Akkordeon Tánczenekar

Győri zenekarok 15. rész – Sulyok Attiláné interjúja

akkordeon-tanczenekar-29

A 13 évvel ezelőtt létrehozott – nagy népszerűségnek örvendő – „Rímes Kávé” sorozat szeptember 28-án az Akkordeon Tánczenekarral folytatódott a Kristály Étteremben. A lelkes közönségnek köszönhetően telt házas koncertet adtak. Ennek kapcsán beszélgettünk a zenekarral a pályafutásukról.

A „Rímes Kávé” alapítója, Baksa Kálmánné művészeti vezető hívta meg az együttest egy zenés-beszélgetős estre Őszi zenei randevú címmel. Az évek során már kialakult a zenekarnak egy valódi törzsközönsége, akik rendre követik a koncertjeiket, és megtisztelik őket a jelenlétükkel. A programsorozat maga is nagy népszerűségnek örvend. A zene szerelmesei nagyon jól érezhették magukat ezúttal is a régi, kellemes dallamok szárnyán. A koncert után az együttes vezetőjével, Scharek Bélával – az Ifiház első és a Lloyd utolsó igazgatójával – beszélgettem.

Hogyan kezdődött a pályafutásuk? Mikor alapították az együttest?

2000-ben a német önkormányzat Győrben, a Kazinczy utcában harmonika tanulási lehetőséget hirdetett, Sej Edit kezdte a jelentkezőket tanítani, ő volt az együttes első vezetője is. Az Akkordeon Harmonika Zenekar több mint 20 évvel ezelőtt, 2001-ben alakult a győri Német Kulturális Egyesület közreműködésével. Hat évig a Kazinczy utcában próbáltunk, majd egyesületet alapítottunk 2006-ban Győri Harmonika Egyesület néven, melynek keretei között működik a győr-szabadhegyi József Attila Művelődési Házban.

Honnan származik a nevük, az Akkordeon Tánczenekar?

2001-től vagyok a zenekar vezetője. Nevünket én adtam az együttesnek: az Akkordeon szó magyar jelentése harmonika, tangóharmonika. Azzal a céllal találtam ki ezt a nevet, hogy külföldön is megértsék.

Milyen stílust játszanak, és ez hogyan változott az évtizedek alatt?

Mivel az első gazdánk a német önkormányzat volt, ezért eleinte népzenét, német keringőket és polkákat játszottunk. A zenekar célja a német kisebbség kultúrájának, zenei hagyományainak ápolása volt, valamint olasz, ír, francia népzenét is előadtunk. Később műsorainkban egyre inkább előtérbe kerültek a tánczenei számok. Napjainkban – a különböző népek zenéjén kívül – klasszikus slágerek, örökzöldek, filmzenék és jazz is hallható a koncerteken. Énekre nagy igény volt, Cseh György akkor érkezett hozzánk, amikor megszűnt a Royal zenekara. Mintegy 400 dalból áll a repertoárunk. A számok jönnek-mennek, folyamatosan változnak.

akkordeon-tanczenekar-08

Hány tagból és kikből áll a zenekar jelenleg?

10 főből áll az együttes. Kezdetben 9 harmonikás volt, később dobos, majd két trombitás és tubás is csatlakozott hozzánk, ezután megjelent a basszusgitár és a gitár is. Harmonika zenekarnak indultunk, de az évek során különböző hangszerekkel színesedtünk. A zenei alapot a harmonika adja, erre építettük fel a repertoárt. Számos tag megfordult az együttesben a hosszú évek alatt. Szerencsére a törzsalapító tagok közül is játszanak még az együttesben, de folyamatosan jöttek hozzánk új emberek. Napjainkban a következő tagokból áll az Akkordeon: Scharek Béla egyesületi elnök, zenekarvezető, Horváthné Pammer Erzsébet, Némethné Jankovics Györgyi, Barabás Tamás, Cseh György, Fekete Barnabás, Pörneczi Imre, Scheibelhoffer Ottó, Tóth György és Barabás János. Egy hölgy, Csordás Veronika alkalmanként csatlakozik hozzánk énekesként. 11 tagból állunk vele együtt. Számos tag cserélődött az évek során, volt, aki nem bírta, de volt, aki sajnos eltávozott közülünk. Az átlagéletkor jelenleg 70 év körüli. Az idő vasfoga könyörtelenül meglátszik a zenekar összetételén.

