A National Library of China (NLC) a világ harmadik legnagyobb könyvtára a washingtoni és a moszkvai után – legalábbis a területét tekintve ‒, valamint a kínai irodalom és történelmi dokumentumok legteljesebb gyűjteménye. A Kínai Népköztársaság Kulturális és Idegenforgalmi Minisztériuma által fenntartott intézmény 280.000 m2-en több mint 43 millió dokumentumot őriz 123 nyelven. Három részből áll: NLC North Area (északi komplexum), NLC South Area (déli komplexum) és NLC Ancient Books Library (ókori könyvtár). Feladata, hogy szolgáltatásokat nyújtson a jogalkotási döntéshozó, valamint az oktatási és termelési intézményeknek, a tudományos kutatásnak, a könyvtári közösségnek és a nagyközönségnek egyaránt.

A könyvtár eredeti főépülete, ma az ókori könyvtár

Ázsia legnagyobb bibliotékája a Fővárosi Könyvtárból fejlődött ki, melynek létrejöttét a Csing-kormány hagyta jóvá 1909-ben, s már 1912-ben megnyitotta kapuit Imperial Library of Peking vagy Metropolitan Library (京师图书馆;京師圖書館; Jīngshī Túshūguǎn) néven. Mivel a Csing-dinasztia utolsó császára (Pu Ji) lemondott, az intézmény az Oktatási Minisztérium fennhatósága alá került. 1916 óta tölt be nemzeti könyvtári funkciókat (pl. gyűjteni, hozzáférhetővé tenni és megőrizni az adott országhoz köthető műveket, kötelespéldányok begyűjtése stb.). Az elmúlt száz évben nevezték Pekingi Könyvtárnak és Nemzeti Pekingi Könyvtárnak is, míg 1999-ben hivatalosan is megkapta a Kínai Nemzeti Könyvtár nevet.

A megnyitáskor pénzhiány miatt Peking egyik leghíresebb buddhista templomát, a Guanghua-t választották a könyvtár első helyszínéül, és később nyitottak egy-egy könyvtárházat a főváros egykori városfalán, a Xuanwumen kapun kívül (1913), valamint a volt császári kert, a Beihai park közelében (1931). 1987-ben az intézményt egy modern épületbe költöztették a Haidian kerületbe.

Az északi komplexum (mint egy hatalmas könyv)

2001-ben az Állami Tanács jóváhagyta az 1 milliárd 235 millió dolláros beruházással megvalósítandó új nemzeti könyvtári projektet. Nemzetközi pályázatot írtak ki a tervekre és az építkezésre, és 2008-ban át is adták az új traktust. A tervezést a német KSP Jürgen Engel Architekten (1935-) nyerte meg 2003-ban, így ők alkották meg az új, 80.000 m²-es létesítményt (északi komplexum), amely 12 millió kötet tárolására alkalma, s ötvözi a hagyományt az innovációval. A múltat, jelent és jövőt szimbolizáló könyvtár háromrészes kialakítása szilárd alapból, üvegezett középső részből és acélburkolatú felső részből áll. Az alsó részen találhatók a dokumentumok (múlt), középen az információs (pl. olvasóterem) és közösségi (pl. kávézó) terek (jelen), a felső acéldobozban pedig a digitális könyvtár (jövő).

A tetőszerkezet 10.388 tonnás tömegű, 120×105 méteres földrengésálló acél rácsos vázként van kialakítva, ez teszi lehetővé a hagyományos kínai építészet alapelemét, az oszlop nélküli „úszó mennyezetet” a nagy, 2000 férőhelyes olvasóterem felett. A három rész között vizuális kapcsolat van, itt őrzik üveg mögött a könyvtár kincseinek egy részét. A tervrajzok az interneten megtekinthetők, és PDF formátumban letölthetők.

A kapcsolódó Youtube videó lejátszása.

