Füzesi Zsuzsa, a meserajzoló

Sulyok Attiláné írása

fuzesi-zsuzsa

Sok ember gyermekkorát színesítette meg a kiváló grafikus, évtizedek óta ő az egyik legnépszerűbb gyerekkönyv-illusztrátor Magyarországon. Füzesi Zsuzsa rajzai a gyermekek kedvencei, a mai rohanó világban is nagy szükségünk van egy kis kedvességre: aranyos kislányokra, fiúcskákra és színes cicákra, kutyákra, más állatokra. El nem múló örökségű rajzai, figurái bájosak, elevenek, természetesek – feledhetetlenek.

A magyar népmese és mondókakincs világa kimeríthetetlen, könyveiben gyakran mondókákat jelenített meg. Rajzművészete szélesíti a kisgyermekek látókörét, önállóbb gondolkodásra serkent, és fejleszti a kreativitást. A szülők mesemondása, olvasása segíti a kicsik önismeretének fejlődését. Könyvei a szülők és nagyszülők körében is nagy sikert arattak, népszerűségét felhasználva a legjobb irodalmat juttatta el a gyermekekhez. „Szerettem olvasni, számomra a legszentebb művészet az irodalom, mely illusztráció munkásságom kincsesbányája.

Füzesi Zsuzsa 1939. november 14-én született Budapesten. 1958-ban érettségizett a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban. Eredetileg üvegtervező iparművész szeretett volna lenni, de az élet úgy hozta, hogy eleinte rajzfilmekkel dolgozott, majd utána készített illusztrációkat könyvekhez. „Az egész életemet végigültem: vagy olvastam, vagy rajzoltam. Ha az illusztrálás nem volna, nem is tudom, mi lenne velem. Könyv nélkül nem tudok élni! Gyerekkoromban a karácsony abból állt, hogy öcsém is kapott egy könyvet, meg én is, mert másra nem volt pénz. Vagy kaptunk egy narancsot, és négyfelé osztottuk. Énekeltünk, nevettünk, anyu főzte a szaloncukrot. Öcsém mostanában kezd nosztalgiázni: tudod, hogy az anyu meg az apu két tündér volt? Mi nem vettük észre azt a szörnyű helyzetet, amelyben az ötvenes években éltünk. Csodálatos szüleink voltak! Az otthon melege alapoz meg mindent az ember életében” ‒ mesélte egy interjúban.

Véletlenül lett gyermekkönyv-illusztrátor. Eredetileg nem grafikusnak készült, ám üvegtervező-iparművész szakmáját anyagi okok miatt (műterem kellett volna hozzá, kemence, gépek) nem művelhette. „Egy barátnőmet meglátogatván kerültem a Pannónia Filmstúdióba, ahol pillanatok alatt beleszerettem a miliőbe, az épületbe, a társaságba. Nyomban jelentkeztem, és felvettek. Boldog 29 évet töltöttem ott!” Ő rendezte A nagy ho-ho-horgász sorozatot, ő volt a Vuk egyik animátora, továbbá részt vett a Mézga család, a Pom Pom meséi széria, a Gusztáv, a János vitéz, a Hugó, a víziló készítésében is. Olyan kitűnő alkotók munkatársa lehetett, mint Nepp József, Jankovics Marcell és Dargay Attila – utóbbinak köszönheti, hogy illusztrátor lett. „Teljesen váratlanul jött az egész. A Vuk készítésekor, holt időben éppen firkálgattam, mert mit csinál egy rajzfilmes, amikor pihen? Hát rajzol, csak úgy önmagának. Attila meglátta. De aranyosak! - mondta. Miért nem ezt csinálod? Aztán festettem neki néhány figurát, és éppen akkor érkezett a Képzőművészeti Kiadó igazgatója, aki azt mondta, ezeket ő most elkéri, mert képeslapsorozatot csináltat belőle.” Ezek a képeslapok aztán milliós példányszámban keltek el. Az első könyvillusztrációja József Attila Altatója volt 1984-ben. „A népszerűségemet arra próbálom felhasználni, hogy a gyerekek csak színvonalas irodalmat kapjanak. Nekünk, magyaroknak szerencsénk volt a szerencsétlenségben, hogy az ötvenes években minden nagy író, költő le volt tiltva, ezért csak gyerekkönyveket írhattak. Ennek köszönhetjük azt a gyerekirodalmat, amelynek alig akad párja a világon.

29 év után hagyta el a rajzfilmes pályát úgy, hogy évekig mindkét műfajt művelte, de aztán választania kellett. A mesekönyvek mellett döntött, összesen több mint 120 kötethez készített csodálatos illusztrációkat, amelyek a kis olvasók több százezres táborához jutottak el újabb és újabb kiadásokban, itthon és külföldi fordításokban egyaránt. Grimm és Andersen meséi, Petőfi Sándor, Szabó Lőrinc, Gárdonyi Géza, Móra Ferenc, Várnai Zseni, Kormos István, Babits Mihály, Weöres Sándor, Zelk Zoltán versei és művei az ő bájos rajzaival jelentek meg egyenként 100 ezres vagy még nagyobb példányszámban. Példaértékű alkotói sikersorozatot ért el, mindig hangsúlyozta azonban azt, hogy számára a gyerekek szeretete fontos, nem a hírnév.

