A divatújságíró, divatszakértő, egyetemi oktató Csalár Bence első könyvében (Színfalak mögött – A magyar divat, 2020) az elmúlt húsz év jelentős hazai divattervezőit és -márkáit mutatta be. Az idén májusban megjelent A fenntartható divat kézikönyve ezúttal a divatvilág témájában járja körül az ökotudatosságot. A kötet már alapvetően szükséges hiánypótlás a témában, hiszen eddig nem jelent meg olyan kiadvány a divattervezés területéről, amely felölelte volna az elmúlt 30 évet Magyarországon.

A XXI. Győri Könyvszalonon a szerzővel és vendégeivel, Földi Petra divattervezővel (aki egy speciális területen tevékenykedik, esőkabátokat tervez), Steiner Kristóffal és párjával, Nimrod Dagannal – a Boook Kiadó képviseletében – Vallyon Nikoletta beszélgetett. A főszereplők rögtön az elején leszögezték, hogy a fenntartható divat mindenkinek mást jelent. Földi Petra számára a folyamatos fejlődésben nyilvánul meg, a hibákkal, tévutakkal együtt járó, életfogytig tartó tanulásban. Nimrod Dagan „Nimi” szerint – akinek Steiner Kristóf fordított angolul – az egyszerűséget jelenti, a „helyiek” (termelők, gyártók, készítők) támogatását, valamint nem a túlfogyasztás hajszolását. Kristóf véleménye az, hogy a környezeti aspektusok mellett az ember belső „erőforrásainak” fenntarthatóságát is magában foglalja. Csalár Bence pedig az ökotudatosságon túl saját „módszereinket” hangsúlyozta, amelyek testi-lelki, egyéni léptékű folytonosságunkat jelentik.

A kötet a divatvilágból összegyűjtött sztorik, interjúk, ökotudatos tervezőket és közéleti hírességeket bemutató portrék mellett elképesztően gazdag listáját kínálja azoknak a praktikáknak, amelyekkel bárki könnyen eligazodhat ezen az új területen. Az első fejezet a divat hatásait vizsgálja a Földre, hiszen mindennek, a ruhagyártásnak is az alapja a föld, a mezőgazdaság. Bence attitűdje a könyv írásakor az volt, hogy „nem kell ítélkezni az olvasó felett, hanem segítő kezet kell nyújtani neki”. Földi Petra úgy gondolja, a(z egyszerű) vásárlóknak információkat kell átadni, persze nem a legmélyebb szakmai rétegekig, csak addig, hogy dönteni tudjon. A fenntartható divat kézikönyve számtalan tervezőt mutat be, mindegyiküknek más a hozzáállása a fenntarthatóság témájához, összességében ezért világosan válik nyilvánvalóvá, mennyiféle szempont, beállítódás létezik, és ugyanez igaz a különféle divatmárkákra, gyártó cégekre is.

Steiner Kristóf azt a gondolatot vetette fel, „nem fenntarthatóbb-e megtartani azt, ami már megvan”, ha nem látunk mögé az egész, fenntarthatóságot hirdető folyamatnak? „Próbáljunk meg ne folyamatosan újat akarni, értékeljük azt, amink van! Mi is megengedhetjük magunknak, hogy kreatívak legyünk, merjük újratervezni a ruhadarabjainkat ahelyett, hogy kikiáltott divatgurukra hallgatunk.” Csalár Bence szerint az ökotudatosságban most tartunk ott, hogy tudjunk választani valódi és nem hiteles környezettudatosság között az egyéni cselekedeteinkben. Az öltözködési stílus kapcsán pedig végkicsengésként azt a felszólítást tette a témában, hogy „Legyen végre a divatnak is valamilyen kulturális értéke!”

Szilvási Krisztián
Fotók: Óbert Klára