Marék Veronika 85 éves
Marék Veronika – aki 2022. december 19-én töltötte be 85. életévét – igazi élő legenda, több mint fél évszázada van a pályán, máig az egyik legnépszerűbb gyermekkönyvszerző hazánkban. Sok generáció nőtt már fel a József Attila-díjas író, grafikus meséin, aki a könyveit maga írja és rajzolja.
Boribon, Annipanni, Kippkopp és Tipptopp, Laci és az oroszlán vagy éppen A kockásfülű nyúl – akár felnőttek vagyunk, akár gyerekek – közeli ismerőseink. Kevés az olyan gyerekszoba, ahol ne fordulnának elő ők a polcon, könyveiből milliókat adtak el Magyarországon és a világon.
Marék Veronika 1937. december 19-én született Budapesten, Marek Antal és Jezerinac Ilona gyermekeként. Hároméves koráig Ecseren élt a szüleivel, utána költöztek Budapestre. Gyermekkora egyetlen hosszú játéknak tűnt, és abban reménykedett, hogy sosem lesz vége. Ketten voltak testvérek: bátyja, Marek Péter – szülei nyomdokán – az orvosi pályát választotta. Édesapját orvosként hívták be a második világháborúban, azután kivitték a Donhoz a második magyar hadsereg tagjaként. Első rövid kis verse ekkor született: „Apukám, apukám, gyere haza már, Verácska, a lányod nagyon-nagyon vár.” Miután évek múltán hazaérkezett, nem ismerte meg az édesapját. Később kapott tőle egy könyvet: „Verácska, ebbe írjad, ami jól sikerült!” Innentől aztán „Könyv Úrba” írta a verseit és kulturális bejegyzéseket filmekről, színházról. Eközben megtanult tíz ujjal gépírni. A VIII. kerületben nőtt fel, de amikor apja nyugdíjas lett, találtak egy szép, világos lakást Budán, így 1954-ben a Bem térre költöztek.
Veronika kiskorától szerette a meséket, már négyéves korában megtanult olvasni. Később rátalált a rajzolás örömére is. Középiskolásként – a Fazekas Mihály Gimnáziumban – erőteljesen vonzódott a színházhoz, dramaturg akart lenni. 17 évesen megismerkedett a bábuk varázslatos világával. Érettségi után először kirakatrendezést tanult, egy évig járt az Iparművészeti Főiskolára, de eltanácsolták. Újabb egy évig karácsonyfadíszeket festett, aztán bekerült az Állami Bábszínházba, ahol belekóstolt a színház világába. Bábszínészi diplomát szerzett, közben levelező tagozaton elvégezte az ELTE-BTK magyar irodalom szakát. Sok mindent kipróbált, ám a sors elterelte a tévutakról, és egy fantasztikus lehetőséget adott neki: a könyvkészítést. Kitalálta, megírta és megrajzolta a különböző történeteket. A gyerekek olyan jól fogadták a könyveit, hogy ezzel minden eldőlt. 17 éves korában rajzolta meg első mesekönyvét, A Bem téri gyerekeket, amely 1956-ban jelent meg, majd 2 évvel később megszületett Boribon. Mindössze 21 éves volt ekkor, a kis játékmackó pedig sokak szívét meghódította.
A Laci és az oroszlán kiadásakor – még mindig csak 24 évesen – nem is sejtette, hogy ez lesz az egyik legnagyobb sikerű meséje, amely évtizedek múlva is elbűvöli majd a gyerekeket, és nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon. 1963 a nagy döntések éve volt számára: rájött, hogy csak írnia és rajzolnia kell. Otthagyta a Bábszínházat, szabadúszó lett. A 60-as években sorra jelentek meg könyvei a Móra Kiadónál, valamint a Corvina Kiadó gondozásában számos idegen nyelven – ő készítette hozzájuk az illusztrációkat is. Külső munkatársa lett két gyermekújságnak, a Dörmögő Dömötörnek és a Kisdobosnak. Képregényeket, rajzos történeteket, rejtvényeket és sikeres társasjátékokat is készített. Sok mesét, rádió- és tévéjátékot, forgatókönyvet írt a Magyar Televízió gyermekműsorai számára. Ekkor írta A kockásfülű nyúl című rajzfilmsorozat 26 epizódjának forgatókönyvét, amely a mai napig népszerű a gyerekek és a felnőttek körében, sok terméken is megjelent. Továbbá a meséken kívül bábjátékokat is írt, 22 ilyen darab fűződik a nevéhez. A Kolibri Bábszínház két bábjátékát is játssza, a Budapest Bábszínház pedig Boribon és Annipanni címmel zenés bábjátékot rendezett. Ezenkívül naptárakat, kalendáriumokat, bögréket, fotóalbumokat, esernyőket és még sok különböző tárgyat gyártottak a mesefiguráival.
