Bemutatják a Hyppolit, a lakáj című filmet

MOZI a napon: 1931. november 27. ‒ Sulyok Attiláné írása

kabos-gyula-csortos-gyula-javor-pal

A vígjáték nagyon népszerű volt hazánkban a két világháború között. A Hyppolit, a lakáj is ebben a műfajban készült a hangosfilm első korszakában: kitűnő komédia az úrhatnám lakájról és nevelhetetlen gazdájáról, aki legszívesebben a hagymához is hagymát enne.

A Hyppolit, a lakáj a korai magyar hangosfilm kiemelkedő műve, amely az egész hazai mozgóképtörténet egyik legnagyobb közönségsikerét aratta. Az első magyar hangosfilm, A kék bálvány még megbukott, ezzel szemben a rögtön utána következő Hyppolit hozzájárult az új technika gyors elterjedéséhez. Míg a némafilmeket a feliratok lecserélésével bárhol a világon forgalmazhatták, a beszélő film nemzetközi terjesztését akadályozta a nyelvek különbözősége (végül képaláírással, majd szinkronizálással oldották ezt meg).

Gaál Béla 1929-ben forgatott Csak egy kislány van a világon című némafilmjét utólag hangosították. Az alkotásban elsősorban magyar nótákat lehetett hallani. 1930-ban aztán hangosították a fővárosi premiermozikat, egy évvel később pedig már vidéken is elterjedt a hangosfilm. Ekkor már alkalmas volt hangfelvételre a Hunnia Filmgyár, és megkezdődtek A kék bálvány felvételei. A filmben több műfajt igyekeztek ötvözni, és ez annyira nem jött be a közönségnek, a második magyar hangosfilm, a Hyppolit viszont már óriási siker lett, amely népszerűségét a mai napig őrzi. Olyan történetet szerettek volna, amely ismerős a hazai közönség számára, ezért választották az újgazdagok szokásait kifigurázó témát. Az óbudai környezetben játszódó film azonnal utat talált a nézők szívéhez, és soha nem látott virágkort indított el Magyarországon.

Zágon István vígjátékát a harmincas évek első számú magyar rendezője, Székely István vitte filmre, aki Berlinben kezdte filmes pályáját. Itthon a Hyppolit, a lakájjal mutatkozott be, majd a sikernek köszönhetően – Amerikába történő kivándorlásáig – ő rendezte az addig készült 100 magyar film negyedét, 24-et! A forgatókönyvet Nóti Károly szerezte, a pesti kabaré meghatározó alakja, aki 1931 és 1945 között további 23 film szkriptjét írta meg. Operatőrnek a legendás Eiben Istvánt, zeneszerzőnek a slágergyáros Eisemann Mihályt kérték fel. A szereposztás is fantasztikusra sikeredett olyan legendás színészekkel, mint Kabos Gyula, Csortos Gyula vagy éppen Jávor Pál. Schneiderné szerepében Haraszti Micit, Terkaként Fenyvessy Évát láthatjuk.

A film egyik főszereplője a korszak meghatározó sztárja, a 30-as években készült vígjátékok emblematikus színésze, Kabos Gyula volt. Köpcös, tétova karaktere, huncut mosolya, beszédmódja (dadogása, motyogása, hadarása) komikus hatást kelt, ugyanakkor betekintést nyújt egy szorongó lélekbe, akinek csetlő-botló, kispolgári figurája végül minden gond ellenére legyőzi a nehézségeket. Egyedülálló tehetség volt, sosem adta fel, a mellékszerepekből is képes volt főszerepeket csinálni. Színészként nem kötelezte el magát hosszabb időre sehol sem, számos pesti társulatban megfordult. A Fővárosi Művész Színházban elszenvedett igazgatói bukásának fő okát a hangosfilm megjelenésében látta, mely szerinte elhódította a közönséget a színháztól. Emiatt haragudott a hangosfilmre, hallani sem akart arról, hogy részt vegyen benne, de végül mégis sikerült rávenni a Hyppolit, a lakáj főszerepére. Korábban szerepelt már néhány némafilmben, melyek közül azonban csak a Pufi cipőt vásárol című komikus jelenet maradt ránk. Néhány év alatt aztán 45 magyar filmben játszott, neve a siker záloga lett a filmesek és a támogatók számára. Neki viszont üres maradt a zsebe, a színházi bukása, a hitelezők kifizetése miatt sosem tudott anyagilag helyrejönni. 1939-ben az antiszemitizmus miatt elhagyta az országot, és Amerikába vándorolt ki.

