A XXVI. Apáczai-napok Tudományos Konferencián dr. Csizmadia Zoltán tudományos dékánhelyettes a szervezőbizottság elnökeként köszöntötte a résztvevőket. Hangsúlyozta, nagy öröm a kar számára, hogy az idei tanácskozásra rekordszámú jelentkező regisztrált a plenáris ülésre. Kifejtette: három tudományterületről 13 szakterületen, 17 szekcióban összesen 135 előadást hallgathat meg a közel 150 érdeklődő.

A konferenciát dr. Pongrácz Attila dékán nyitotta meg, a kar névadóját idézve: „(…) aki jó kalauzokat választ, az nem egykönnyen térhet le a helyes útról, csak állhatatos elhatározással kövesse őket”. Kifejtette, hogy Apáczai Csere János a 17. században még a digitalizáció eszközei nélkül, mégis innovatívan és korát meghaladó módon közelített a tudományokhoz, hozzájárulva a társadalom fejlődéséhez. Hozzátette, hogy a kar a mostani konferencia referátumaival kíván hozzájárulni a tudásalapú társadalom megteremtéséhez, az új irányok kijelöléséhez és a magyar nevelés-, humán- és társadalomtudomány fejlesztéséhez. Hangsúlyozta még, hogy az eseményre az országhatárokon túlról is szép számmal érkeztek, így elmondható, hogy a magyarság szempontjából a rendezvénynek globális kisugárzása és nemzetközi hatása is van.

A tudományos konferencia a plenáris előadásokkal folytatódott, melyek témái és előadói – kapcsolódva az idei tematikához – elsősorban a nevelés- és társadalomtudományok különböző területein mutattak új irányokat. Elsőként Csehné dr. habil. Papp Imola egyetemi docens (ELTE Pedagógiai és Pszichológia Kar Felnőttképzési-kutatási és Tudásmenedzsment Intézet) értekezését hallgathatták meg a résztvevők. A Regionális tagozódás a humánerőforrás-fejlesztésben című előadás Magyarország munkaerő-áramlását elemezte az elmúlt száz év történelmi és gazdasági folyamatai tükrében.

Kövecsesné dr. Gősi Viktória egyetemi docens előadásában a digitális kor okozta kihívásokra adott új módszertani megoldásokról beszélt a tanítás-tanulás területén.

A plenáris ülés harmadik előadásában dr. Pápai Lajos emeritus győri püspök Prohászka Ottokár életét mutatta be, oktatási, akadémiai és írói tevékenységén keresztül. A napba öltözött ember című előadásában igyekezett olyan életeseményeket feleleveníteni, melyek korának politikai viszontagságai tükrében, a mai kor emberének is példaértékűek lehetnek.

A plenáris ülés zárásaként dr. Lanczendorfer Zsuzsanna egyetemi docens, a Barsi Ernő Szakkollégium társelnöke nyitotta meg a dr. Barsi Ernő hagyatékát és emlékét megőrizni hivatott állandó kiállítást. Beszédében hangsúlyozta, hogy egykori oktatójának oly gazdag és csodálatos volt az életútja, hogy kulcsszavakba foglalva is nehéz összegezni. Kifejtette: „dr. Barsi Ernő a főiskolai oktatói tevékenysége mellett néprajz- és népzenekutatással, hegedűművészettel, teológiával, kórusvezetéssel és értékmegőrzéssel foglalkozott, mindemelett pedig a legnemesebb értelemben nagybetűs tanító, családapa és férj is volt.”

Hozzátette, hatalmas szellemi hagyatékát jól mutatja a róla elnevezett számos kórus, szakkollégium, emlékérem, népdalkör és oktatási intézmény is. A Győr-Moson-Sopron Megyei Értéktár 2017-ben dr. Barsi Ernő munkásságát felvette a megyerikumok közé, Győrben pedig utcát neveztek el róla. Az Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Kar, ahol több mint 50 évig tanított, díszterme névadójaként is őrzi emlékét.

Dr. Lanczendorfer Zsuzsanna végül megköszönte a segítséget a kiállítás létrejöttében közreműködőknek, és külön köszöntötte ifj. Barsi Ernőt, aki édesapja hagyatékát felajánlotta az intézménynek. A megnyitó lezárásaként közös népdal csendült fel a teremben.

A plenáris ülés a XXVI. Apáczai-napok Tudományos Konferencián a karon dolgozó képzőművész oktatók alkotásaiból nyílt kiállítás megnyitójával folytatódott. Majd a szekcióülések következtek, és az összegző lezárással ért véget a tudományos értekezlet.

Fotók: Májer Csaba József
Széchenyi István Egyetem