A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az ország legnagyobb tagsággal rendelkező természetvédelmi társadalmi szervezete: mintegy 200 taggal alapították, de napjainkban már – a családtagokkal együtt – több mint 10 ezer tag és több ezer önkéntes segíti tevékenységét. Az egyesület az elmúlt fél évszázadban jelentősen hozzájárult a hazai természetvédelem megerősödéséhez; olyan jövőért dolgozik, melyben a társadalom a természettel harmóniában él együtt. A madarak és más állatcsoportok megismertetésén, megszerettetésén át kívánja elérni céljait. Arra törekszik, hogy hozzájáruljon a Kárpát-medence természeti értékeinek megőrzéséhez, ennek érdekében együttműködik a szomszédos országok hasonló szervezeteivel.

Magyar Madártani Egyesület néven alakult 1974. január 6-án, 1990 óta létezik a jelenlegi elnevezésével. (Elődszervezete az 1928-ban alakult és a második világháborúig létezett Magyar Ornithológusok Szövetsége (MOSZ) volt.) Alapító elnöke, dr. Jánossy Dénes 2005-ben halt meg. A BirdLife International hazai tagszervezete. (A BirdLife International a világ legnagyobb természetvédelmi hálózata, melynek 110 országban 2,5 millió tagja van, az európai irodája Brüsszelben működik.) Az MME tevékenysége számos területen valósul meg: ilyenek a madár- és más állatfajok védelme, a madárvédelmi szempontból jelentős élőhelyek védelme, a madárfajok állományváltozásának monitorozása és kutatások végzése, a természetvédelmet befolyásoló érdekcsoportokkal való együttműködés, valamint a környezeti nevelés. Természetvédelmi tevékenysége számos veszélyeztetett madárfaj jelentős állománynövekedéséhez vezetett, néhányat pedig megmentett a magyarországi kipusztulástól. Hozzájárult az erdők, vizes élőhelyek, gyepterületek, mezőgazdasági és lakott területek madárvilágának megőrzéséhez. Az egyes madárfajok állománynagyságát, azok változásait nyomon követő tevékenysége hazánk egész területére kiterjed. A Monitoring Központ országos szinten egyedülálló, az 1990-es évek eleje óta működik, folyamatosan frissülő adatbázissal rendelkezik Magyarország madárvilágáról, és annak változásairól. Néhány éve megkezdődött a hazánkban élő kétéltű- és hüllőfajok elterjedésének térképezése is. Legutóbb a hazai szitakötőfajokra vonatkozó programot indított.

Az egyesület mindig kiemelten kezelte az ifjúság természetvédelmi szemléletének alakítását és a lakosság érdeklődésének felkeltését. Az elmúlt közel 50 év során számos madár- és természetvédelmi programot valósított meg. Több mint félmillió gyermek és felnőtt ment el madárgyűrűző és természetvédelmi táboraiba, évente több ezer önkéntes vesz részt madárgyűrűzési és -megfigyelő programjain, ezekben a hetekben is zajlik a téli megfigyelés a Nagy Téli Madárles alkalmával. 1974-ben 17 helyi csoport alakult, és megkezdődtek a táborok. 1976-ban megalakult a Ragadozómadár-védelmi Szakosztály, és elkezdődött a madárgyűrűzés Magyarországon. 1977-ben megjelent a Madártani Tájékoztató, és éjjel-nappali fészekőrzést szerveztek a veszélyeztetett ragadozómadár-fészkek védelmére. 1978-ban létrehozták a Madárvédelmi Alapot, és megnyitották az első madárvártát. 1979-ben indították el „Az év madara” programot (a gyurgyalag védelmének évével), melynek keretében minden évben egy-egy madárfajt állítanak a figyelem középpontjába.

Az egyesület célja a természet, különösen a madárvilág védelmének társadalmi támogatása. Ennek érdekében sokat tesz: segíti a természeti értékek és a természetvédelem célkitűzéseinek népszerűsítését, és növeli a természetvédelem támogatóinak számát. Fontos feladatának tekinti az ifjúság mellett a felnőtt lakosság természetvédelmi szemléletének alakítását, ezért különböző programokat szervez. A fülemülék tavaszi vonulásához alkalmazkodva évek óta meghirdeti a „Fülemülék éjszakája” programsorozatát. Ennek keretében április végétől május végéig országszerte számos helyszínen várják a madarak iránt érdeklődőket. Tavaly 30. alkalommal rendezték Magyarországon az Európai Madármegfigyelő Napokat, melynek során tagjai sok helyszínen várták a kicsiket és nagyokat.

