A gyakorló és leendő pedagógusokból, gyermekvédelmi szakemberekből, védőnőkből, iskolai pszichológusokból, gyógypedagógusokból, ifjúsági segítőkből, családsegítőkből és intézményvezetőkből álló népes hallgatóságot nem kellett meggyőzni arról, hogy valóságos, társadalmi szinten kezelendő problémáról van szó, nemcsak külföldön, hanem itthon, közvetlen környezetünkben is. Az előadásokban elhangzó statisztikai adatok alátámasztották többek között azt a tényt is, hogy világméretű és járványszerű méreteket öltő jelenséggel kell számolnunk.

A konferenciát Prof. Dr. Smuk Péter, a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának dékánja nyitotta meg. Hangsúlyozta, hogy a rendezvény három intézmény – a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Rendőr-főkapitányság, a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kara és a Győri Tankerületi Központ – összefogásával valósult meg. A problémával az egyetemen már régebb óta foglalkoznak több területen is, így például a jogtudományi kar bűnmegelőzési szakirányán, a kutatóműhelyekben vagy a pedagógiai és pszichológiai képzéseken, ahol olyan szakemberek felkészítése a cél, akik kompetenciával, érvényes tudással rendelkeznek. Mivel azonban komplex feladatokat felvető, társadalmi szintű jelenségről van szó, jó lenne minél több szereplőt, például a szülőket is bevonni a megoldásba. A dékán elmondta, hogy a jövő félévben több résztvevővel szeretnék újra megismételni a rendezvényt, illetve a középiskolások iskolai nevelésének támogatására is születtek tervek.

A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Rendőr-főkapitányság részéről Nagy Ágnes ezredes, főkapitány-helyettes köszöntötte a résztvevőket. Rávilágított, hogy az elmúlt időben egyre jobban elharapózott ez a probléma, esetenként súlyos testi sérüléseket okozva. Első körben a legfontosabb, hogy széles körű figyelemre, megértő közegre találjon az erről való közbeszéd, illetve meginduljon a párbeszéd az oktatás különböző szereplői között.

Dr. Kiss Tibor rendőr őrnagy adjunktus, kriminológus (Nemzeti Közszolgálati Egyetem), dr. Somogyi Angéla egyetemi docens, klinikai és mentálhigiéniai gyermek szakpszichológus (Széchenyi István Egyetem Egészségügyi és Sporttudományi Kar, Egészségtudományi Tanszék), Reiderné dr. Bánki Erika egyetemi docens (Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar) és dr. Nagy Adél igazgató (Győri Tankerületi Központ) előadásai több oldalról, kutatásokkal, esetleírásokkal, gyakorlati tapasztalatokkal, nemzetközi összehasonlítások adataival közelítették meg a témát.

Elgondolkodtatóak a vizsgálatok, felmérések adatai! Csak néhány az elhangzottakból:
• A diákok 85%-a él át iskolai agressziót.
• Az iskolai élet minden szereplője – a pedagógusok is – megtapasztalják „az erőszak ötven árnyalatát”.
• A bántalmazottak 94%-a lelki téren, indirekt találkozik a problémával.
• Minden harmadik érintett cyberbullying (internetes zaklatás) áldozata.
• A zaklatás (bullying) nem csak a tanulásra hat ki, súlyos egészségkárosító következményei vannak (depresszió, szorongás, sőt öngyilkosság), amelyek akár egy egész életen át is sújthatják az áldozatot.
• Európában mintegy 18 millió diák válik áldozattá! (És ez csak azoknak a száma, akik bevallották. Sokan inkább hallgatnak a problémájukról.)

Mit tehetünk szülőként, mit pedagógusként, mit egyszerű szemlélőként vagy érintettként? Hogyan kezeljük és hogyan előzzük meg az ilyen eseteket? Egyáltalán hogyan ismerhetjük fel, hogy baj van? Mi a szerepe a kezelésében a pedagógusnak, a pszichológusnak, a rendfenntartó képviselőinek? Az iskolai zaklatásokon belüli cyberbullying mennyiben újszerű, milyen veszélyeket rejt, hogyan lehet rá felkészülni? A számtalan felmerülő kérdésre rengeteg nagyszerű, esetekkel, vizsgálatokkal is jól alátámasztott választ kaphatott az, aki részt vett a konferencia előadásain. Körvonalazódott a megelőzés, a felelősség és a tudatosság fontossága. A párbeszéd megkezdődött! Folytatása következik!

SzaSzi