, és éppen a regény főszereplőjét, Danny Ryant helyezi abba a pozícióba, ahol két ellentétes pólusú erő tépi kétfelé. Danny többször és több értelemben is két világ között örlődik. Ő az, aki egykor tisztességes állással próbálta megkeresni a kenyerét, de aztán benősült a Murphy családba, és beállt a sorba. Noha a felesége és gyerekkori barátai révén is ezer szál fűzi a Murphy családhoz, az öreg Murphy mellőzi a fontos döntéseknél. Ő az, akit a szövetségiek megkörnyékeznek, hogy dobjon fel mindenkit, cserében azt ígérik, amire titokban mindig is vágyott: új élet, csak a feleségével, becsületes melóval, messze Providence-től. Ő a mérleg nyelve, a józan ész, a hűség mintaképe. Winslow nagyon jól érzékelteti a Danny körül lángoló vihart, és fokozatosan viszi bele abba a kerékvágásba, ahonnan csak egy irányba vezet az út.

Don Winslow a tőle megszokott stílusban mondja el az olasz és ír családok háborúját. A drogháború krónikása ebben a regényében is jelen időben mesél; helyenként, a múltbéli események felelevenítésekor múlt időre vált, és ezek a váltások nagyon jót tesznek a cselekmény dinamikájának. Rövid, tömör mondataival és bekezdéseivel filmszerű, pörgős jeleneteket komponál. Ezektől válik Winslow stílusa egyedivé, utánozhatatlanná. A párbeszédek életszerűek, jól érzékeltetik azt a közeget, ahol a hierarchia megkövetel bizonyos tiszteletet a másik iránt, még ha ez kényszerű, álságos vagy ellentmondásos is. Ezek autentikus atmoszférát kölcsönöznek a regénynek.

A trilógia második kötete, Az álmok városa a tervek szerint 2023 áprilisában jelenik meg. A regényt eredetileg 2022 végére tervezte publikálni a szerző, de a pandémia miatt csúszott az első kötet, így az egész trilógia beütemezett kiadása is. A Sony és a 3000 Pictures már megszerezte a könyvek adaptációs jogait, de a könyvmegjelenések csúszása miatt egyelőre nincs semmilyen hír a megfilmesítésről. Egyébként úgy tudni, hogy Winslow már elkészült mindhárom regénnyel.

Simon Attila
Forrás: olvasoterem.com