Magyarul eddig mintegy 50 könyve jelent meg Marék Veronikának. Számos európai, sőt távol-keleti nyelvre (többek között lengyel, szerb, román, szlovák, angol, francia, német, spanyol, koreai, kínai és japán) is lefordították a meséit. Japánban például szinte minden könyve megjelenik, ahogyan elkészül a magyar kiadás: eddig 30 kötete látott ott napvilágot. 1965-ben adták ki náluk a Laci és az oroszlánt, amely a mai napig rendszeresen újra megjelenik, példányszáma mára meghaladta a hatszázezret. 2009-ben Tokióban és Oszakában kiállítás készült „Magyar karácsony Marék Veronikával” címmel, néhány éve pedig életműkiállítást is rendeztek a felkelő Nap országában a műveiből. Itthon rajzfilm is született a Laci és az oroszlánból, valamint a Kippkopp a fűben és Kippkopp a hóban animációs változata is elkészült. Megindult a Boribon sorozatgyártása, és egy másik sorozat a kis piros oroszlánnal. Tallér Zsófia zeneszerzővel készítettek egy lemezt Boribon muzsikál címmel, amit 2010-ben a budapesti Fonogram-gálán az év legjobb gyermeklemezének választottak.
„A mese az van, valahol a levegőben, csak el kell kapnom a csücskét, és húzni lefelé, és ha már megvan, akkor le kell írnom” – mondta egy alkalommal. Az utóbbi években is napvilágot láttak új alkotásai: Boribon vendégei, Boribon pancsol és A bohóc és a kismajom. A sor folytatódik a régi könyvek új kiadásaival, valamint újakkal, mint például a Lassú víz, sebes patak indiános történet a kezdő olvasóknak a Már tudok olvasni sorozatban vagy az Alfa bácsi titka, amelyben csupa hétköznapi, „retró” hangulatú mese van (gyerekeinket egy számítógép és internet nélküli világba repíti el, ahol egymással játszhatnak és kalandozhatnak).
Marék Veronika életének fontos része volt az utazás, férjével gyönyörű utakat tettek Európában és Japánban is. Sok meghívás érkezett hozzá hazánk különböző részeiről író-olvasó találkozókra: hívták városokba és falvakba, könyvtárakba és iskolákba. Egyszerre mesélt, rajzolt és bábozott a gyerekeknek. A győri Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Térben is megfordult, a Ménfőcsanaki Fiókkönyvtárban a Bezerédj-kastélyban, Szalai Béláné könyvtárosnak köszönhetően. Nagyon tetszett a gyerekeknek a találkozás egy igazi íróval, mesélés közben folyamatosan rajzolt nekik a táblára.
2017 decemberében a Móra Könyvkiadó Marék Veronika életműkiállítást készített az írónő 80. születésnapjára a Budapest Projekt Galériában, majd a tárlat tablóit a Budapest Bábszínházban lehetett megtekinteni. Az óvodásoknak és kisiskolásoknak készült, tablókból, könyvekből, játékokból és a könyvekhez kapcsolódó tárgyakból álló kiállítást a Móra 2018 szeptemberében indította útnak az országban, amely Ménfőcsanakra is eljutott.
Magánélete dióhéjban: 1963-ban férjhez ment Kaunitz Ervin díszlettervezőhöz. Két fia született, Tamás és Miklós, akik fotósok lettek (és négy unokája is van). 1976-ban elvált, második férje Heinrich Ferenc építész lett. Az ő sikerei tették lehetővé, hogy építészirodát és könyvkiadót (Ceruza) alapítsanak. Bár már betöltötte 85. életévét, még mindig sok tervet dédelget, és most is dolgozik. Egy önéletrajzi családregényt szeretne írni, régi fotókkal tűzdelve.
Marék Veronika sikerekben gazdag életútja példaértékű. A hatvanas-hetvenes évektől a magyar gyermekirodalom meghatározó alakja, aki műveivel egy varázslatos, egyedi világot teremtett, ami nemcsak sikeres, hanem bátor és szokatlan is volt. Meséi nagyon szerethetőek, pontosan bemutatják és visszaadják a gyermekek világát, de könyvei nem hallgatják el a problémákat sem. Tisztán érződik, hogy kedvesen, nagy szeretettel írja őket. Rajzai egyszerűek, mégis aranyosak. Olyan történeteket ír, melyekből tanulni is tudnak a kisgyerekek. Amit Marék Veronika tud, az tényleg időtlen.
Munkássága elismeréseként számos kitüntetést kapott: 1983-ban Ifjúsági Díjban, 2006-ban Janikovszky Éva-díjban, 2010-ben József Attila-díjban részesült. Kétszer megkapta a Móra Könyvkiadó Nívódíját (1962, 1985), Az Év Gyermekkönyve (2013) díjat és Pagony Aranytollat is elnyerte már (2015). Jelölték Astrid Lindgren- és Andersen-díjra is. 2014-ben magyar IBBY életmű díjban részesült. Tagja a Magyar Szépírók Társaságának.
Szeretettel kívánunk további sok erőt és jó egészséget az írónőnek!
Sulyok Attiláné
Forrás: marekveronika.hu, mora.hu, pagony.hu, moly.hu, nlc.hu, sos.hu, cultura.hu
A kép a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével ezen a linken található.