A normandiai partoktól csupán egy kilométerre, a Couesnon folyó torkolatában magasodó, hetvennyolc méter magas gránit sziklatömb Európa legnagyobbja, a La Manche csatorna árapály térségébe tartozik, ahol a vízszint akár 15 métert is emelkedhet dagály idején. Itt úgy mondják, hogy a tenger „vágtázó lóként” árasztja el a térséget, ami korábban néhány órára megközelíthetetlen szigetté változtatta a helyet, de ma már felejthetetlen élményt szerez annak, aki az apátság tenger felőli teraszáról vagy a 2015 őszére elkészült gyaloghídról megcsodálja.

A legenda úgy tartja, hogy Szent Aubert-nek, Avranches püspökének megjelent Szent Mihály arkangyal, és megparancsolta neki, hogy a sziklán építtessen kolostort. Egy ilyen feladat persze nagyon költséges, és a terep sem könnyű, így a püspök érthető okokból nem akart eleget tenni az utasításnak. Ekkor az arkangyal ujjával lyukat égetett a püspök kalapján. Nem volt mit tenni, a kolostor 708-ban felépült, azóta a legmagasabb tornyán az arkangyal fénylő aranyozott szobra vigyázza az itt élőket. A hely viszonylagos elszigeteltsége ide vonzotta a szerzeteseket. Később, a megélénkülő normann betörések idején (933-tól) megnőtt a sziget stratégiai jelentősége a La Mance öblében, további építkezések kezdődtek. A román kori bencés apátságot 966-ban alapították. A 13. században a francia király parancsára gótikus stílusú részt építettek hozzá, egy kétemeletes kolostort a tetején refektóriummal, amely a középkori vallási építészet egyik legszebb példája, története is meglehetősen izgalmas.

Az évszázadok során sokan telepedtek meg a templom közelében, ki az öröklét elérésének reményében, ki másért. Ezért újabb és újabb falakkal erősítették meg a szigetet az ellenséggel, különösen az angolokkal szemben. A 18. század végén, a francia forradalom idején a kolostort bezárták, helyette 1863-ig az építmény börtönként funkcionált. Szerencsére szép számmal akadtak olyan egyéniségek, akik szívesebben látták volna a francia kulturális élet ékköveként. Az ismert író, Victor Hugo és társai például már 1836-ban kampányt indítottak a sziget és a kolostor műemlékké nyilvánításáért. Tény, hogy a mozgalom csak 1874-ben érte el célját, a bencés szerzetesek pedig csak jóval később, 1966-ban (az apátság 1000. évfordulóján) tértek ide vissza. 2001 óta a Jeruzsálemi Monasztikus Testvéri Közösség birtokában áll.

A Mont-Saint-Michel körül ma sem állt meg az idő. Egyrészt folyamatos ásatások, kutatások zajlanak, amelyek választ adnak egy-egy kérdésre a múlttal kapcsolatban, de sok másikat is felvetnek. 2016 végén például a fő utca csatornahálózatának tatarozása közben fedeztek fel egy középkori temetőt. A 2017 elején zajló ásatások során mintegy negyven, különböző állagú sírhelyet tártak fel, és megállapították, hogy egészen a 13. századig temetkeztek ide.

Magát az apátságot a templommal, a haranggal, a szerzetesek ebédlőjével sokan építészeti csodaként tisztelik. Ma már teljes egészében megnyitották a látogatók előtt az apátság világon egyedülálló, 80 méteres magasságban található, „az ég és a tenger között lebegő” gótikus kerengőjét. A 13. századból származó kerengő nagy ablakához sokáig restaurálási munkálatok miatt nem juthattak el a turisták. A nyugati teraszról pazar kilátás nyílik a La Manche csatornára, amely szintén szerepel az UNESCO világörökségi listáján. 2018 tavasza óta a kerengő kertje is fokozza az ide látogatók csodálatát.

Mont-Saint-Michel sziget jellegét egyre inkább veszélyezteti a felgyülemlő tengeri hordalék, így ennek megoldása a másik legfontosabb feladat az itt élők életében. Kutatások igazolták, hogy a „sártengert” leginkább az 1879-ben épített, a szigetet a szárazfölddel összekötő gát erősítette. Így a francia kormány 2006-ban sokmilliós projektet indított, hogy Mont-Saint-Michelt ismét tenger nyaldosta árapályszigetté változtassa. Ezt szolgálja a gát helyett az a 760 méter hosszú híd, amely lehetővé teszi nemcsak a víz szabad áramlását, hanem azt is, hogy bármikor odalátogathassunk.

