In memoriam Cseh Tamás

SzaSzi írása

cseh-tamas-1

Gitárja tizennégy éve hallgat már. Ma lenne 80 éves. Nem volt kiemelkedő énekes vagy gitáros, mégis futótűzként terjedt a campuson, ha jött a „Csetamás”. Velünk, sőt köztünk élte át a hetvenes-nyolcvanas-kilencvenes éveket. Rólunk, minket énekelt meg mindenféle teátralitás nélkül, gitárkísérettel, csupán a szavaknak adva hangsúlyt.

Mit lehetett szeretni egyszerű, sallangmentes előadásain? Leginkább, hogy határozott véleménye volt a világról és soha nem beszélt mellé, „kiénekelte, amit a Kádár-rendszerben kimondani nem lehetett”. Átéléssel és alázattal tolmácsolta dalait, ezt szent ügyként kezelte (nem magát tartotta szentnek!), mindenki a barátjának érezhette. Hamisítatlan és hiteles dalnok volt. Nem csoda, hogy valóságos kultusza alakult ki, nem kellett különösebb reklám és marketing ahhoz, hogy estjein egy gombostűt se lehessen leejteni. Alakját számos felvétel őrzi, és szerencsére pályája több szakaszában forgattak róla filmet (Elek Judit 1974-ben, Fehér György 1978-ban, Mispál Attila 1999-ben, Fonyó Gergely 2001-ben), Szász János rendező Utóirat címmel dalaiból készített tévéfilmet 1988-ban.

Eredendően festőnek készült, rajztehetsége már általános iskolában kiemelkedett Tordason (Fejér megye), ahol felnőtt. 13 évesen költözött családjával Budapestre, élete végéig a fővárosban élt, itt végezte a gimnáziumot is. Érettségire gitárt kapott a nagyszüleitől. A gitározást szó szerint úgy leste el másoktól: „Eljártunk a Metróra például, a zsebünkben lapult az előrajzolt papíros, gitárnyakkal, bundokkal, és lestük, mit fog le a gitáros. Aztán kiszaladtunk a folyosóra, és berajzoltuk, hol volt az ujja. Egy-egy este begyűjtöttünk három-négy akkordot. Azt persze nem mindig tudtuk, melyik ujját használja, emiatt én a D-dúrt azóta is másképp fogom, mint szokásos.” (Bérczes, 59. old.)

cseh-tamas-2

A Képzőművészeti Főiskolára ötször felvételizett, mire bejutott, közben tanítói és tanári végzettséget is szerzett. Néhány évig rajztanárként dolgozott. Azután 1970-ben – egy téli éjszakán – találkozott Bereményi Gézával. Elég volt néhány óra, hogy már közösen írjanak dalokat. És bár mindketten máshogy emlékeznek vissza a nagy találkozásra, az biztos, hogy már másnap összeköltöztek, és másfél évig ontották a dalokat, szinte minden nap egy újat. Az első az Ócska cipő volt. Cseh Tamás elhagyta a tanári pályát, gitárra cserélte a festőállványt. Először 1971 tavaszán állt közönség elé egy Kex-koncert szünetében, akkor három dalt adott elő gitárkísérettel. Első estje Dal nélkül címmel készült az Ad Libitum együttes közreműködésével. Majd elkészült első lemeze is 1977-ben a Levél nővéremnek, amelyet Másik Jánossal közösen készített. Összességében mintegy ezerkétszáz dal szerzője, amelyeket 1974-től a 25. Színház, a Várszínház, majd a Katona József Színház, végül a Bárka Színház színpadain adott elő. 2009 őszén tíz DVD-n jelent meg Összes dalok időrendben című koncertsorozatának felvétele.

Számos filmhez írt betétdalokat Bacsó Péter Szerelmes biciklisták, Nyár a hegyen, vagy éppen kisebb-nagyobb szerepekben játszott (Még kér a nép, Szerelmem, Elektra, Szörnyek évadja, Kék Duna keringő, Nyom nélkül, A Kutya éji dala, Idő van, A turné, Csinibaba, 6:3 avagy Játszd újra, Tutti!). A televízióban hat éven át vezette a Századunk című tévésorozatot.

Sokan tudják róla azt is, hogy életében fontos szerep jutott az indián kultúrának, olyannyira, hogy társaival 1961-től Bakonybél közelében egy eldugott völgyet „indián területté” nyilvánítottak, ahol minden évben tábort is tartottak. Füst a szemében – ez volt az indián neve – nemcsak átélte, hanem elmélyült kutatást is folytatott az indián kultúráról. Így született a Hadiösvényen (1997) című, maga illusztrálta regénye és a Csillagokkal táncoló Kojot, észak-amerikai síksági indián mesék című kötet (később hangoskönyv és animációs film is).

A rendszerváltás után számos elismerésben részesült: Liszt Ferenc-díj (1993), a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje, Pro Urbe Budapest díj (1998), Kossuth-díj (2001), Magyar Örökség-díj (posztumusz, 2009).

2006-ban gyógyíthatatlan betegséget diagnosztizáltak nála, augusztus végén adta utolsó koncertjét a Bakáts téren. 2009-ben örökre távozott az élők sorából, de nem az emlékezetünkből.

Emlékkoncerteken csendültek fel jól ismert dalai például a Sziget Fesztiválon, a Bárka Színház egyik terme felvette a nevét, Gyöngyössolymoson domborműve látható. A budapesti Szent Gellért téren 2013-tól egy egész alakos szobor őrzi emlékét. A 2008-ban indult Ördögkatlan Fesztivál egyik védnöke volt, ott is több programmal idézik meg alakját. Cseh Tamás nyomában Budán címmel évek óta emléksétát szerveznek, s 2014-től három évig az ő nevét viselte a hazai könnyűzene támogatására meghirdetett program. Képzőművészeti munkáiból több alkalommal szerveztek kiállítást. Az énekes hagyatékát, a hozzá kapcsolódó valamennyi fellelhető dokumentumot, hang- és képanyagot gondosan őrzi és ápolja a Cseh Tamás Archívum. És még sorolhatnám.

SzaSzi

Forrás: cseh-tamas.hu, fidelio.hu, cultura.hu, valaszonline.hu, kozterkep.hu, Cseh Tamás. Bérczes László beszélgetőkönyve, Új Palatinus, 2007.

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép, 2. kép, 3. kép.

A YouTube-ra feltöltött videó beágyazása a nyilvános videómegosztó webhely API általános szerződési feltételeinek betartásával történt, a feltöltő/tulajdonos felhasználók felé történő általános engedélyét követve. A beágyazott videó ezen a linken található a feltöltő megnevezésével.

2023.01.22