A világ legelső nemzetközi filmfesztiválja

Hát ez csúcs! 49. rész – tmoni írása

A filmek már régóta az életünk fontos részei, a zene mellett ez korunk egyik legnépszerűbb művészeti ága. Nem csoda hát, ha seregnyi fesztivál (szervezett bemutatók egy vagy több vetítési helyszínen) épült a mozikra, melyek minden évben felhívják a figyelmet a legújabb műalkotásokra és alkotóikra, de a filmipar piactereként is funkcionálnak.

A sok-sok, évente megrendezésre kerülő filmes találkozókból kiemelkednek a Filmproducerek Nemzetközi Szövetsége (FIAPF) által akkreditált A kategóriás rendezvények (szám szerint 15), de a Big Five-nak nevezett fesztiválok tartoznak a legrangosabbak közé: a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál (1951, díj: Arany Medve), a Cannes-i Fesztivál (1946, díj: Arany Pálma), a Sundance Filmfesztivál (1978), a Torontói Nemzetközi Filmfesztivál (1976) és a Velencei Nemzetközi Filmfesztivál (1932, díj: Arany Oroszlán).

A filmes találkozók között vannak újabbak és régebbiek egyaránt, de a legnagyobb hagyományokkal rendelkezők a következők:

berlini-filmfesztival-arany-medve

Az ötödik legrégebbi nemzetközi rendezvény a témában a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál (Internationale Filmfestspiele Berlin) vagy Berlinale, melyet 1951 óta jegyeznek.

cannes-locarno-karlovy-vary

Ugyanabban az évben, 1946-ban alapították a Cannes-i Fesztivált (Festival de Cannes, balra fent), a Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztivált (Mezinárodní filmový festival Karlovy Vary) a Kristály Glóbusszal (jobbra) és a Locarnói Nemzetközi Filmfesztivált (Festival del film Locarno, balra lent) az Arany Leopárddal.

A filmtörténelem első, ma is létező nemzetközi találkozója az 1932-ben létrejött Velencei Nemzetközi Filmfesztivál (Mostra Internazionale d'Arte Cinematografica). Minden évben augusztus végétől szeptember elejéig tart, és az 1895 óta működő Velencei Biennálé (La Biennale di Venezia) keretében zajlik, mely a világ egyik legelismertebb, legrangosabb összművészeti rendezvénye. A Mostra rangját mi sem jelzi jobban, mint az a tény, hogy nagyon szigorú feltételeknek kell megfelelniük az itt bemutatott alkotásoknak – a legtöbb szekcióhoz például világpremier státusz szükséges.

velencei-filmfesztival-dozse-palota-1947

Vetítés a Dózse-palotában, 1947.

A fesztivál a biennálé elnöke, Giuseppe Volpi gróf (1877-1947), Antonio Maraini (1886-1963) szobrászművész és műkritikus, valamint Luciano De Feo (1894-1974) filmkritikus, az Oktatási Filmművészeti Szakszervezet alapító-igazgatója ötletéből született Esposizione d’Arte Cinematografica néven. Az első szemlére 1932. augusztus 6. és 21. között került sor, az első bemutatott film Rouben Mamoulian (1897-1987) örmény származású amerikai rendező Ember vagy szörnyeteg?-e volt. Már az első alkalommal 25.000 nézője volt a rendezvénynek.

velencei-nemzetkozi-filmfesztival

Kezdetben nem volt igazi szakmai zsűri, a díjakat szavazás alapján osztották ki. Később felkértek néhány szakértőt, akik segítettek az igazgatónak kiválasztani a nyerteseket. Csak 1936-tól dönt nemzetközi zsűri a díjazottakról. Ahogy nőtt a rendezvény ismertsége és presztízse, úgy nőtt a résztvevő országok és alkotások száma. A seregszemle évről évre megújult, igyekeztek egyre jobbá tenni. 1937-ben például felavatták a Palazzo del Cinemát, Luigi Quagliata (1899-1991) építész alkotását, mely azóta is a fesztivál egyik fő helyszíne. A háborús évek nem tettek jót a filmszemlének, de ahogyan lassanként visszatért az élet a normalitásba, úgy nőtt az érdeklődés az esemény iránt, 1947-ben már 90.000 nézőt vonzott. Miután 1951-ben a FIAPF hivatalosan is akkreditálta a fesztivált, a megújulás folytatódott: a nyugat-európai és amerikai mozik között már megjelentek az ázsiai és a kelet-európai alkotások is. De sajnos az 1968-ban kezdődő társadalmi-politikai zavargások (ólomévek) rányomták a bélyegüket a biennáléra is, így 1969-1979 között nem is volt versenyképes a filmes seregszemle – 1973-ban, 1977-ben és 1978-ban egyáltalán meg sem rendezték. Csak 1979-ben kezdtek visszatérni a dolgok a rendes kerékvágásba az új igazgatónak, Carlo Lizzani (1922-2013) rendező-forgatókönyvíró-producernek köszönhetően, aki a következő évtizedre sikeresen visszaadta a fesztivál presztízsét. Az új direktorok mindegyike igyekezett újra meg újra felfrissíteni a seregszemlét, melynek következtében új szekciók és kísérőrendezvények jöttek létre, s egyre több lehetőséget kaptak a feltörekvő és kísérletező művészek. A nézők mind nagyobb érdeklődése magával hozta az infrastrukturális fejlesztéseket is (2000-es évek).