Peking modern kori építészetére a függőleges terjeszkedés jellemző, egyre magasabb és magasabb felhőkarcolók nyúlnak a felhők felé, ezért választották a német építészek a bibliotékának a vízszintes elhelyezést. Így figyelemfelhívóbb, egyedibb, arról nem is beszélve, hogy egy hatalmas könyvre hasonlít. A látogatók egy geometrikusan elrendezett kerten keresztül léphetnek be a könyvtárba az alsó és középső épületrész között elhelyezkedő széles lépcsőkön keresztül. Az intézményt naponta átlagosan 10.000 olvasó keresi fel.

Az NLC hatalmas gyűjteményekkel rendelkezik mind a hagyományos, mind a digitális dokumentumok tekintetében. Állománya évente kb. egymillió dokumentummal bővül. A kínai kultúra kincsestára őrzi az összes uralkodói hagyatékot a Szung-dinasztia (960-1279) óta (császári, birodalmi könyvtár), valamint számos magángyűjteményt a Ming- (1368-1644) és a Csing-dinasztia (1644-1912) korából. Legrégebbi darabjai a Yin romokban feltárt 3000 éves állatcsontok és teknőspáncélok (Oracle Bones) feliratai (35.000 db), de lenyűgözőek az ún. Xiping Stone klasszikusok is, mely 175 és 183 között kőből faragott könyvek gyűjteménye. A ritkaságok közé tartoznak a Tunhuangi vagy Dunhuang-kéziratok, az ókori könyvek, a hagyományos ázsiai fa blokknyomtatással készült dokumentumok (Kr. e. 200 körül), az ősi térképek, a 6. századi kéziratok, az etnikai kisebbségek nyelvén írt ősi könyvek, valamint neves szakértők kéziratai – összesen több mint 2.800.000 darab. A digitális erőforrások teljes mennyisége meghaladja az 1000 TB-ot, és évi 100 TB-os ütemben növekszik.

tmoni

Forrás: a könyvtár honlapja; angol és magyar Wikipédia; Wong, Liliane: Kínai Nemzeti Könyvtár == Building Types Online , szerkesztette: Oliver Heckmann. Berlin, Boston: Birkhäuser, 2016. (online itt); World-Architects; Britannica; National Diet Library; ChinaCulture.org; Sapore di Cina; ArchDaily; The Architectural Review; Prae

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép; 4. kép; 5. kép; 6. kép; 7. kép; 8. kép; 9. kép; 10. kép; 11. kép; 12. kép; 13. kép; 14. kép; 15. kép; 16. kép.

A YouTube-ra feltöltött videó beágyazása a nyilvános videómegosztó webhely API általános szerződési feltételeinek betartásával történt, a feltöltő/tulajdonos felhasználók felé történő általános engedélyét követve. A beágyazott videó ezen a linken található a feltöltők megnevezésével.

A cikksorozat korábbi részei:
1. rész: Biblioteca Palafoxiana
2. rész: A pármai Palatina Könyvtár
3. rész: Biblioteca Joanina
4. rész: Az admonti bencés apátság könyvtára
5. rész: Anna Amalia Hercegnő Könyvtár
6. rész: Az ottobeureni bencés apátság könyvtára
7. rész: Biblioteca Marucelliana
8. rész: Az oxfordi Codrington Library
9. rész: A nápolyi Girolamini Könyvtár
10. rész: A melki bencés apátság könyvtára
11. rész: A velencei Biblioteca Nazionale Marciana
12. rész: Az El Escorial kolostor királyi könyvtára
13. rész: A párizsi Sainte-Geneviève Könyvtár
14. rész: A prágai Strahov kolostor könyvtára
15. rész: A Mafra-palota könyvtára
16. rész: A wiblingeni kolostor könyvtára
17. rész: Az Osztrák Nemzeti Könyvtár
18. rész: A Sankt Gallen-i kolostor könyvtára
19. rész: Biblioteca Civica Romolo Spezioli
20. rész: A Klementinum könyvtára
21. rész: A Yale Egyetem Beinecke Könyvtára