1989 óta január 22-én ünnepeljük A magyar kultúra napját, és emlékezünk meg arról, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnusz kéziratát. Ebből az alkalomból került sor idén január 20-án az ünnepségre, amelynek keretében a város vezetése a két nívós díj mellett – immár hagyományosan – a kulturális életben kimagasló tevékenységet folytató dolgozók munkáját is elismerte. A kiírás szerint a Győr Művészetéért Díj azon egyéni alkotónak vagy alkotó közösségnek adományozható, aki vagy amely a város művészeti életében végzett kiemelkedő munkájával környezetében megbecsülést szerez, vagy Győr város hírnevét gyarapítja; a Győr Közművelődéséért Díj pedig annak a személynek vagy annak a közművelődési feladatot ellátó közösségnek adományozható, aki vagy amely Győrben a közművelődés vagy a kultúra területén végzett kiemelkedő munkájával környezetében megbecsülést szerez. A magyar kultúra napján átadandó díjak évente együttesen legfeljebb három elismerésre javasolt részére adományozhatók, akik díszes oklevelet, emléktárgyat kapnak, valamint pénzjutalomban részesülnek.

Az ünnepélyen megjelent vendégeket elsőként Bakos-Kiss Gábor, a Győri Nemzeti Színház igazgatója köszöntötte, majd felelevenítette a Himnusz keletkezésének történetét, ezt követően pedig átadta a szót dr. Dézsi Csaba Andrásnak. „A Himnusz az egyik legszemléletesebb kifejezője annak az ezer éves kultúrának, amire nemcsak büszkék vagyunk, de nap mint nap gyarapítunk – mondta köszöntőbeszédének bevezetéseként Győr polgármestere. ‒ A magyar kultúra persze sokkal több Magyarország kultúrájánál, egyrészt azért, mert a magyar nemzet sokkal szélesebb területeken értelmezendő, mint országunk határai, másrészt pedig azért, mert a magyar kultúra az egész világnak számos értéket adott eddig is, és reményeink szerint adni fog ezután is.” Majd kiemelten említette meg ebben a szerepben Győr városát, amely „az egyik fellegvára ennek a mérhetetlenül sokrétű kultúrának”. Ez az értékteremtés pedig a múltból folyamatában átívelve a jelenben is kiemelkedő. Dr. Dézsi Csaba András beszédében hangsúlyozta a jelenlegi nehézségekre mutatott válaszként a különböző kulturális területek és intézmények együttműködését, együtt gondolkodását, melynek során „helyet biztosítanak egymásnak, segítik egymás munkáját”. Végezetül köszönetet mondott mindenkinek, aki a győri kultúráért dolgozik, és értékekkel gazdagítja a várost. „Van tehát mit ünnepelnünk ebben a nehéz helyzetben is, hiszen a győri kultúra él, lüktet, fejlődik!”

