Somossy Károly 1894-ben nyitotta meg mulatóját, a Somossy Orfeumot a – Fellner és Helmer bécsi építészek tervei alapján készült – Nagymező utca 17. szám alatt, ahol a kor hazai csillagai mellett külföldi sztárok is felléptek. Ő maga Győrött született 1828-ban, és neki köszönhető az első filmvetítés Magyarországon az Orfeum téli kertjében, 1896. április 29-én. A költséges üzemeltetés, a luxushonoráriumok miatt azonban az Orfeum 1899-ben csődbe ment. Somossy átadta az intézményt Waldmann Imrének, aki Fővárosi Orfeum néven folytatta a mulató működését 1916-ig.

1922-ben Ben Blumenthal amerikai vállalkozó bérelte és építtette át színházzá, hogy aztán 1922. december 22-én megnyissa kapuit a nagyközönség előtt Földes Imre és Buttykay Ákos Olivia hercegnő című operettjével. A teátrum másfél hónappal később, 1923. február 9-én felvette a Fővárosi Operettszínház nevet. 1929 novemberétől, Kabos Gyula és Bárdos Artúr idején Fővárosi Művész Színházként prózai előadásokat tűztek műsorra, 1930 márciusától pedig már Góth Sándor és Kertész Ella vezették az intézményt, és újra előtérbe kerültek az operettek. Ez év júniusától aztán ismét Fővárosi Operettszínház néven fogadták a közönséget.

1966 és 1971 között átépítették az épületet, ekkor jelentős mértékben megváltoztatták a belső tereit. A színházterem hatalmas színpadát két emeleten, félkörívben intim páholyok szegélyezték, valamint egy táncparkett biztosított elegendően nagy helyet a keringőre, polkára, mazurkára és galoppra. Díszes télikertje a legkiválóbb francia étteremnek adott helyet, a hosszú utcafronton pedig egy koncertkávéház nyílt.

1971. április 17-én, A csárdáskirálynő ezredik előadásával nyílt meg az átépített Fővárosi Operettszínház, amely 1998. január 1-étől Budapesti Operettszínház néven működik. 1999 és 2001 között zajlott az épület teljes rekonstrukciója, melynek keretében a legkorszerűbb európai színpadtechnikát telepítették, egyben visszakapta eredeti gyönyörű ornamentikáját, a nézőtér pedig korábbi emeleti páholysorát.

Az évtizedek során legendás előadásokat láthatott itt a közönség, olyan neves, kivételes egyéniségek voltak a társulat tagjai, mint például Honthy Hanna, Lehoczky Zsuzsa, Németh Marika, Tiboldi Mária vagy éppen Latabár Kálmán. Mára az Operettszínház repertoárja is gyökeresen megváltozott, a klasszikus operettek aránya inkább a musicalek felé mozdult el.

Az utóbbi években modern, európai, kéttagozatú zenés színházzá lett, amely rendszeresen vendégszerepel Európa számos országában.

Nagy Mária

Forrás: wikipédia, erdekesvilagunk.blog.hu, szinhaz.hu

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép.