Ebben az évben a történet az Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalat gondozásában képregény formájában is megjelent, könyvként viszont már korábban is olvasható volt. A film 11 Oscar-díjat nyert. Ezt a rekordot azóta két alkotásnak sikerült beállítania: 1997-ben a Titanic, 2003-ban pedig A Gyűrűk Ura sorozat harmadik részének, A király visszatérnek a készítői és szereplői vehettek át ennyi aranyszobrot.

Lewis Wallace jogász, politikus és diplomata volt, az amerikai polgárháborúban tábornokként szolgált az Unió oldalán, és egy időre Új-Mexikó kormányzója lett. Egy utazása során találkozott az ismert és népszerű agnosztikus szabadgondolkodóval, Robert Ingersollal, aki beszédeiben sokszor gúnyt űzött a vallásból. Wallace nem volt erősen vallásos, de a beszélgetés hatással volt rá és készülő regényére, melyben a három királyok kis Jézusnál tett látogatásával is foglalkozni kívánt. A történetet a hívővé váló Júda Ben-Hur alakja köré szőtte és folyamatosan kibővítette, miközben ő maga is hívő lett. A hitelesség érdekében részletes kutatásokat folytatott. A regény Ben-Hur: Mese Krisztusról (Ben-Hur: A Tale of the Christ) címmel jelent meg 1880-ban.

A történetből színpadi változat is készült, miután Mark Klaw és Abraham Lincoln Erlanger színházi menedzserek meggyőzték az írót, hogy a fontos kocsijelenetet és a tengeri csatát is színpadra lehet vinni. A versenyt valódi lovakkal vették fel, a tengert hatalmas vászon, Jézust pedig a színészi játék helyett fénysugár jelképezte. Az előadás költségei megtérültek, és a darabot hosszú évekig játszották.

A regényből 1907-ben rövidfilm készült, majd 1925-ben Fred Niblo rendezésében nagyjátékfilm. A könyvvel azonos című változatban az akkori korszak sztárszínészei szerepeltek. Ramon Novarro (az első latin-amerikai színész, aki ismertté vált Hollywoodban) alakította Ben-Hurt, Francis X. Bushman Messalát, May McAvoy Esthert. Az olaszországi forgatás során több baleset is történt, így a munkát már Amerikában fejezték be.

Az újabb filmhez Sam Zimbalist producer William Wylert kérte fel rendezőnek. Charlton Heston Ben-Hur szerepére a rendező választása volt, hiszen egy évvel korábban együtt dolgoztak az Idegen a cowboyok között (The Big Country) című, Gregory Peck főszereplésével készült western forgatásán. A további főszerepeket Stephen Boyd (Messala), Hajá Harárít (Esther), Jack Hawkins (Quintus Arrius), Hugh Griffith (Ilderim sejk) játszották.

A forgatás ebben az esetben is Olaszországban, a római Cinecitta stúdióban zajlott. A híres kocsijelenet kedvéért – melyet még George Lucas is felhasznált a Star Wars Baljós árnyak (The Phantom Menace, 1999) című epizódjában – a két főszereplő, Charlton Heston és Stephen Boyd is megtanult fogatot hajtani, és csak a veszélyes helyzetekben helyettesítették őket kaszkadőrök. Egyes hírek szerint a filmnek ezt a részét a westernjeiről ismert, a forgatáson rendezőasszisztensként dolgozó Sergio Leone készítette.

A forgatás során számos nehézség, művészi ellentét felmerült, például a főszereplő Charlton Heston és a forgatókönyvben közreműködő, ismert író Gore Vidal között. Emiatt történhetett az is, hogy a négy szerző közül csak egy szerepel a stáblistán, Karl Tunberg. A film egyébként épp a forgatókönyvírónak járó Oscar szobrocskát nem kapta meg. Sajnálatos módon Sam Zimbalist pedig már nem lehetett jelen a sikernél, nem vehette át a legjobb filmnek járó díjat, mert a forgatás befejezése előtt szívinfarktusban elhunyt.

William Wyler rendező, Charlton Heston főszereplő és Hugh Griffith mellett a következő filmesek kapták meg az Oscar-díjat: Robert Surtees (a legjobb operatőr); Rózsa Miklós (a legjobb filmzene); Edward C. Carfagno, William A. Horning, Hugh Hunt (a legjobb díszlet); Elizabeth Haffenden (a legjobb jelmez); A. Arnold Gillespie, Robert MacDonald, Milo B. Lory (a legjobb effektek); Ralph E. Winters, John D. Dunning (a legjobb vágás); Franklin Milton (a legjobb hang).

A mozi hosszú képi bevezetővel indul: a főcím és Michelangelo Ádám teremtése című freskója váltakozik, ezalatt majdnem négy percig hallható Rózsa Miklós filmzenéjének nyitánya. Az első jelenetben megérkezik a jeruzsálemi népszámlálásra a Názáretből származó József a feleségével, Máriával, majd a csillagot követő három király, akik leróják tiszteletüket a megszületett kis Jézus előtt. A filmben végig hátulról mutatják Jézust, nem látható az arca, nem hallható a hangja, csak a szereplők vele kapcsolatos reakcióit rögzítette a kamera. Emellett beszélnek róla és a cselekedeteiről, így a Hur családé mellett megismerjük az ő történetét is, mely néhány ponton összefonódik Júdáéval.

Újabb főcím és a stáblista után kezdődik Júda Ben-Hur herceg története. Gyermekkori jó barátja, Messala lesz a júdeai tartományi székhely, Jeruzsálem római főparancsnoka. Júda a régi emlékek miatt felkeresi barátját, de a politika közéjük áll. Messala azt kéri, adja ki neki a római megszállás ellen lázadók nevét, Júda azonban nem akar árulóvá válni. Egy végzetes baleset, melyet Messala merényletkísérletként kezel, örökre megváltoztatja Ben-Hur és családja életét: ő gályarab lesz, édesanyja és testvére, Tirzah pedig börtönbe kerül. Júdát a tengerhez vezető úton – szembeszállva egy római tiszttel – megitatja egy férfi. Amikor a kamera eltávolodik tőle, derül ki, hogy Jézus volt. Egy tengeri csata során a herceg megmenti a római parancsnok, Quintus Arrius életét, aki fiává fogadja.

Ben-Hur fogathajtó lesz, és Ilderim sejk lovaival versenyez. Igazi férfias küzdelemben szolgáltat igazságot, amikor győz a kocsiversenyben. Messala balesetet szenved, büszkeségében – mivel nem akarja, hogy régi barátja csonkán lássa – nem engedi levágni összeroncsolt lábát, és ez az életébe kerül. Előtte azonban még elárulja, hogy Ben-Hur a családtagjait a Leprások völgyében találja meg. Ben-Hur szerelme, Esther mindvégig gondoskodott róluk. A történet Jézus Krisztus megfeszítésével zárul. A Megváltó csodájának hatására Ben-Hur húga és édesanyja kigyógyul a borzalmas betegségből, a hulló eső pedig megtisztítja a Földet.

2016-ban elkészült a regény legújabb filmváltozata Jack Huston (Ben-Hur) és Toby Kebell (Messala) főszereplésével, a filmet Timur Bekmambetov rendezte.

Bogár Erika

Forrás: magyar és angol wikipédia, hetediksor.hu, filmtekercs.hu, origo.hu

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép.