Petz Adolf:

Petz Adolfné Pottyondy Amália:

A Petz család a bajorországi Kidling településről származott. Petz Rafael, Vilma ükapja polgári sebészorvosként tevékenykedett, aki egy barátja meghívására érkezett Pestre, ahol aztán letelepedett. Dédapja, Miksa szintén sebészorvos, nagyapja, Károly pedig tisztviselő volt. Petz Adolf 1850-ben költözött Győrbe.

Vilma volt a legidősebb gyermek a családban, őt követte Jenő (1853), Lajos (1854), majd Irma (1858). A család több helyen lakott a városban, végül 1858-ban Petz Adolf egy négyszobás családi házat építtetett a Pálffy u. 8. sz. alatt. A ház körül baromfiudvar volt, a kertben különféle gyümölcsfák, üvegház a virágok teleltetésére. Ezenfelül az apa még gyümölcsfaiskolát is fenntartott.

Gyermekkorukról öccse, Petz Lajos visszaemlékezésében így írt: „Itt a melléképületben kecskéket tartottunk, azon időben ugyanis a kecsketartás általános elterjedésnek örvendett, kitűnő tejet adott, és így nem voltunk a piaci tejre rászorulva. Az apró gödölyék húsa pedig ízletes pecsenyét szolgáltatott.” (Nagy István: Emlékezés dr. felpéczi Petz Lajosra, Győr, 2004)

Petz Vilma tanulmányait kezdetben a szülői háznál, édesanyja felügyelete alatt, magánúton végezte. Ezután a Zirzen Janka vezetése alatt álló budai első tanítóképezdébe felvételizett, ami olyan jól sikerült, hogy rögtön a második osztályban kezdhette meg tanulmányait. Miután befejezte az iskolát, még ugyanabban az évben, 1872. október 1-én magán leánynevelő intézetet nyitott Győrött, a Teleki út 239. sz. házban.

Az új iskolában négy elemi osztály indult. Petz Vilma mellett Czeczidlovszky Jakab és egy francia nevelőnő kezdte meg az oktatást. Az épületben négy tanterem kapott helyet a négy osztály számára, egy-egy teremben 26 paddal. Az osztálytermek tágasak, világosak, tiszták voltak. Ezenfelül külön egy nagy tárgyalóterem állt rendelkezésre a gyakorlati tárgyak tanítására. A jól felszerelt tantermek mellett könyvtár is működött az intézményben. A tanítás hétköznapokon reggel 8-tól 11-ig és délután 2-től 5-ig tartott, szombaton szünnap volt.

Győri Közlöny, 1872. július 21.:

Szabad Polgár, 1872. szeptember 26.:

Még ugyanazon év decemberében Vargyas Endre tanfelügyelő, Balogh Kornél és Karvassy Kálmán megyei iskolabizottmányi tagok látogatást tettek az iskolában, melyről a Győri Közlöny is tudósított (1872. december 22.):

Az 1872/73-as tanévben a négy osztályban a hitoktatón kívül 5 tanító és tanítónő oktatta az 57 diákot. Az 1873/74-es tanévtől kezdődően 5. és 6. osztályt is indítottak.

A Hon, 1873. augusztus 5.:

A Hon, 1873. augusztus 22.:

Petz Vilma az iskola vezetése mellett bekapcsolódott a város társadalmi életébe is, aktív szerepet vállalt a jótékonysági mozgalomban. A Győr Városi és Megyei Kisdedvédő Egylet egyik alapítója és szervezője volt (későbbi férjével, Vargyas Endrével).

1874-ben a győrvidéki gazdasági egyesület által a természettudósok tiszteletére rendezett termény-, ipar- és iskolaügyi kiállításon a növendékei munkáit ezüst éremmel és dicsérő oklevéllel jutalmazták. A kiállításon szereplő tárgyak bemutatásáról a korabeli napilap számában olvashatunk.

Szabad Polgár, 1874. augusztus 30.:

Ugyancsak ezüst éremmel tüntették ki az 1879-ben Székesfehérváron rendezett országos kiállításon az iskola növendékei által készített munkákat.

Pesti Napló, 1875. szeptember 10.:

1875. szeptember 4-én Petz Vilma házasságot kötött Vargyas Endre tanfelügyelővel, melyről a Pesti Napló részletesen tudósított. Az esküvőt a győri székesegyház Szent László kápolnájában tartották, a szertartást Zerpák János prépost és püspöki helyettes végezte. Az esketést Winterl Antal által celebrált mise előzte meg.

