A Beinecke Rare Book & Manuscript Library az Egyesült Államok egyik elit felsőoktatási intézményének régi-ritka könyves gyűjteménye és irodalmi archívuma. Ez a világ legnagyobb épülete, mely muzeális, 1851 előtt megjelent dokumentumokat rejt. Alapítását 1963-ban a Beinecke család ajándéka tette lehetővé, s azóta is ez az alapítvány finanszírozza működését. Bár pénzügyileg teljes mértékben független, szakmailag az egyetemi könyvtár és a Yale Corporation közösen irányítják.

Ennek a különleges gyűjteménynek helyet adó épület az ún. Hewitt négyszögben (Hewitt University Quadrangle) helyezkedik el, mely Beinecke Plaza néven is ismert, és az egyetem New Haveni (Connecticut) campusának közepén található. A Beinecke Könyvtár a tér keleti oldalán látható a Bicentennial Buildings (University Commons, a Memorial Rotunda és Woolsey Hall) és a Woodbridge Hall társaságában. Olyan, mint egy jéghegy, hiszen ha a föld alatti szinteket is figyelembe vesszük, a bibliotéka nagy része rejtve van a külső szemlélő számára.

Az extravagáns, szigorúan geometrikus építményt Gordon Bunshaft (1909-1990) amerikai építész tervezte a világhírű Skidmore, Owings & Merrill (1936-) tervezőirodával közösen, és 2015-2016-ban újították fel. Egy hatemeletes, üvegfalú könyvhalmazokból álló tornyot ablaktalan, áttetsző erezett márvány és gránit homlokzat vesz körül, mely egy napsütéses napon szűrt, finom arany-borostyán fényt sugároz a belső térbe. Ez a megoldás egy kompromisszum eredménye, ugyanis a könyvritkaságoknak ártó napfényt úgy kellett kiküszöbölni, hogy azért legyen természetes megvilágítás is. A mindössze 3 cm-es márványburkolat mindezt biztosítja. Ez az egyedülállóan modernista szerkezetű épület Florence Knoll (1917-2019) és Breuer Marcell Lajos (1902-1981) belsőépítészek által tervezett bútorokat rejt.

Gutenberg-Biblia

A 180.000 könyvet tartalmazó üvegtornyot egy kiállítótér veszi körül, ahol megtekinthető – több más ősnyomtatvány között – egy Gutenberg-Biblia is, valamint a világ egyik legrejtélyesebb könyve, a 600 éves Voynich-kézirat. A föld alatt két pinceszint található. Az első a könyvtár előtti süllyesztett udvar alatt helyezkedik el, és olvasóteremnek, kutató helyiségeknek, előadó- és tantermeknek, irodáknak, valamint biztonságos könyvtárolóknak ad helyet; a másodikat pedig tömörraktár (síneken guruló, tömöríthető polcrendszer) foglalja el, ahol több mint egymillió könyvet, több millió kéziratot, több tízezer papiruszt, fényképet, térképet, posztert, festményt, művészeti tárgyat, valamint kiterjedt audiovizuális és digitális anyagot őriznek. Az olvasóteremmel szomszédos udvaron Isamu Noguchi (1904-1988) amerikai művész és tájépítész absztrakt szoborkertje található, amely a földet (piramis), a napot (kört) és a véletlent (kocka) ábrázolja.

A Voynich-kézirat

Az egyetem megalapítása, 1701 óta gyűjti a régi és ritka dokumentumokat, amelyeket a 19. század végén speciális polcokon helyeztek el a College Libraryben (ma Dwight Hall). 1918-ban azonban John William Sterling (1844-1918) jóvoltából több millió dolláros hagyatékra tettek szert a Sterling Memorial Library (a Yale Egyetemi Könyvtárrendszer főépülete) felépítésére, s ekkor döntöttek úgy, hogy szükség van egy olvasóteremre (Rare Book Room) a különgyűjtemény számára. Mivel a hagyaték nem tette lehetővé könyvek és kéziratok vásárlását, az öregdiákokhoz fordultak adományokért. Így mire a Sterling megnyílt, már egy nagyon komoly muzeális gyűjteménnyel rendelkeztek. 1958-ra már több mint 130.000 ritka kötetük és sokkal több kéziratuk volt, így a külön olvasóteremben már nem fértek el. Ekkor jött a Beinecke család ajándéka, mely lehetővé tette egy külön könyvtár építését a muzeális dokumentumoknak.

