Mivel a Wikipédia szolgáltatja a legnagyobb online tudásgyűjteményt, amit valaha összegyűjtöttek, ezért egyre nagyobb a szerepe a tudományos életben is. Adódik a kérdés, mennyire megbízható egy olyan weboldal, amit bárki, bármikor és bárhonnan szabadon szerkeszthet? Megválaszolásához ismerjük meg történetét és működését.

Története

Közvetlen elődje, a Nupédia (2000-2003) egy szabadon hozzáférhető online enciklopédia volt, nagyobbrészt angol nyelven, amelyet a Wikipédiától eltérően hivatásos szakértők szerkesztettek, és a cikkek lektorálási eljáráson mentek keresztül a nyilvánosságra kerülésük előtt. Ennek alapítóiként Jimmy Wales üzletembert és webfejlesztőt (a lenti képen balra), valamint Larry Sanger internetes projektfejlesztőt és filozófust (a lenti képen jobbra) említik, akik 2001-ben elindították a Wikipédiát is egy harmadik ember ötlete alapján, amellyel a Nupedia lassú növekedését kívánták gyorsítani azáltal, hogy szabadon engedélyezik a cikkírást.

A Wikipédia a hasznos szövegek tekintetében hamarosan túlszárnyalta a kiötlők várakozását, és olyan hihetetlen dinamikával kezdett el növekedni, hogy a Nupedia szerkesztését már 2002-ben megszüntették, és 2003-ban a hálóról is lekapcsolták. Az új online enciklopédia 2001. február 12-én már az ezredik cikknél tartott, és szeptember 7-én érte el a tízezret. Fennállásának első évében több mint 20.000 enciklopédiás bejegyzést hoztak létre – ez az arány több mint 1500 cikk havonta.

Napjainkra a Wikipédia angol nyelvű kiadása 6 millió 600 ezer cikkre nőtt, ami az Encyclopedia Britannica többé-kevésbé 3.100 nyomtatott kötetének felel meg. Az összes nyelvi kiadással együtt a Wikipédia 60.272.369 cikket tartalmaz, ami körülbelül 22.600 nyomtatott kötetnek felel meg. Havi olvasótábora – amely a világ minden tájáról kerül ki – 2014-ben megközelítőleg 495 millió volt, 2018 szeptemberében pedig 15 és fél milliárd oldalletöltést ért el a hónap során.

A Wikipédia magyar nyelvű változata 19 évnyi munkával, közel 25 millió szerkesztést követően elérte a félmillió szócikket. Ezzel a huszonhatodik a Wikipédiák között, és a legnagyobb magyar lexikon. (Viszonyításképpen Révai nagy lexikona 230 ezer, A Pallas nagy lexikona és a Magyar nagylexikon 150 ezer címszót tartalmaz.) A magyar kiadás bővítésében és javításában havonta nagyjából 5000 alkalmi vagy rendszeres szerkesztő vesz részt.

A működéséről

A Wikipédia szócikkeit bárki bővítheti a minden lapon megtalálható „szerkesztés” gombra kattintva. A szócikkeknek semleges nézőpontból kell íródniuk és megbízható forrásokon kell alapulniuk. A legaktívabb szerkesztők folyamatosan ellenőrzik a változtatásokat, és a problémásakat rövid időn belül visszavonják.

A nemzetközi működést a Wikimédia Alapítvány biztosítja, amely egy San Franciscó-i székhelyű, non-profit közhasznú szervezet. Tevékenységét mintegy 30 alkalmazott és egy kilenctagú kuratórium irányítja, több tízezer önkéntes szerkesztő közreműködésével. Az alapítvány üzemelteti magát a lexikont és a testvérprojekteket (mint pl. Wikiszótár, Wikikönyvek, Wikidézet, Wikiegyetem, Wikiforrás, Wikidata, Wikimedia Commons).

Egy a Nature-ben megjelent 2017-es elemzés szerint az alacsonyabb jövedelmű országokban magasabb a Wikipédia használata a tudományos szerzők körében, mivel korlátozottabb hozzáféréssel rendelkeznek a vezető, drága folyóiratokhoz. Ilyen módon a Wikipédia kiegyenlítheti az erőviszonyokat, illetve kiterjesztheti a tudományt a kevesebb erőforrással rendelkező országok kutatóira is. De milyen áron? – vetődhet fel a kérdés. Hiszen a forrás megjelölésének hiánya, a tudományos szaknyelv mellőzése, valamint az objektivitás megkérdőjelezhetősége kizáró okok a tudományos környezetben.

A vizsgálatból kiderült, hogy mi lehet a valódi megoldás a Wikipédia és a tudományos publikációk kérdésében. Az RNA Biology folyóiratnál 2008 óta kötelezővé vált a közreműködő szerzők számára, hogy az elkészült cikkükből egy Wiki-stílusú oldalt is készítsenek, amelyet egy szakértői értékelést követően közzé is tesznek a Wikipédián. Ez egy remek példája annak, hogyan léphet kapcsolatba a tudományos közösség a Wikipédiával. Így segíthetnek biztosítani, hogy a közölt információk pontosak és naprakészek legyenek.

Másrészt a kutatásokban fontos a körültekintés, és – amennyiben lehetséges – érdemes a papíralapú forrásokhoz is visszanyúlni, még ha az nagyobb erőfeszítéssel is jár. Így biztosabban eljuthatunk a hiteles tudásanyaghoz.

Szabados Éva

Forrás: angol és magyar wikipédia, stats.wikimedia.org, emt.ro, instantscience.hu

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép; 4. kép.