Ezt követően került sor az elismerések – díszoklevelek és a díjakkal járó, Hefter László és Hefter Brúnó üvegművészek alkotta emléktárgyak – átadására, amelyeket dr. Dézsi Csaba András polgármester és Rózsavölgyi László, az önkormányzat Oktatási, Kulturális, Sport és Turisztikai Bizottságának elnöke nyújtott át az idei kiválasztottaknak. Győr Művészetéért Díjban részesült Kovács Ildikó kerámia-szobrászművész, aki a győri tanítóképző főiskolán, majd a pécsi tanárképzőben szerzett diplomát, és hosszú évtizedeken át tanított a jelenlegi Győri Nádorvárosi Ének-zenei Általános Iskolában. Számos alkotást hozott létre, amelyekben a vallási témákon túl a mindennapi élet apró mozzanatait, szokásvilágát, a felejthetetlen gyermekkort ábrázolta. Pályafutása során mindig fontos volt számára a család, az összetartozás, az egymás iránti segítés és tisztelet. Győrben és környékén több kiállításon szerepeltek munkái, de Európa számos nagyvárosának nemzetközi kiállításain is bemutatkozhatott. Nagylelkűségét mutatja, hogy minden munkáját ajándékként adta át Győrnek. 2010-ben megalakította a Győri Alkotók Napóra Egyesületet, melyben elnöki tisztséget tölt be. Visszapillantó címmel 2021-ben könyvet jelentetett meg az egyesület megalakulásának tizedik évfordulója alkalmából. Több évtizedes munkásságát átjárja érzéseinek, gondolatainak, emlékeinek az agyagban való megtestesítése. Tartalmas pályafutása példaértékű, értékközvetítő, a kezei közül kikerült alkotások maradandóak. Kovács Ildikó Győr város kulturális életében végzett kimagasló művészeti tevékenysége elismeréséül részesült a díjban, melynek átvételekor mindazoknak köszönetet mondott, akik „hosszú élete során” vele voltak és segítették – elsősorban említve szüleit, akiktől a művészet szeretetét már gyerekkorban megkaphatta. Ezt próbálta és pórbálja még ma is átadni, továbbörökíteni.

Szintén Győr Művészetéért Díjat vehetett át Maszlay István, a Győri Nemzeti Színház emblematikus színművésze. A Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése után a Miskolci Nemzeti Színház színésze volt, majd tíz évig a Vígszínházban játszott. 1987-ben köteleződött el Győr városa iránt. Emlékezetes főszerepek és epizódszerepek szegélyezik pályáját. Igazi színházi ember. Szerepeiben saját lelkületéből és érzelmeiből épített maradandó figurákat. Nagyszerű alakításokkal kápráztatta el a Győri Nemzeti Színház közönségét, a nagy klasszikusok, Csehov, Shakespeare, Ben Johnson darabjaiban és a modern drámaírók, Németh László, Szabó Magda, Móricz Zsigmond, Tasnádi István műveiben egyaránt. Ezek mellett számos tévé- és játékfilmben is szerepelt, legismertebb közülük a Linda, a Szomszédok, a Kisváros, a Hamis a baba, a Toxikoma, valamint a Magyar Passió. A költészet tolmácsolása is fontos része művészi pályafutásának. Mind versmondóként, mind a fiatal tehetségek mentoraként sokat tesz a versek megszerettetéséért. Intellektusa, műveltsége, mély humanizmusa átszövi egész életét, így az általa megformált szerepeket is, melyekkel immár öt évtizede örvendezteti meg a színházba járó közönséget. A Győri Nemzeti Színház társulata 2003-ban Kisfaludy-díjjal, majd 2016-ban a győri közönség Taps-díjjal jutalmazta. Munkásságát az országos szakma is egyaránt elismerte, hiszen Szent István-díjban és Jászai Mari-díjban részesítette. Maszlay István Győr város kulturális életében végzett kimagasló művészeti tevékenysége elismeréséül részesült a díjban. „Kedves polgármester úr, kedves győriek, kedves szeretteim, úgy érzem, egymásra találtunk – kezdte köszönő szavait a színművész. ‒ Én csekély tehetségemből megpróbáltam mindent odaadni, amit le tudtam hasítani belőle, és úgy érzem – Arany Jánost recitálva –, hogy több az érdem, mint amennyit én hozzá tudtam tenni. ... Úgy érzem, hogy hazataláltam Győrbe.”