hyppolit-a-lakaj-filmA Hyppolit, a lakáj a mai napig a magyar film egyik legnépszerűbb darabja. A történet hőse a kispolgárból gazdag szállítási vállalkozóvá lett Schneider Mátyás (Kabos Gyula), akinek úrhatnám felesége inast fogad fel, hogy háztartását előkelőbbé tegye. A korábban grófi családnál szolgált Hyppolit (Csortos Gyula) felforgatja a házat, és az arisztokraták szokásait erőlteti új gazdáira. Schneider, bár ragaszkodna kispolgári életviteléhez, eleinte beletörődik a lakáj terrorjába. Szmokingot ölt a vacsorához és barátnőt tart, éppúgy, mint az inas előző gazdája. Az arisztokrata családoknál szolgáló lakáj bevezetése újgazdagék háztartásába számos félreértésre és humoros helyzetre nyújt alkalmat. Eközben Benedek István mérnök (Jávor Pál) udvarol Schneider lányának, Terkának (Fenyvessy Éva), aki szerelmes belé, azonban a mama inkább a jó kapcsolatokkal rendelkező Makács urat (Gózon Gyula) szemelte ki számára. Terka és Makács eljegyzési ünnepségén aztán kitör a botrány, mert feltűnik barátnője, Mimi, a táncosnő (Erdélyi Mici). A nagy drámai összeütközés Hyppolit és Schneider között zajlik. Utóbbi eleinte tűri-tűri az inas intézkedéseit, de aztán elege lesz, fellázad Hyppolit ellen, így Terka és a mérnök eljegyzését tartják meg.

A film – amelynek alapja Molière Az úrhatnám polgár című színdarabja – arra vállalkozott, hogy bevigye a moziba a valóságot, valamint a korszak jellegzetes figuráit. A felpörgetett cselekményvezetést részesítették előnyben az elbeszéléssel szemben, minél többet akartak bízni a képekre és a látványra. A Hyppolitot még nem sikerrecept alapján gyártották, az alkotóknak sejtelmük sem lehetett arról, hogy a magyar vígjáték, polgári komédia prototípusát teremtik meg, amely majd a következő évek filmgyártását jellemzi. A történetben az önmaguk személyiségét nem vállaló, a mások tulajdonságait sikertelenül utánzó kispolgárok kisebbrendűségi érzése válik komikussá. A francia komédiához képest az alapvető különbség, hogy a Hyppolit megfordítja a férfi és a női főszereplő viszonyát. Molière-nél a nő a józanabb, a férj tesz szemrehányást a feleségének, ő utasítja el a nem eléggé előkelő kérőt, a filmben éppen ellenkezőleg. A természetes szükségleteit védelmező férjjel szemben Schneiderné és Hyppolit, illetve velük együtt a sznobság válik nevetségessé. A komédia kirobbanó sikert aratott, amelynek alapmodellje a későbbi filmekben is gyakran visszatér.

A színészek élvezték a munkát, különösen Kabos és Csortos rendkívül szórakoztató. Sok poént a helyszínen improvizáltak, nem voltak benne az eredeti forgatókönyvben. S bár a humor folyamatosan jelen van a történetben, amelynek hangvétele nem mentes a társadalomkritikától, sosem jelenik meg bántó módon.

A Hyppolit sikerét csak egy másik vígjáték közelítette meg, az 1934-es, Gaál Béla által rendezett Meseautó. Ha ezt a két mintafilmet jobban megnézzük, akkor látjuk azokat a súlyos társadalmi konfliktusokat, amelyeket a komikum felold. A feltörekvő gazdag vállalkozók nem rendelkeznek azokkal a kulturális értékekkel, amelyekkel az arisztokrácia. Szeretnének hasonló életmódot folytatni, ezért szerződtetik Hyppolitot, hogy irányításával maguk is úri életet éljenek. A komornyik ellentmondást nem tűrően rájuk kényszeríti akaratát, amitől a feltörekvő polgárok szenvednek, sőt szoronganak – ezt oldják aztán fel a különböző gegek, a verbális humor.

A Hyppolit nyomán aztán megindult a magyar film új korszaka. A gyártási kedv fokozódott, a hangosfilmek száma évről évre nőtt: míg Magyarországon 1933-ban még csak 9, 1938-ban már 33 játékfilmet forgattak, amely 1943-ra érte el a csúcspontot, ebben az évben 53 magyar film készült. Az alkotások roppant rövid idő, nagyjából két hét alatt készültek, ráadásul nagyon csekély költségvetésből. Elsősorban műteremben, szerény díszletek között forgatták őket, külső helyszínek általában szóba sem kerültek. A filmeket gyakran színpadi szerzők és a kabarék mesterei írták. Mivel akkoriban még nem létezett szinkronizálás, egyes filmeket párhuzamosan több nyelven forgattak. A Hyppolit például német változatban is elkészült, de nem lett olyan népszerű, mivel a film sikerének titka a színészek egyéniségében rejlett.

Napjainkban is gyakran a 30-as évek sikeres vígjátékaihoz nyúlnak vissza, a korszak legnépszerűbb darabjait ültetik át mai környezetbe. Így néhány éve elkészült például a Hyppolit és a Meseautó modern változata is.

Sulyok Attiláné

Források: 1001 film, amit látnod kell, mielőtt meghalsz – Főszerk: Steven Jay Schneider 2019.; Gelencsér Gábor: Magyar 1.0 film Bp, 2017.; A magyar játékfilm története a kezdetektől 1990-ig. Balogh Gyöngyi, Gyürey Vera, Honffy Pál. Bp, 2004.; filmarchiv.hu, gyoriszalon.hu

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép; 4. kép.

2022.11.27