Az Alkotmánybíróságtól Tokaj-Hegyaljáig

Beszélgetés dr. Stumpf Istvánnal a győri MCC-ben

stumpf-istvan-gyori-mcc

2011-ben megszületett az új alkotmányunk, Magyarország Alaptörvénye, mely felváltotta az 1949-es, a szocialista népköztársaság igényeit szem előtt tartó és annak működését megalapozó népi demokratikus alkotmányunkat.

Az 1989-es rendszerváltást követő két évtized során szinte minden kormányzat szembesült azzal a problémával, hogy az 1949-es, többszörösen módosított alkotmány elvesztette korszerűségét, és nemzetközi értelemben is problémákat vetett fel. Stumpf István ezen alkotmányozó munkában és magában a rendszerváltást követő évtizedek politikai életében is szervesen részt vett. Sokrétű szakmai és tudományos munkájával alakította a szocialista évtizedek utáni, szabad Magyaroroszág politikai és közjogi életét. 1998 és 2002 között kancelláriaminiszterként „közvetített” a kormány és a közigazgatás között, majd alkotmánybíróként aktívan részt vett a 2011-es Alaptörvény kidolgozásában és elfogadásában.

stumpf-istvan-gyori-mcc

Mindeközben több hazai és külföldi egyetemen oktat a mai napig, és jogász hallgatók százait készíti fel a jogászi hivatásra, hogy valóban a haza érdekeit szem előtt tartva szolgálják az állampolgárokat. E sokrétű és gazdag életútról, valamint szakmai pályafutásról hallhattak azok, akik november 24-én ellátogattak az MCC győri képzési központjába, ahol Stumpf Istvánnal Sulyok Márton, az MCC Közjogi Műhelyének vezetője beszélgetett szakmai kérdésekről és egy alkotmánybíró mindennapjairól. A nagyszámú érdeklő között képviselték magukat a Széchenyi István Egyetem jogász hallgatói is.

stumpf-istvan-gyori-mcc

Stumpf István elmondta, hogy eredményes munkáját annak is köszönheti, hogy sokoldalú és gyakorlatias tudásra tett szert az egyetemi évei alatt és a Bibó István Szakkollégium szervezése során. Pályafutása során mindig próbálta az emberek problémáit megérteni, a mindennapi életet „szem előtt tartani”. Véleménye szerint az alkotmányjogászok egyik nagy problémája, hogy „olümposzi magasságokban, egymással füstjelekkel kommunikálva” végzik azokat a jogi munkafolyamatokat, melyek az ország életének következő évtizedeit meghatározzák. Professzor úr hallgatói kérdésre kifejtette, hogy valakiből hogyan lesz alkotmánybíró, és miket rejt magában az alkotmánybírói munkakör, majd buzdította a fiatalokat, hogy mindig a sok munka és nyitottság az a „recept”, mely egy ember szakmai sikerességét megalapozza.

2022.12.09