Győr Közművelődéséért Díjban részesült Loschitz Ferenc, a győrszentiváni Molnár Vid Bertalan Művelődési Központ igazgatója. A közművelődési szakember, költő, felelős szerkesztő a Pécsi Tudományegyetemen a Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar művelődésszervezői szakán végzett 2007-ben. 2009-től a Molnár Vid Bertalan Művelődési Központ munkatársa, majd 2017-től igazgatója. A Győrszentiváni Krónika felelős szerkesztője. Rendszeresen publikál irodalmi folyóiratokban, első önálló verseskötete 2018-ban jelent meg. Munkássága nagy hatással van a győrszentiváni kulturális életre. A vezetése alatt működő intézmény több művészeti csoport és klub tevékenységét fogja össze. Nevéhez fűzödik az Irodalmi Szalon megalakítása és működtetése. Támogatja a városrész hagyományőrző programjait, valamint az új igényeknek megfelelő eseményeket. Számos rendezvény, fesztivál keretében biztosít sokszínű programokat Győr város polgárainak. Jó kapcsolatot ápol a helyi civil szervezetekkel. Aktívan támogatja sportesemények, sportversenyek megrendezését. Győrszentiván közössége kulturális és közösségfejlesztő területen végzett tevékenységéért 2019-ben a Falu Embere díjjal jutalmazta. Céljai között szerepel a helyi hagyományokat őrző egyedülálló tájház, a Kincsesház felújítása. Loschitz Ferenc Győr város kulturális életében végzett kimagaslóan eredményes közművelődési tevékenysége elismeréséül részesült a díjban. „Frissdiplomával a zsebemben úgy adta a lehetőség, hogy karbantartóként tudtam elhelyezkedni” – mondta el köszönőbeszédében a díjazott, aki mára a Molnár Vid Bertalan Művelődési Központ vezetőjeként tevékenykedik a Győr központjától némileg messze eső Szentivánon, ugyanakkor az általa irányított kulturális munka szervesen kapcsolódik és együttműködik a városi művelődési intézményekkel.

Győr kultúrájának híre van, egész évben rendezvények sokasága várja a városba látogatókat, s a vendégek, érdeklődők szép számmal meg is töltik köztereinket, kulturális intézményeinket. Ez természetesen azon szakemberek érdeme, akik hivatástudatukkal nap mint nap azért dolgoznak, hogy életünk részévé tegyék a művészetet, az egyéni, a közösségi alkotás örömét, segítsék örökségünk megismerését, megőrzését és megújítását. A győri önkormányzat így az idén is elismerésben részesítette azokat a munkatársakat, akik a város kulturális intézményeiben kiemelkedő színvonalú munkát végeztek: Baracskai András Bélát, Győr Megyei Jogú Város Levéltárának igazgatóhelyettesét; Bédi Mártát, a Győri Művészeti és Fesztiválközpont üzemviteli munkatársát; Czelter Melindát, a Generációk Művelődési Háza üzemviteli alkalmazottját; Gaál Andreát, a Molnár Vid Bertalan Művelődési Központ gazdasági ügyintézőjét; Krokker Katalint, a Győri Balett öltöztetőjét; Martonné Farkas Emesét, a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum gazdálkodási csoportvezetőjét; Móri-Hartmann Nórát, a Kulturális Pénzügyi-Gazdasági Szolgáltató Központ gazdasági főelőadóját; Nády Árpádot, a Győri Nemzeti Színház fővilágosítóját; Vargáné Nemesi Emmát, a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér közművelődési osztályvezetőjét; Venesz Szabolcsot, a Vaskakas Bábszínház műszaki munkatársát; valamint Vrábel Ilonát, a Győri Filharmonikus Zenekar gazdasági és munkaügyi referensét.

Az ünnepséget a Győri Nemzeti Színháznak a magyar kultúra napja alkalmából összeállított műsora vonta keretbe, amely egyaránt emlékezett meg Kölcsey Ferencről és az idén 200 éves Himnuszról, a reformkorról és benne a szintén pontosan 2 évtizeddel ezelőtt született Petőfi Sándorról, valamint hazánk és népünk költészeti, illetve zenei kincseiről, hagyományairól, múlhatatlan értékeiről.

Szilvási Krisztián
Fotók: Vas Balázs

Fotógaléria: A magyar kultúra napja Győrben

Vas Balázs fotói

76 kép