A jogi egyetemet és a Zeneakadémiát egyaránt elvégző Huszka Jenő zeneszerző, valamint a Bakonyi Károly és Martos Ferenc szövegírók Bob herceg című operettje 1902. december 20-án mindent elsöprő sikert hozott az alkotóknak. A Beöthy László (1873-1931) által alapított Király Színház Huszka Aranyvirág című operettjével nyitotta meg kapuit 1903. november 6-án.

Az Aranyvirág tisztes sikerét követően döntött úgy a Huszka-Martos szerzőpáros, hogy következő operettjükhöz magyaros témát keresnek, „s figyelmük mindinkább a török korra terelődött”. A szövegíró később úgy emlékezett vissza a mű megszületésére, hogy épp a Rózsadombon sétáltak, miközben az új operettjükön gondolkodtak. Eközben ráakadtak Gül baba (a képen), az 1541-ben Budán elhunyt oszmán dervis elhanyagolt síremlékére, ekkor egymástól függetlenül arra gondoltak, hogy „életre keltik a magyarországi török világot és a rózsák szerelmesét, Gül babát”. Miután a szinidirektor Beöthy László elfogadta javaslatukat, elkezdték a munkát, és gyorsan, öt hét alatt a főbb részletekkel el is készültek az alkotók.

A bemutatót megelőzően azonban a Gábor diák szerepére kiszemelt Fedák Sári a Népszínházhoz szerződött. A jobb anyagi kondíciók mellett valószínűleg Huszkával való szakítása is hozzájárulhatott ehhez. Egy másik színész, Sziklay Kornél pedig csak azzal a feltétellel volt hajlandó elvállalni Mujkó szerepét, ha egy „hatásosan előadható énekszámot” is betoldanak. Így született meg a darab egyik legnagyobb slágere, a „Darumadár fenn az égen” kezdetű dal.

Beöthy László színházában arra törekedett, hogy az előadások díszlete, jelmeze is kiemelkedő legyen. A Gül baba esetében például az ősbemutatóra „4000 szál élő rózsát építtetett be a díszletbe, amelyekről rejtett permetezőkön keresztül rózsaillat szállt a nézőtérre”. A Magyar Színpad című, 1899 és 1944 között megjelenő színházi műsorújság 1905. december 5-i számában így írtak a Gül babában várható látványosságokról: „Színpadi kiállítás dolgában a látványosságok egész sora várja a közönséget: a török hárem intérieurje, keleti tánczai, fontaine lumineuseok tarka színe és legfőként az eleven, plasztikus rózsaliget szolgálják külsőségekben is a szerzők intenczióit.”

Az ősbemutatón Gül babát Németh József (1854-1916), Leilát Kazal Biri, Gábor diákot a később, 1910 és 1912 között Győrben játszó fiatal és tehetséges Szentgyörgyi Lenke, Mujkót Sziklay Kornél, Zulejkát Erdei Berta, Zulfikárt az erre a szerepre leszerződtetett, addig vidéki színészként működő Rátkai Márton alakította.

A fokozott elvárások után a látványos kiállítású operett nagy sikert aratott az ősbemutatón. A közönség a színészeket és a szerzőket is megtapsolta, többször hívták őket a függöny elé. Szentgyörgyi Lenke is megállta a helyét, és nagy szerepe volt abban, hogy a darab sikert arasson, végül Fedák Sári a 100. előadás után átvette tőle a főszerepet.

Az ősbemutatóról a Magyar Színházban így írtak: „A Gül baba a minden zugában zsúfolt ház előtt úgy szövegében, mint zenéjében, fényes kiállításában és mintaszerű rendezésében teljes-tökéletes tetszést aratott s a premier-est egy elsőrendű siker minden jelei közt folyt le.”

Az ősbemutatót követően összesen 260 alkalommal játszották Huszkának ezen remekművét. Számos énekszám (Ott túl a rácson, Bordal, Darumadár fenn az égen stb.) igazi slágerré vált.

oszem

Felhasznált irodalom: Kolozsi László: Bob herceg; Winkler Gábor: Operett 1. kötet; Winkler Gábor: A magyar operett; Magyar színháztörténet 1873-1920.; Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György; Magyar színművészeti lexikon. Főszerk. Schöpflin Aladár. Elérhetőség: adt.arcanum.com; Magyar Színpad. 8. évf. 336. szám. 1905. december 4. Elérhetőség: library.hungaricana.hu; Magyar Színpad. 8. évf. 342. szám. 1905. december 10. Elérhetőség: library.hungaricana.hu

A kép a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével ezen a linken található.