Rómer Flóris bencés gimnáziumi tanár miután Győrbe került, 1839-ben azonnal hozzáfogott egy természetrajzi, numizmatikai és régészeti gyűjtemény kialakításához. A szabadságharc bukása után, 1859-ben visszatért Győrbe, a következő évben pedig megnyitotta a tárlatot a gimnázium épületében. A gyűjtemény az első világháborút követően Lovas Elemér áldozatos munkájának köszönhetően vált múzeummá. Győr 1934-ben felajánlotta a Városi Kultúrház (a későbbi Kisfaludy Színház) egyik emeletét kiállítás céljára, ám nem sikerült megegyezni a pannonhalmi főapáttal.

Az 1920-as években a győri bencés múzeumot városivá akarták szervezni, de nem sikerült megegyezésre jutni, ezért az 1930-as évek végén létrehozták a Városi Múzeumot. A II. világháború után ismét megkezdődtek a tárgyalások, végül a két múzeum anyaga egyesülve az egykori főapáti palotába, a Széchenyi téri Apátúr-házba költözött. Az épületet 1949 és 1960 között felújították, átalakították, és felvette Xántus János nevét.

A rendszerváltás utáni első önkormányzati választások alkalmával Győr élére egy középiskolai tanár, Kolozsváry Ernő került, aki maga is műgyűjtő volt, komoly képzőművészeti gyűjteménnyel rendelkezett. A Városi Művészeti Múzeumot 1994. szeptember 15-én alapította Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata azzal a céllal, hogy szakszerűen gondozza, dolgozza fel, fejlessze tovább, publikálja és mutassa be állandó és időszaki kiállítások keretében a város képző- és iparművészeti gyűjteményeit.

A megyei önkormányzat is egyetértett az önálló városi intézmény létrehozásával, viszont a Xántus János Múzeummal kapcsolatban voltak fenntartásai. Attól félt, ha az állandó kiállításokat át kell adnia a városi múzeumnak, akkor felbomlik a megyei múzeumhálózat egysége, és így csökken a Xántus János Múzeum működési támogatása. Ezért felajánlotta a városvezetésnek a két új gyűjtemény (Borsos Miklós, Kovács Margit) megfelelő anyagi dotálás melletti kezelését, állandó kiállításon való bemutatását, az új múzeumépületek, valamint állandó kiállításaik működtetését.

A Városi Művészeti Múzeum 1994. november 11-én nyitotta meg kapuját a nagyközönség számára a Magyar Ispita néven ismert, gyönyörű műemlék épületben (a címlapképen). Az új múzeum első nagy dobása Váczy Péter történészprofesszor magángyűjteményének megszerzése volt, az állandó kiállítást még maga Kolozsváry Ernő nyitotta meg, és ő egyezett meg 1992-ben Radnai Béla özvegyével is a gyűjtemény itteni elhelyezéséről (Szegedet, Pécset, Szombathelyet és Peter Ludwigot kellett ehhez túllicitálni, pontosabban meggyőzni Radnainét arról, hogy Győrben lesz a legjobb helye a gyűjteménynek). Ennek érdekében 1993-ban elkezdődött a lelakott, barokk Esterházy-palota átépítése (a fenti képen). Az új múzeumi központot 1997-ben adták át, Radnainé 2005-ben hunyt el (1992-től kapott életjáradékot a várostól, cserébe az egész gyűjteményért), ekkor került át a kollekció fizikai valójában is a győri múzeumba (Kolozsváry Ernő ezt már nem érhette meg, 1999-ben meghalt).

Az Esterházy-palota, a Városi Művészeti Múzeum Képtára 1997. november 3-án nyílt meg a modern magyar műalkotásokat tartalmazó Radnai gyűjtemény bemutatásával és Mayer-Marton György győri születésű festőművész emlékkiállításával. Így a múzeum 2200 m2-es, korszerűen felszerelt képtárral bővült (1000 m2 kiállítási területtel és 1200 m2 raktár, iroda- és kiszolgáló helyiséggel).

1998. január 1-jétől végleg a múzeumhoz került a Borsos Miklós szobrászművész életművét bemutató és a Kovács Margit kerámiaművész hagyatékából rendezett állandó kiállítás teljes anyaga és épületei, valamint a Nemzetközi Művésztelep szervezése, a győri Alkotóház működtetése és az évezred első évétől a Győri Grafikai Műhely. 2000-ben az első alkotóházzal, 2004-ben a másodikkal és 2006-ban a zsinagóga épületével bővült a múzeum, ez utóbbit a Széchenyi István Egyetemmel közösen használja.

A belváros legrégibb műemléki negyedében, a Káptalandombon található az egykori Püspöki Udvarbíróház, amely 1979-től a Borsos Miklós-kiállítás otthona. Borsos Miklós (1906-1990) munkásságának jelentős darabjait még életében Győr városára hagyta, érmeiből közel 150-et a Xántus János Múzeum öntetett bronzba, a mester felügyelete mellett. Az állandó kiállítás a Xántus János Múzeum letéti anyagából és a városra hagyott művekből készült. A Városi Művészeti Múzeum grafikai gyűjteménye az özvegy, Kéri Ilona ajándékával, további 77 eredeti rajzzal gyarapodott.

Ezen gyűjtemények városi kezelésbe kerülése után le is zárult a múzeumalapítás, a következő fontos állomása 2013. január 1. volt, amikor megtörtént a múzeumi struktúra országos méretű átalakítása (ekkor szűnt meg a megyei múzeumi rendszer). Győr megyei jogú város átvette a Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Igazgatósága irányítását, a korábbi megyei múzeumok épületei (az Apátúr-ház – a fenti képen, a Vastuskós ház, a Cserépkályha-történeti kiállítás épülete és a Várkazamata, valamint a raktárépületek) állami tulajdonban maradtak, ezeket az állam ingyenesen az intézmény (ekkor Xántus János Megyei Hatókörű Városi Múzeum) használatára és kezelésére bízta, és az ingóságok vagyonkezelője is a múzeum lett. Majd Győr város közgyűlése összeolvasztotta a Városi Művészeti Múzeumot a Xántus János Múzeummal, olyan módon, hogy a városiba olvasztotta a megyeit. A közgyűlés 2012. november 30-án határozta el, hogy február 1-jével a múzeum felveszi (visszaveszi) Rómer Flóris nevét. 2015. július elsejétől a múzeum kilenc épülete államiból önkormányzati tulajdonba került.

Nagy Mária
Fotók: Csendes Richárd

Forrás: Gréczi Emőke: Magángyűjteményekből múzeumok. A győri intzéményrendszer kialakulásának sajátos története és jelenlegi helyzete.= In: MúzeumCafé, 2014 (8. évfolyam, 4. sz. 39-44. szám); N. Mészáros Júlia: A győri Városi Művészeti Múzeum.= In: Magyar Múzeumok, 1998. 2.sz.37-39. p.