Az egyesület tagjai kiemelten foglalkoznak a ragadozó madarak, valamint a ritka, fokozottan védett madárfajok védelmével. Egyes fajok megtelepítése érdekében műfészkeket, költőládákat helyeznek ki, az odúlakó énekesmadarak számára pedig odútelepeket hoznak létre. A madarakon kívül a denevérek, valamint a kétéltűek és hüllők védelme is fontos a munkájukban. Különböző szakosztályok alakultak az évtizedek során: Emlősvédelmi, Kétéltű- és Hüllővédelmi, Ragadozómadár-védelmi, Harkályvédelmi, Lepkevédelmi, Ritkaságvadász és Vízimadár-védelmi Szakosztály. Tevékenységük eredményei az MME honlapján elérhetők.

Az egyesület küldetésének megvalósítását jelenleg 30 helyi csoport segíti. Ezek a helyi szervezetek teszik lehetővé, hogy az ország egész területén képviseljék a természetvédelem és a környezeti nevelés ügyét. A helyi csoportok az adott térségben élő tagok tevékenységét koordinálják. Lakcíme alapján minden új egyesületi tag a területileg illetékes helyi csoport tagjává válik. A belépés után a helyi csoport felveszi a kapcsolatot az új taggal, és rendszeresen elektronikus levelekben, hírlevelekben tájékoztatja a csoport eseményeiről, kirándulásairól, természetvédelmi akcióiról, melyekbe a tagok így be tudnak kapcsolódni. A Központi Irodája szakmai anyagokkal, pénzügyi és adminisztrációs háttérrel segíti a helyi csoportok működését. Az egyesület a természeti értékek védelme érdekében segíti az állami és az önkormányzati szervek természetvédelmi tevékenységét, valamint részt vesz a nemzetközi természetvédelmi szervezetek munkájában.

Nagyon fontos, hogy tevékenysége minél több figyelmet kapjon, ezért a társadalmi támogatottság a legfontosabb számukra, ez a munkájuk alapja. Hatékony természetvédelem a társadalom széles rétegeinek támogatása és a tulajdonosok, vállalkozók pozitív hozzáállása nélkül nem képzelhető el. Fontos számukra a természet védelmével kapcsolatos ismeretek oktatása, ezért az iskolákkal együttműködési szerződéseket kötnek, táborokat és madarász-sulit szerveznek. Könyveket, ismeretterjesztő kiadványokat adnak ki. Elkészült Magyarország madáratlasza, melynek adatgyűjtésében és összeállításában közel ezer önkéntes vett részt. A könyvben részletesen bemutatják az egyes fajok jelenlegi elterjedési területeit és azok változását. A könyv a Highlights of Hungary díját is elnyerte. 2021-ben elkészítették a Magyarország ragadozó madarai és baglyai című kétkötetes művet, mely nemzetközi szinten is kiemelkedő munka.

A MME alapvető céljai az idők során nem változtak, azonban állandóan új kihívások jelennek meg, melyekre új válaszokat kell adni. Az élőhelyek helyreállítása a nemzetközi célkitűzések középpontjába került: úgy kell elvégezni őket, hogy azokkal hozzájáruljanak a klímaváltozás hatásainak mérsékléséhez. A madárfajok helyzetének változása egyre inkább ráirányítja a figyelmet a mezőgazdasági területek és a vizes élőhelyek állapotára. Új fajok kerültek veszélybe, ezekre a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani. Az egyesület sokat fejlődött az elmúlt évtizedekben, de további megújulás szükséges ahhoz, hogy megfeleljenek az elvárásoknak, és az eredményeket megőrizzék. Védjük velük együtt hazánk természeti értékeit a jövő nemzedékei számára! „Helyet a természetnek, teret a jövőnek!”

Sulyok Attiláné

Forrás: mme.hu, baranyamadar.hu, erdeiprogramok.hu

A címlapkép a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével ezen a linken található.