A francia gyöngyszem, a bencés apátság 1979-ben az elsők között került fel a UNESCO világörökségi listájára. Több mint 1000 éve járnak ide a zarándokok, de vallási áhitat nélkül is fantasztikus élmény, hogy Mont-Saint-Michel utcáin sétálva akárhová is fordul az ember, Mihály arkangyal, a mennyei hadak vezére, illetve az ő aranyló szobra a kolostor legmagasabb, 152 méteres tornyáról mindenhová elkísér.

SzaSzi

Fotógaléria: Mont-Saint-Michel

11 kép

 

Forrás: roadster.hu, wikipedia.org, hetedhetorszag.hu, france.fr

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép, 2. kép, 3. kép, 4. kép, 5. kép, 6. kép, 7. kép, 8. kép, 9. kép, 10. kép, 11. kép.

A cikksorozat korábbi részei:
1. rész: Mozaik a Villa Hadrianából
2. rész: Cellini: Sótartó
3. rész: Caravaggio: Medúza-fő
4. rész: Leonardo da Vinci: Hölgy hermelinnel
5. rész: Pierre Puget: A krotóni Milón halála
6. rész: Henri Rousseau: Az álom
7. rész: Ihachi sárkánya
8. rész: Nagy Károly talizmánja
9. rész: A Teknősbékák kútja (Fontana delle Tartarughe)
10. rész: Pablo Picasso: Guernica
11. rész: Benczúr Gyula: Budavár visszavétele
12. rész: Piero della Francesca: Szent Antal szárnyasoltár
13. rész: Alfons Mucha: Gismonda
14. rész: Emile Gallé: Váza írisszel
15. rész: Tádzs Mahal
16. rész: Edgar Degas: Balett – A csillag
17. rész: Bernini: A folyók kútja
18. rész: Gemma Augustea
19. rész: Bernini: Apolló és Daphné
20. rész: A Belém-torony
21. rész: Bocca della Verità (Az igazság szája)
22. rész: A sienai dóm
23. rész: Az Alhambra
24. rész: A chambord-i kastély
25. rész: A prágai Károly híd
26. rész: A chartres-i székesegyház
27. rész: Arany körgallér a bronzkorból
28. rész: A Fabergé-tojások
29. rész: Lechner Ödön: A pozsonyi kék templom
30. rész: Gulácsy Lajos: Varázslat
31. rész: Csontváry Kosztka Tivadar: Mandulavirágzás Taorminában
32. rész: Hadrianus síremléke, az Angyalvár
33. rész: A Prima Porta-i Augustus szobor
34. rész: Raffaele Monti: A menyasszony
35. rész: Munkácsy Mihály: Krisztus-trilógia
36. rész: Tiziano Vecellio: Pesaro Madonna
37. rész: Róth Miksa: Napfelkelte
38. rész: Gustav Klimt: Pallasz Athéné
39. rész: A Neuschwanstein kastély
40. rész: A pisai ferde torony
41. rész: Frida Kahlo: Önarckép tövises nyaklánccal
42. rész: Ara pacis Augustae (Az augustusi béke oltára)
43. rész: A capitoliumi nőstény farkas
44. rész: A prágai Szent Vitus-székesegyház
45. rész: A négy tetrarcha portrészobra
46. rész: Johannes Aquila: Szent László – A veleméri templom freskórészlete
47. rész: A Colosseum
48. rész: A conwyi vár
49. rész: Antoni Gaudí: Park Güell
50. rész: A maharadzsapalota
51. rész: Niobé-kratér
52. rész: Ponte Vecchio
53. rész: Az Aranyhajó
54. rész: A Szent István-terem
55. rész: Humayun császár síremléke
56. rész: A Big Ben
57. rész: A rábaszentmiklósi Szent Miklós templom
58. rész: A Mátyás-templom
59. rész: A Sándor-erőd
60. rész: A Hohenzollern-kastély
61. rész: Gustav Klimt: A csók
62. rész: Míg a halál el nem választ... ‒ Sten Sture jegygyűrűje
63. rész: A Lánchíd
64. rész: A Szamothrakéi Niké
65. rész: A Bostoni Operaház
66. rész: Sandro Botticelli: Tavasz
67. rész: A Gyugyi-gyűjtemény
68. rész: Claude Monet: Nő napernyővel – Madame Monet és fia
69. rész: Az agyaghadsereg
70. rész: San Gimignano tornyai
71. rész: A Las Lajas bazilika
72. rész: M. S. mester: Kálvária
73. rész: Bomarzo – A rejtélyes szent erdő
74. rész: Eugène Delacroix: Villámlástól megriadt ló
75. rész: Hohensalzburg vára
76. rész: Élisabeth Vigée Le Brun: Önarckép portréfestés közben
77. rész: Knidoszi Déméter
78. rész: A winchesteri székesegyház
79. rész: A Festetics-kastély
80. rész: Raffaello: Sixtus Madonna