Milyen hangszereken játszanak?

Scharek Béla, Horváthné Pammer Erzsébet és Némethné Jankovics Györgyi harmonikán, Barabás Tamás basszusgitáron (ő Győr legnevesebb korai rockegyüttesének, a Mr. Wágnernek volt a basszusgitárosa), Cseh György gitáron és mellette énekel, Fekete Barnabás fúvós és húros hangszereken, valamint gitáron, Pörneczi Imre és Scheibelhoffer Ottó trombitán, Tóth György és Barabás János pedig dobon és ritmushangszereken.

Mennyire dolgozzák át a zeneszámokat?

Saját ízlésünk szerint alakítjuk. A mai tánczenében a szintetizátor a jellemző, de itt harmonikák vannak. Át kell hangszerelni a mi hangszerparkunkra, úgy, hogy az eredeti azért könnyen felismerhető legyen.

Hol lépnek fel? Milyen lehetőségeik vannak? Adtak-e koncertet külföldön?

A több mint két évtized során számos emlékezetes fellépése volt az együttesnek. A járvány előtt sok meghívást kaptunk bálokra és falunapokra, valamint céges rendezvényekre. Most már kevesebb, de a Covid előtt 45-50 fellépésre hívtak bennünket évente. Külföldön keveset jártunk, egyszer adtunk koncertet Bécsben, és a Felvidéken is megfordultunk. Mindig telt házasak a koncertek és a fellépések. Évek óta hagyomány, hogy a Győri Harmonika Egyesület szervezésében a zenekar rendszeresen önálló harmonika esteket ad a győr-szabadhegyi József Attila Művelődési Házban, bálokat különböző alkalmakkor (farsangi, szüreti, húsvéti), minden évben adventi koncertet tartunk, valamint harmonikás találkozókat is szerveztünk. Az Akkordeon – az utóbbi 3 év kivételével – évente megrendezte a megyei harmonika zenekarok találkozóját, amelyen öt zenekar és szólóharmonikások vettek részt.

akkordeon-tanczenekar-10

Hol rendeztek zenei táborokat?

A tagok zenei tudásukat – a rendszeres próbákon túl – egyhetes zenei táborban fejlesztették. A táborok kezdetben Fenyőfőn, majd Balatongyörökön, az utolsó 9 évben pedig Nagyatádon voltak. Délelőttönként oktatás, gyakorlás, tanulás volt programon, esténként pedig a település érdeklődő lakóinak koncerteket tartottunk.

Milyen műfajt képviselnek, és kiket szeretnének szórakoztatni? Kik hallgatják legszívesebben ezt a zenét?

A mai kor érdeklődője nagyon keveset tudhat a 60-as évek hangulatáról, az akkori zenekarokról, a beatzene betöréséről és számos jelenségről. Az 50-es, 60-as évek táncdalai, zenéje ennek ellenére vonzza a közönséget. Az ötvenen felüli korosztály hallgat bennünket a legszívesebben, számukra kedvelt a hangzásunk. A Rímes Kávé közönségének soraiban sok ismerős arcot fedeztem fel zenélés közben. Nőuralom jellemző a nézők között, a zenekarban viszont csak két hölgy van.

Mit szeretnének adni a közönségnek?

Ebben a jelenlegi helyzetben a zenénkkel örömöt, jókedvet, a lélek melegét és a szív szeretetét, hogy boldogan vigyék magukkal a zene nyújtotta élményt.

Milyen tulajdonságok jellemzik leginkább az együttest?

Jellemző vonásaink: nagy összetartás, jó barátságok, összekacsintások, jókedv, humor. Örömzenét játszunk a tangóharmonika és a gitárzene kedvelőinek. Lelkes amatőrök vagyunk, nem hivatásszerűen muzsikálunk, hanem hobbiból, de ezt nagy-nagy örömmel tesszük. Sokkal jobb kedvvel és szívesebben zenélünk, mint sokan mások. Amikor 20 éves lett az Akkordeon Tánczenekar, akkor a József Attila Művelődési Ház udvarán dupla koncerttel kedveskedtünk rajongóinknak, a hatalmas érdeklődésre való tekintettel. Az előadások alatt többször is felzúgott a vastaps a közönség részéről. Nagyon nagy sikerünk volt! Az est műsorvezetője, Scharek Zsuzsa kitűnően vezényelte le a programot.