A férj, Kapuvári Vargyas Endre Győr-Komárom-Esztergom megyei tanfelügyelő 1876-tól Győr tankerületi főtanfelügyelője lett. (1884-ben nemesi címet kapott, ekkor vette fel a kapuvári előnevet.) 1887-ben áthelyezték Veszprém megyébe ugyanezzel a megbízatással, majd 1897-ben Esztergom megyébe került felügyelőnek. 1905-ben vonult nyugdíjba.

Házasságukból három gyermek született: Jenő 1877-ben, Tivadar 1878-ban és Andor 1879-ben. A család Győrben a Király utca 4. számú házban lakott, de a gyerekek a szünidőkben sokat tartózkodtak Kapuváron, a nagyszülőknél is. Visszaemlékezések alapján kiválóan feltalálták magukat, közvetlen kapcsolatot alakítottak ki az utcában lakó gyermekekkel, több barátra is szert tettek. Miután a család 1887-ig Győrben lakott, a három fiú itt kezdte meg elemi iskolai tanulmányait.

A kép jobb oldalán lévő ház a Király u. 4.:

Eközben a magániskola mind nagyobb népszerűségnek örvendett. A Protestáns Egyházi és Iskolai Lap 1875-ben megjelent 37. számában arról tudósít, hogy Petz Vilma győri leánynevelő- és tanintézetében a 7 osztályban 58 diák tanult, akiket 7 tanító és 5 tanítónő oktatott. Az intézményben egy 153 kötetből álló könyvtár is a diákok rendelkezésére állt. 1876-ra a 8 osztályban már 61 diák tanult, és az intézményben 14 tanár és tanárnő oktatta a növendékeket.

Székesfehérvár és Vidéke, 1876. augusztus 5.:

1877-ben pedig már Vargyasné Petz Vilma intézete 6 elemi és 2 felsőbb osztályból állt, ahol 14 tanár összesen 70 növendéket tanított. Az oktatás magyarul és németül folyt.

Fővárosi Lapok, 1877. július 19.:

A Hon, 1877. augusztus 15.:

Vargáné Petz Vilma 1879-ben magánúton polgári iskolai tanári oklevelet szerzett, valamint zenetanári képesítést a Paedagogikumban.

Győri Lapok, 1879. július 2.:

Polgári Iskolai Értesítő, 1931. 32. szám:

Petz Vilma elhatározta, hogy elemi magán leánynevelő és tanintézetét – melyet miniszteri engedély mellett Győrben még 1872. október 1-jén nyitott meg – felső leányiskolai, 1875-ben pedig helyette polgári leányiskolai tanfolyamokkal bővíti ki. A minisztérium megadta az engedélyt a polgári magán-leányiskola felállításához, és évenként 300, később 500-500 forint államsegélyben részesítette, illetve „felruházta nyilvánossági joggal is”. Győr városa szintén évi 300 forint segélyt szavazott meg a fenntartás költségeire. Ám az ígért támogatás nem érkezett meg.

A polgári leányiskola állami költségen történő felállítása először a „győrvárosi állandó népnevelési bizottság” 1882. január 12-i ülésén került szóba. A javaslatot Győr város közgyűlésén január 17-én megtárgyalták, és elhatározták, hogy az ügyben egy memorandumot terjesztenek fel a minisztériumba, melyet január 24-én Budapesten Mednyánszky Árpád győrvárosi országgyűlési képviselő adott át Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszternek.

Hazánk, 1882. január 14.:

A miniszter ígéretet tett az iskola felállítására. Ezt követően 1882. június 15-én Buzogány Áron miniszteri osztálytanácsos meglátogatta Vargyasné Petz Vilma intézetét, végignézte az év végi záróvizsgát, tárgyalt a városi közgyűlés által küldött bizottsággal, és ígéretet tett a polgári leányiskola engedélyeztetésére.

Győri Közlöny, 1882. június 18.:

Győr város közgyűlése 1882. július 3-án 800 forint támogatást szavazott meg az állami polgári leányiskola számára. Ezt a vallás- és közoktatási minisztérium 1882. augusztus 17-én kelt határozatában elfogadta, és Trefort Ágoston miniszter a királyi tanfelügyelőséget bízta meg azzal, hogy a polgári leányiskola megnyitásához szükséges intézkedéseket megtegye.

Ezután felgyorsultak az események. A miniszteri biztos jelentése alapján a minisztérium úgy döntött, hogy a Vargyasné Petz Vilma által fenntartott magán polgári leányiskola tanszereit és egyéb felhasználási eszközeit átveszi, és az iskola továbbra is a Király utcában található Etlényi-féle házban fog tovább működni. Az iskola igazgatójává 1882. augusztus 17-én Vargyasné Petz Vilma polgári leányiskolai igazgatónőt nevezték ki.

