A világ leghidegebb települése

Hát ez csúcs! 51. rész – Szabados Éva írása

oymyakon

Ha panaszkodni támadna kedvünk a zordabb időjárás miatt, érdemes elolvasni Ojmjakon meteorológiai statisztikáit, és egyből melegünk lesz. A világ leghidegebb településén ugyanis, amely Oroszországban, Kelet-Szibériában található, a januári átlaghőmérséklet -46.4 °C körül van, de mértek már -67.7 °C-t is. Vajon mi lehet az oka, hogy mégis egyre több turista látogat el az extrém klímájú városkába?

A szélsőségek városa

Ojmjakon neve azt jelenti: nem fagyott víz. Elsőre elég ironikusan hangzik, de rámutat a település egyik értékes kincsére, a fagyos föld alól fakadó termálforrásra. A helység csak az 1930-as években vált állandóan lakottá, azelőtt átmeneti táborhely volt, ahol az utazók és a nomádok sátrat verhettek és kipihenhették magukat. A második világháború alatt repülőtér épült a városka mellett, ez jelentette az akkor még csak néhány elszórt házból álló település felvirágzását, amely Tomtor helységtől 30 kilométerre északnyugatra fekszik. Lakóinak száma a legújabb adatok szerint körülbelül 800 fő.

Szibéria hatalmas területének (12.6 millió km², amely a Föld összes szárazföldjének 9%-át teszi ki) földrajzi sajátosságai egyes részein, főleg Jakutföldön, rendkívül alacsony hőmérsékletet eredményeznek. A tél folyamán Szibériában anticiklonok uralkodnak, amelyek távol tartják az enyhe légtömegeket.

Szélsőséges szubarktikus klímájával Ojmjakon a világ leghidegebb településeként ismert. A talaj itt tartósan fagyott (permafroszt). Az évi középhőmérséklet -16 °C – csak viszonyításképpen Magyarországon ez az adat 10 °C körül van. A feljegyzett legnagyobb abszolút hőingás rekordját is Ojmjakon tartja 113 °C-kal, miután egy meleg nyáron +35 °C-ot is mértek.

A város főterén emlékművet állítottak egy 1924. januári -71,2 °C-os nem hivatalos mérési adatnak. 1933. február 6-án -67,7 °C-t regisztráltak a helyi meteorológiai állomáson. Ez volt az egyik legalacsonyabb hivatalosan feljegyzett hőmérséklet az északi féltekén.

oymyakon

A jakutok

Talán elképzelni sem tudjuk, hogy a fagyos hidegben milyen lehet élni. Milyen lehet, amikor megfagy a tinta a tollakban, és lemerülnek az akkumulátorok? A helyiek számos trükköt találnak ki, hogy túléljék ezt a zord időjárást. Gyakran egész nap járatják az autók motorját, kályhák vannak az autókban, és petróleumot kevernek a gázolajba. Mivel a növények nem teremnek meg a fagyos földön, ezért az itt élők főként húsevő étrendet követnek. Rendszeresen fogyasztanak rénszarvashúst, frissen fogott, hosszú szeletekre vágott fagyasztott halat és lómájat.

A jakutok, ahogy Jakutföld lakóit nevezik – ami az Oroszországi Föderáció egyik köztársasága – a szaha nyelvet beszélik, amely a török nyelvcsalád északi ágába tartozik. Élőhelyük és foglalkozásuk alapján két fő csoportba oszthatók. Az északi területen élő törzsek főként rénszarvascsordák terelésével, a déliek pedig ló- és szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkoznak. Mindkét csoportra jellemző, hogy nomadizáló állattartásra rendezkedtek be, jurtáikat felszedve mindig a friss legelők felé hajtják állataikat.

A jakut legendák és mondák szerint őseik a Léna folyón tutajon úszva érkeztek arra a vidékre, ahol a mai Jakutszk város áll. Összehasonlítva más szibériai török népekkel, közöttük a legerősebb a mongoloid jelleg, mind antropológiai, mind nyelvi sajátosságok terén. Az orosz kereszténység hatására mára szinte teljesen eltűntek az ősi személyneveik, nagyrészt az ortodox keresztény névadási rítust követik, kivéve azokat a területeket, ahol a sámánizmus a mai napig fenn tudott maradni.

Hősi eposzuk az Olonho, mely átlagosan 10-20 ezer verset tartalmaz. Tekintettel arra, hogy minden közösségnek megvolt a saját elbeszélő anyaga, számos változata létezik. Az eddigi leghosszabb változat 36 ezer verset tartalmaz. Előadásának elengedhetetlen kelléke a doromb, amit pengetéssel és fúvással szólaltatnak meg.

oymyakon

Az úti cél: Szibéria

A szélsőségek ellenére vagy épp emiatt az Ingyigirka folyó völgyében található Ojmjakon az utóbbi években az érdeklődés középpontjába került. Úgy tűnik, megnőtt a fagyos hideg iránti kereslet. Egy utazási iroda így csábítja a turistákat a dermesztő városkába:

„Ha velünk utazik a világ leghidegebb településére, ez a túra sokkal többet adhat, mint a Föld egyik legegyedibb kulturális fesztiváljának megtapasztalása. Elmerülhet egy teljesen más valóságban, egy olyan rendkívüli helyen, ahol az emberek a jól bevált hagyományokra támaszkodva élnek. Egy olyan különleges helyen, amely próbára teszi az emberi kitartás határait.
Ez nem más, mint képzeleted rideg, fagyos Szibériája, ahol a hideg közelebb hozza egymáshoz az embereket, szó szerint és átvitt értelemben is. A Pole of Cold fesztivál ideje alatt nemcsak az itt élők hihetetlen lelkierejét, de melegszívű vendégszeretetét is megcsodálhatod.”

2001 óta minden évben megrendezik a Pole of Cold fesztivált. A látványos rendezvény ideje alatt az idelátogatók megtekinthetik a jakutok népviseletét, népi iparművészetét, a merészebbek pedig megkóstolhatják nemzeti ételeiket. Ilyenkor bemutatókat is tartanak: rénszarvasok által húzott szánok versenyeznek, meg lehet ismerkedni a jéghorgászattal és egyéb hagyományos foglalkozásokkal. A fesztivál fő eseménye a Jakutszk-Ojmjakon autós túra, amely kb. 1270 km hosszúságú. A végeláthatatlan úton gyönyörködni lehet a hegyek, folyók, vízesések és hatalmas rénszarvas legelők tiszta szépségében.

A fesztivál városnézést, múzeumlátogatást, néprajzi komplexumok és történelmi helyek bemutatását is magában foglalja. A program rendszeres díszvendége a lappföldi Mikulás és az orosz Télapó.

Történelmi múltunk miatt is kétlem, hogy a magyar turisták özönlenének a szibériai Ojmjakonba. A helység őriz néhány olyan nyomot, amely számunkra is fájdalmas lehet. Például az egyik odavezető utat a Gulág foglyai építették a Sztálin-korszakban. Az út mentén faragott hidak, laktanyák és az egykori börtönök maradványai találhatók.

Ha mi nem is vágyunk a tundra vidékére, azért jó tudni, hogy ilyen extrém körülmények között is élnek emberek, és érdekes megismerni a szokásaikat. Szívósságukból erőt meríthetünk a téli hónapok alatt.

Szabados Éva

Forrás: Wikipédia, tourtravelworld.com, traveltriangle.com, pickyourtrail.com

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép.

2022.12.16