Kisgyermekeink a magyar mondókakincs segítségével jutnak el a versekhez. Mondókákkal kezdenek el beszélni, és rajtuk keresztül megismerkednek az irodalommal és a ritmussal. „Otthon vagy az óvodában 20-30 mondókát tanulnak meg – jelentette ki Füzesi Zsuzsa ‒, és én úgy gondoltam, lehetne többet is.” Emiatt születtek a Mondókáskönyvei öt kötetben. Gyermekkorából bukkantak elő a bennük szereplő mondókák, összegyűjtötte őket, és színes képeket rajzolt hozzájuk nagy szeretettel. Előfordulnak köztük ismertek és kevésbé ismertek egyaránt. A szülők, nagyszülők is küldtek számára anyagot az egyes kötetekhez. A Bagoly mondja verébnek (2001) című könyvében közmondások és szólások találhatók magyarázatokkal, kedves képekkel. A Zsipp-zsupp (1998) és az Eszterlánc (1999) című könyvekben gyermekdalokat gyűjtött össze. A Mesetarisznyában (1994) a különböző népek meséiből válogatott, a bélyeggyűjtőknek pedig a Mese-bélyegsorral (1987) szerzett örömet.

Könyvei közül a Csodaország sorozat zöld kötetére volt a legbüszkébb, amely a természet- és környezetvédelemre tanítja a gyerekeket. A játékos feladatokat tartalmazó sorozatot Csörgő Anikóval készítették, aki alkotótársa és egyik kiadója is volt. Hatalmas sikert aratott, húsz év alatt kilenc kötete született. Nagyon szerette a Beszélgetőkönyvet is (1992), amely az illemtanra tanítja a kicsiket. Fontosnak érezte, hogy a meseolvasás mellett sokat is beszélgessünk a gyerekekkel, mert ezt semmi nem tudja pótolni.

fuzesi-zsuzsa-illusztraciok

Meseillusztrációit nem lehet összetéveszteni mások rajzaival. Szerette, ha a rajzfigurái élnek, mozognak, ez rajzfilmes múltjával függött össze. Cicákat, kis mókusokat, mosolygós arcokat rajzolt a legkisebb gyerekek számára – illusztrációit az egyszerű kifejezésmód jellemzi, amelyek pontosan a szövegről szólnak. Művészi módon jelenítette meg rajzait, de munkájának pedagógiai célzata, értéke is van. Észrevette ugyanis, hogy a mai gyerekek eltávolodtak a természettől. Szerette volna ezt megváltoztatni, a gyerekeket ért lélekromboló, gyakran durva filmek ellensúlyozására készítette rajzait, felhíván a figyelmet virágra, fűre, fára, bogarakra, madarakra, erdei- és háziállatokra. Rajzai kedvet ébresztenek ahhoz, hogy a kisgyermekek megszeressék a természetet és vigyázzanak rá.

Füzesi Zsuzsa Budapesten élt, de szülei révén Vas megyeinek vallotta magát. Férjemmel, Róka Gyulával, aki ny. Főtanácsos, az irodalom hozott össze, aki szintén vasi gyökerekkel büszkélkedhet, hiszen ott született.” Az Őrségbe jártak pihenni és alkotni, mely számukra „az ország egyik legszebb vidéke” volt. (A Csodaország már említett „zöld könyvében” megrajzolta őrségi házukat is.) „Minden jót Vasból kaptam, de szívem csücske mégis Buda” – jelentette ki. 35 éven át a főváros XII. kerületében élt és alkotott. A budai hegyek és az őrségi dombok lankái, a szebbnél szebb magyar tájak nagy hatással voltak rá. A Csodaország mottója is ez volt: Az erdő fohásza mindannyiunkhoz szól.

Csodálatos munkáit megtekinthetjük kiállításokon is. Az elmúlt évtizedekben az országban számos helyen rendeztek tárlatot az eredeti grafikáiból (olvasó-író-rajzoló találkozóval egybekötve). Ilyenkor láthatta igazán a közönség a valódi színeit, amikor a mintegy négyezer illusztrációjából kb. 60 darab volt látható egy kiállítóteremben. Pedig nem tekintette magát művésznek, inkább meserajzolónak. Nem volt gyermeke, de imádta a gyerekeket. Egyszer Balatonföldváron jártak autóval a férjével, nézett ki az ablakon, és meglátott egy hároméves kislányt, aki kezében vitte az egyik mesekönyvét, közben puszilgatta, így szegényke nekiment egy bácsinak. Úgy meghatódott, hogy elsírta magát.

Szeretet, hit, akarat kell az élethez, és minden valóra válhat, mint az ő könyvei is. A kicsik ma is kedvelik a könyveit, de én is nagyon szeretem a rajzait. Tükröződik bennük a kedvesség, a báj. Annyira jellegzetesek, olyan egyedi a stílusa, a részletek pedig olyan szépen kidolgozottak, hogy bárhol fel lehet őket ismerni. Füzesi Zsuzsa 2014. április 12. óta sajnos már nem rajzolhat a gyerekeknek, de szerencsére régi könyvei újra és újra kiadásra kerülnek. Sok szeretettel ajánlom a bölcsődés és óvodás korú gyerekek és szüleik figyelmébe, mert egy csodálatos életmű rajzolódik ki – szó szerint – a lapjaikon.

Sulyok Attiláné
Fotók: Füzesi Zsuzsa jogutódja (1. kép), Füzesi Zsuzsa Rajongói Oldal (2. kép)

Forrás: acta.bibl.u-szeged.hu, konyv7.hu, pestpilis.hu, moly.hu

2023.01.26