Amikor megnyílt, átköltöztették a Rare Book Room teljes állományát, és ide került három különleges gyűjtemény is: az Amerikai Irodalmi Gyűjtemény, a Nyugat-Amerikai Gyűjtemény és a Német Irodalomgyűjtemény. Nem sokkal később csatlakozott hozzájuk a James Marshall és Marie-Louise Osborn Collection is. Itt őrzik az 1800 előtt bárhol, az 1751 előtt Latin-Amerikában, az 1821 előtt Észak-Amerikában és az 1851 előtt az Egyesült Államokban nyomtatott dokumentumokat, valamint szláv, kelet-európai, közel- és távol-keleti könyveket a 18. századig, és egyéb speciális köteteket. Ezenkívül több ezer méternyi levéltári anyaguk is van az ókori papiruszoktól a középkori kéziratokon át a modern írók archivált személyes irataiig.

A kapcsolódó Youtube videó lejátszása.

A Beinecke korlátozottan nyilvános könyvtár, használhatja az egyetem összes hallgatója és oktatója, valamint a kutatók. Természetesen csak helyben használatra van lehetőség, és nagy hangsúlyt fektetnek a biztonságra, főleg 2005 óta, mikor az ismert régiségkereskedőt, III. Edward Forbes Smiley-t (1956) rajtakapták, amint egy pengével térképeket vágott ki ritka könyvekből. Az intézmény kiállításait és rendezvényeit több százezren látogatják évente.

Kiváló tűzvédelmi és klímaszabályozási berendezésekkel is rendelkezik a könyvtár, és úttörő szerepet játszottak a papírra veszélyes kártevők elleni nem mérgező módszerek kidolgozásában: 3 napig -36 fokon fagyasztanak minden egyes dokumentumot. Ezenkívül a Beinecke Rare Books and Manuscripts Library is létrehozta saját digitális könyvtárát, ahol közel egymillió digitalizált ritkasághoz lehet hozzáférni.

tmoni

Fotógaléria: A Yale Egyetem Beinecke Könyvtára

22 kép

 

Forrás: Wikipedia, 24.hu, AD klasszikusok, Könyves Magazin, scientahu.com, Yale University Library, La Gazette Drouot, Architectuul, Skidmore, Owings és Merrill

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép; 4. kép; 5. kép; 6. kép; 7. kép; 8. kép; 9. kép; 10. kép; 11. kép; 12. kép; 13. kép; 14. kép; 15. kép; 16. kép; 17. kép; 18. kép; 19. kép; 20. kép; 21. kép; 22. kép.

A YouTube-ra feltöltött videó beágyazása a nyilvános videómegosztó webhely API általános szerződési feltételeinek betartásával történt, a feltöltő/tulajdonos felhasználók felé történő általános engedélyét követve. A beágyazott videó ezen a linken található a feltöltők megnevezésével.

A cikksorozat korábbi részei:
1. rész: Biblioteca Palafoxiana
2. rész: A pármai Palatina Könyvtár
3. rész: Biblioteca Joanina
4. rész: Az admonti bencés apátság könyvtára
5. rész: Anna Amalia Hercegnő Könyvtár
6. rész: Az ottobeureni bencés apátság könyvtára
7. rész: Biblioteca Marucelliana
8. rész: Az oxfordi Codrington Library
9. rész: A nápolyi Girolamini Könyvtár
10. rész: A melki bencés apátság könyvtára
11. rész: A velencei Biblioteca Nazionale Marciana
12. rész: Az El Escorial kolostor királyi könyvtára
13. rész: A párizsi Sainte-Geneviève Könyvtár
14. rész: A prágai Strahov kolostor könyvtára
15. rész: A Mafra-palota könyvtára
16. rész: A wiblingeni kolostor könyvtára
17. rész: Az Osztrák Nemzeti Könyvtár
18. rész: A Sankt Gallen-i kolostor könyvtára
19. rész: Biblioteca Civica Romolo Spezioli
20. rész: A Klementinum könyvtára