Győri Közlöny, 1882. augusztus 24.:

Ugyanakkor a tanári kar tagjai is megbízást kaptak: Ruppenthal Lajos, Czikann Berta, Gyubek Ferenc, Kovács Kornélia, Tímár Fanny, ezentúl a hit és erkölcstan tanítására dr. Balics Lajos, Horváth János, Pereszlényi János és Pfeiffer Mór. Az iskola kormányzására állami gondnokság alakult, melynek elnöke dr. Kautz Gusztáv lett, tagjai között pedig dr. Kovács Pál orvos is szerepelt.

Győri Közlöny, 1882. szeptember 14.:

A polgári leányiskola ünnepélyes megnyitójára 1882. szeptember 18-án került sor. A diákok reggel 9 órakor az iskola elől a székesegyházba vonultak át, ahonnan Winterl Antal miséje után visszatértek az iskola nagytermébe. Dr. Kautz Gusztáv ünnepi beszéde után Vargyas Endre kir. tanfelügyelő emelt szót. Végül az igazgatónő köszönetet mondott a bizalomért. A polgári leányiskolában a tanítás 1882. szeptember 20-án kezdődött meg.

Győri Közlöny, 1886. április 11.:

1886-ban a vallás és közoktatásügyi miniszter Vargyasné Petz Vilmát, győri állami polgári leányiskola igazgatónőjét véglegesítette állásában. Majd rá két évre, az iskola 17 éves működése után, 6 évvel a polgári iskolává nyilvánítás után Vargyasné Petz Vilma megvált az igazgatói széktől, és helyébe Karsay Jolánt nevezték ki.

Hazánk, 1888. augusztus 12.:

Hazánk, 1888. szeptember 30.:

Hazánk, 1888. szeptember 30.:

Miután elhagyta Győrt, Vargyasné Petz Vilma két évig a gyermekei nevelésével foglalkozott. (Férjét 1887-ben Veszprémbe, később Budapestre helyezték.) 1889. március 29-én meghalt az édesapja, Petz Adolf nyugalmazott királyi törvényszéki bíró.

1891-ben a vallás és közoktatási miniszter az 1891. évi 3356. 2.sz. rendeletével a budapesti Magyar kir. Állami Felsőbb Leányiskola és Leánygimnáziumba Vargyasné Petz Vilma okleveles polgári iskolai zenetanítónőt rendes tanítónővé nevezte ki segédtanítói fizetéssel.

Budapesti Hírlap, 1891. augusztus 12.:

Ebben az iskolában ünnepelte tanításának 25. évfordulóját, melyről tisztelői és volt növendékei is megemlékeztek. A jeles évfordulóról a Győri Hírlap 1897. október 3-i számában bővebben is olvashatunk, ahol nem csak őt köszöntették, de a férjét, Vargyas Endre tanfelügyelőt is.

Győri Hírlap, 1897. október 3.:

Ezután családi tragédiák sora érte. 1902. december 3-án, 81 éves korában, Budapesten meghalt az édesanyja, özv. Petz Adolfné. A férje mellé temették Győrben. 1913. március 31-én, 71 éves korában elhunyt a férje, Kapuvári Vargyas Endre ny. Tanfelügyelő. 1932. június 21-én, 79 éves korában testvére, dr. felpéci Petz Lajos orvos, 1937. június 27-én, 79 éves korában húga, dr. Rádóczi Boda Gyuláné Petz Irma hunyt el.

Özv. kapuvári Vargyas Endréné Petz Vilma nyugalmazott állami felsőbb leányiskolai igazgatónő 80 éves korában, 1938. február 15-én hunyt el. Február 18-án helyezték örök nyugalomra Budapesten, a Farkasréti temetőben.

Köszönöm Nagy István segítségét cikkem megírásához, engedélyét a képek közzétételéhez!

Bedő Mónika

Felhasznált irodalom:
Jenei Ferenc – Koppány Tibor: Győr, Bp. 1964.
Nagy István: Emlékezés dr. felpéczi Petz Lajosra, Győr. 2004.
Petz Vilma: Győri leánynevelő- és tanintézetének értesítője az 1872/73 tanévről, Győr. 1873.
Győri életrajzi lexikon. Győr. Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár, 2003. p. 387-388.
Vargyasné Petz Vilma: A győri m. kir. állami Polgári Leányiskola I. értesítője az 1882/83-diki tanévről, Győr. 1883. p. 3-10.

Készült a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér sajtó- és képgyűjteménye alapján. Címlapkép: Ország-Világ, 1884. január 26. p. 1-2.

A Várostörténti puzzle cikksorozat korábbi részei itt találhatók felsorolva.