Milyen díjakat kaptak, mire a legbüszkébbek az elismerések közül?

A zenekar eddigi legnagyobb eredményei, amelyekre a legbüszkébbek vagyunk: a II. Keszthelyi Országos Tabányi Mihály Harmonikagálán elért kiemelt első helyezés 2007-ben. A következő évben Keszthelyen a Harmonikagálán elért második helyezés. 2013-ban pedig a „60 éven felüliek határokon átívelő Ki Mit Tud”-ján országos győztesek lettünk hangszeres zene kategóriában. Ezenkívül számtalan oklevelet és serleget kaptunk kiemelkedő zenekari teljesítményért.

akkordeon-tanczenekar-18

Sikerült már megtalálni az utánpótlást? Vannak fiatalabb tanítványok? Lesz kinek átadni a stafétát?

Sajnos nincs fiatal utánpótlás, nehéz találni a mai világban ebben a stílusban. Napjainkban kevés a tangóharmonikás, akinek már/még van hangszere.

Milyen gyakran tartanak próbákat?

Hetente két órát próbáltunk rendszeresen a József Attila Művelődési Házban. Sajnos nemrég bezárt, és egyáltalán nem könnyű új helyet találnunk, pedig a további gyakorlásokhoz nagy szükségünk lenne egy próbahelyiségre. Aki ebben segíteni tudna, az a scharek.bela@gmail.com címen jelentkezzen!

Kérem, legyen szíves befejezni a következő mondatot: Az a vágyam a zenekarral, hogy…

Az a vágyam, hogy találjunk lelkes amatőr utánpótlást! A legidősebb tagok már közel 80 évesek. Minél tovább zenélhessünk jókedvvel és egészségben! Várjuk a kedves közönséget sok szeretettel következő fellépéseinkre is! A zene gyógyít, gyógyír a bajokra!

Köszönöm szépen a beszélgetést! További sok sikert kívánok!

A „Rímes Kávé”-ban az Akkordeon Tánczenekar először az első – korai – időszakból játszott egy kis ízelítőt: sramlimuzsika és keringő szólt, köztük a Herkulesfürdői emlék is. Kezdésnek lassúbb számokat hallhattunk, aztán egyre pörgősebbeket, ahogy fokozódott a hangulat. Dallamos, andalító melódiákat adtak elő. Lírai, szívhez szóló számokat, melyeket ők is nagyon szeretnek. A korosztálynak megfelelő műsort kisebb-nagyobb blokkonként állították össze, többek között a következő számok hangzottak el: Romantika (Zorán), Azért vannak a jóbarátok (Máté Péter), két cha-cha-cha, melyeket egykor a tánciskolákban játszottak, Férfiszív és Mi is kéne még (Zorán), Én vagyok az, aki nem jó (népdal, Csík zenekar), Jöjj kedvesem („lesznek még szép napjaink!”), A holnap már nem lesz szomorú (Charlie), Most élsz (Máté Péter). A műsor végén még ráadást is adtak a lelkes közönségnek.

Az Akkordeon tagjai színvonalas szórakoztatásra törekednek, legutóbb szeptember 30-án a Radó-szigeti Zenepavilonban láthattuk, hallhattuk őket. Az utóbbi időben Vámosszabadin, Mosonszolnokon is felléptek. Kívánjuk, hogy minél tovább zenélhessenek ilyen jókedvvel és jó egészségben!

Sulyok Attiláné
Fotók: Bognár Imre Tivadar

A Győri zenekarok sorozatának korábbi cikkei:
1. rész: A Colombre Band
2. rész: Víganjáró Apnoé
3. rész: A Friends Big Band
4. rész: A Hangraforgó
5. rész: Hoppáré
6. rész: TOSODA Projekt
7. rész: Belvárosi Betyárok
8. rész: Kétszemközt
9. rész: Eszkimó
10. rész: RockMilady
11. rész: Goldstep
12. rész: M-Squad
13. rész: Cserefa
14. rész: Cafuné

2022.10.12