Olosz Levente ezeket a Kasztner személyéről és mentési tevékenységéről kialakult tudományos és közéleti diskurzusokat tekinti át és elemzi.

A szerző részletesen bemutatja, hogy miként alakult a háború után Kasztner megítélése, s lett ünnepelt hősből náci kollaboráns. A könyv ismerteti az 1954-es rágalmazási per, a nagy port kavaró elsőfokú ítélet, majd az izraeli Legfelsőbb Bíróság döntése és az Eichmann-per után kialakult izraeli és magyar államszocialista narratívákat.

A könyv második felében a szerző a Kasztnerről folyó tudományos feldolgozásokat tekinti át, bemutatja azok érvrendszereit és a Kasztner tevékenységét ellentétesen megítélő táborok között húzódó törésvonalakat.

Végül Olosz a film és színházi adaptációkon, valamint a különböző emlékhelyek bemutatásán keresztül járja körül a Kasztner-kérdés izraeli és magyarországi közéleti emlékezetét.

A kötet a Clio Intézet honlapjáról tölthető le.

A Clio kötetek korábbi kiadványai:
- Magyar Endre Lénárd: Perjessy Sándor és a Tanácsköztársaság elleni felkelés Szentendrén (1919. június 24-25.)
- Kóródi Máté: Adattár a Magyar Nemzeti Hadsereg tiszti különítményes csoportjai és más fegyveres szervek által elkövetett gyilkosságokról (1919. augusztus 3. – 1921. október 23.)
- Végső István: Garbai Sándor a Tanácsköztársaságról és a zsidóságról – Válogatás a Forradalmi Kormányzótanács elnökének visszaemlékezéseiből
- Kosztyó Gyula: A Tanácsköztársaság Kárpátalján (1919. március 21. – április 29.) - Történet – Kronológia – Források
- Tangl Balázs: Iratok Bárdossy László népbírósági peréhez
- Marosvári Attila: Vérengzés Apátfalván (1919. június 23-24.)
- Bajcsi Ildikó: „Ezeknek ki kell kerülni a nemzet vérkeringéséből” – A komáromi és környékbeli zsidóság jogfosztása (1938-1944)
- Kosztyó Gyula: „A kommunizmusság nagyobb tért nem tudott hódítani” – A Tanácsköztársaság története Kárpátalján
- Marosvári Attila: Erőszak és hatalomátrendeződés Csanád vármegye falvaiban