velencei-nemzetkozi-filmfesztival

A filmes esemény fődíja az Arany Oroszlán (Leone d’oro), melyet 1954 óta adnak a legjobb filmnek. Az elsőt Renato Castellan (1913-1985) rendező-forgatókönyvíró kapta a Rómeó és Júliáért. Előtte a díjat Velencei Nemzetközi Nagydíjnak, majd Mussolini Kupának nevezték. Jelenleg a legjobb film mellett a legjobb rendezőt is értékelik (Ezüst Oroszlán), és kiosztják a zsűri különdíját is. A színészi alakításokat is díjazzák (Volpi Kupa a legjobb színésznek és színésznőnek), de elismerik a legjobb játékot felmutató fiatal művészt is (Marcello Mastroianni-díj) az 1998-as évvel kezdődően. Az operatőrök és forgatókönyvírók legjobbikát pedig az Arany Osella-díjjal jutalmazzák. Ezenkívül a legkiemelkedőbb első- és rövidfilmesek, valamint a 3D-filmek is jutalomban részesülnek. Életműdíjak is vannak 1969 (Arany Oroszlán-életműdíj), illetve 2006 (Premio Jaeger-LeCoultre Glory to the Filmmaker) óta.

A kapcsolódó Youtube videó lejátszása.

A fesztiválnak van egy több szekcióra oszló, hivatalos versenyprogramja, valamint egy alternatív műsorterve. Ez utóbbiak függetlenek a hivatalos válogatásoktól, s magukba foglalják a nemzetközi kritikusok hetét (legfeljebb 8 kezdőfilmes alkotás), valamint a szerzők napjait (legfeljebb 12 film az olasz Nemzeti Filmkészítők Szövetsége és a 100 Szerző Szövetsége szervezésében). A hivatalos válogatás szekciói: Nagyjátékfilmek versenye, Nagyjátékfilmek versenyen kívül, Horizontok (20 fiatal tehetség alkotása és 20 rövidfilm), Extra horizontok versenyen kívül (kísérleti-, zsáner- és szerzői filmek, valamint TV-filmek és sorozatok), Velencei Klasszikusok (restaurált klasszikus filmek), Velencei kiterjesztett virtuális valóság (online szekció, legfeljebb 30 alkotás versenyen kívül).

Magyar, magyar vonatkozású filmek is szerepeltek a Velencei Filmfesztiválokon: Gothár Péter Ajándék ez a nap c. műve (1979, legjobb első filmes – nyert), Enyedi Ildikó Bűvös vadásza (1994 – jelölve), Gothár Péter A részleg c. mozija (1995, 1997 – versenyen kívül), Pacskovszky József Esti Kornél csodálatos utazása c. produktuma (1995 – versenyen kívül), Erdőss Pál Fényérzékeny története (1995 – versenyen kívül), Mészáros Márta A hetedik szoba c. munkája (1995, Katolikus Filmszövetség Díja, Filmcentenáriumi Díj – nyert), Gothár Péter Haggyállógva Vászka (Lágermese) és Melodráma c. alkotásai (1997 – versenyen kívül), Kabay Barna, Petényi Katalin In memoriam Gyöngyössy Imre c. dokumentumfilmje (1997, Fipresci-különdíj – nyert), Kenyeres Bálint Zárása (1999, rövidfilm – jelölve), Buvári Tamás Posztkatonája (2002, rövidfilm – jelölve), Péterffy Zsófia Kalózok szeretője c. műve (2002, UIP Rövidfilmdíj – nyert), az Európából Európába (2003, dokumentumfilm – versenyen kívül), Schilling Árpád Határontúl c. produktuma (2004 – jelölve), Iványi Marcell Balladája (2005 – jelölve), Cakó Ferenc Levelek c. animációja (2006 – jelölve), Nemes Gyula Egyetleneimje (2006, első játékfilm – jelölve), Nemes Jeles László Türelemje (2007 – jelölve), Perlmann Karcsi Vacsorája (2008, rövidfilm – nyert), Nemes Jeles László Napszálltája (2018, Fipresci-díj – nyert), Gaál István Sodrásbanja (2019 – versenyen kívül), Mundruczó Kornél Pieces of a Woman c. angol nyelvű alkotása (2020, Arca Cinema Giovani Award, Volpi Kupa – nyert, Arany Oroszlán – jelölve), Fabricius Gábor Eltörölni Frankot c. munkája (2022, leginnovatívabb film, Starlight-díj – nyert), Grosan Cristina Hétköznapi kudarcok c. mozija (2022, Autrici Under 40 – nyert), Hegedűs Péter Sorella története c. kisfilmje (2022 – versenyen kívül. Ez utóbbi alkotás világpremierjét VR headsetekkel, virtuális térben tartották).

tmoni

Forrás: magyar, angol és olasz Wikipédia, Nemzeti Filmintézet, Place and see, Conoscere Venezia, La Biennale Di Venezia, Screen Australia, Britannica, Metropolis, Filmmaking Lifestyle, Baranya Megyei Hírportál

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép; 4. kép; 5. kép; 6. kép; 7. kép; 8. kép; 9. kép; 10. kép.

A YouTube-ra feltöltött videók beágyazása a nyilvános videómegosztó webhely API általános szerződési feltételeinek betartásával történt, a feltöltők/tulajdonosok felhasználók felé történő általános engedélyét követve. A beágyazott videók a feltöltők megnevezéseivel a következő linkeken találhatók: 1. videó; 2. videó.

2022.10.24