„Ez a könyv egy norvég krimiklasszikus. Több mint száz évvel ezelőtt született. Íróját, Stein Rivertont kiváló szerzőnek és a modern norvég krimiirodalom megalapítójának tartjuk” ‒ olvashatók Jo Nesbø szavai a könyv 2020-as magyar kiadásának fülszövegében. A vasszekér csak 2017-ben vált ismertté angol nyelven is, bár nem ez volt az első megjelenése, 1924-ben már leközölték egy rövid életű irodalmi lapban.

Sven Elvestad szülővárosából, Fredrikshaldból (ma Halden) egy fiatalkori bűncselekmény miatt elmenekült, és álnéven kezdett új életet: újságíróként dolgozott Kristianiaban. Az első külföldi újságírók egyike volt, aki interjút készített Adolf Hitlerrel 1923-ban. Riporterként nem csak megírta a szenzációkat, ő maga is tett néhány vakmerő dolgot, például eltöltött egy napot egy cirkuszi oroszlán ketrecében.

Az általa teremtett Knut Gribb rendőrnyomozó eseteit később más írók göngyölítették tovább, illetve Elvestad maga egy másik regényhősével, Asbjørn Kraggal is megírta Gribb nyomozásait. A nyugalmazott rendőrnyomozó, később magánnyomozó Krag munkáját történeteiben Elvestad a bűnügyi tudósító szemszögéből mutatta be. A vasszekér egy nyaralóhelyen játszódik, és ezúttal nem a riporter, hanem a hotel egyik vendégének szavai alapján követhetjük nyomon az eseményeket, a bűntény megtörténtétől egészen az elkövető kézre kerítéséig.

„Hogy az ördögbe haladhatott itt egy szekér? Azon nyomban ízzé-porrá tört volna. És még mindig hallottuk a gördülő kerekek hangját, egyenletesen és ütemesen, folyamatosan újra és újra. Majd egyszer csak abbamaradt. Vajon mi történt vele? Végigpásztáztuk a tájat, alaposan szemügyre véve mindent, amit csak a homályban kivehettünk. Hová tűnhetett?”

A regény erejét a közvetlen tapasztalás adja. Az elbeszélő főszereplő érzésein keresztül válik az olvasó az események részesévé, vele együtt hallgatja a vasszekér zörgését, vele együtt retteg magányosan az éjszakában, és vele együtt várakozik, hogy Krag nyomozó segítségével kiderüljön az igazság – az idő előrehaladtával már nem egy, hanem több halálesettel kapcsolatban is.

„Különös mosoly villant a detektív ajkain. Leült az ablaknál egy székbe, úgy, hogy a fény a háta mögül érkezzen. Félig lecsukta a szemeit. Úgy tűnt, mintha valami különleges érdeklődéssel vizsgálgatná az ölében tartott kalapját.”

A szállóvendégek és a szigetlakók villanásnyi epizódokra tűnnek fel, és szavaik vagy megjelenésük kiegészítő információkat nyújt az események értelmezéséhez. Elvestad egy olyan narrációs írói trükköt használ ebben a regényében, amelyet később Agatha Christie is alkalmazott. A főszereplő finom, régiesen választékos fogalmazása kontrasztban áll Krag elemző, kissé száraz beszédstílusával és a történet félelmetes, néha paranoid látvány- és érzésvilágával.

A Riverton Klub egyesület (Rivertonklubbens), mely Elvestad álnevét vette fel, 1973 óta ítéli oda a legjobb norvég bűnügyi történet szerzőjének a Riverton-díjat, az Arany Revolvert. A díjat az egyesület szakértői zsűrije (irodalmi tanácsa) adományozza. Az első díjazott Sigrun Krokvik volt. A Riverton Klub Bjørn Carling ötletéből született, melyet aztán Sigurd B. Hennummal egyetértésben Gerd Nyquisttel, Tor Edvin Dahllal és Nils Nordberggel alapítottak meg.

A legfontosabb feladatul a norvég krimiirodalom népszerűsítését, mennyiségi és minőségi fejlesztését tűzték ki célul. A névválasztás oka Elvestad nemzetközi népszerűsége volt. A klub első elnöke Gerd Nyquist lett, ezt a tisztséget jelenleg Trude Teige tölti be. Az egyesület székhelye Oslóban, a Litteraturhusetben (Az Irodalom Háza) található. Tagjai a bűnügyi irodalom területén tevékenykedő írók, szerkesztők, kritikusok és kiadók.

Az első időben a győztesek egy aranyozott Nagant revolvert kaptak, melynek Riverton könyveinek főszereplője, „Asbjørn Krag is büszke tulajdonosa volt”. A detektív idejében ilyen fegyvereket használt a norvég rendőrség, ám ezek mostanra már csak gyűjtőknél és nagyon magas áron érhetők el, így napjainkban aranyozott 38-as Smith & Wessont kapnak a díjazottak.

A Riverton Klub tiszteletbeli díját azok a tagok kaphatják meg, akik „különös erőfeszítéseket tettek” a norvég krimiért. A nemzetközi tiszteletbeli díjat pedig azoknak ítélhetik oda, akik „nemzetközi viszonylatban tettek kiemelt erőfeszítést a krimi irodalomért”. A norvég díjazottak: André Bjerke, Bjørn Carling, Gerd Nyquist, Nils Nordberg, Willy Dahl, Sigurd B. Hennum, Torolf Elster, Varg Veum (Gunnar Staalesen), Jo Nesbø. A külföldi szerzők közül 2012-ig Tage la Cour, Ruth Rendell, P. D. James, Ed Macbain, Maj Sjöwall és Henning Mankell kapta meg a kitüntetést.

A Riverton-díjat egy szerző életében egy ideig csak egyszer kaphatta meg, 2001-től azonban másodszor is elnyerhető a kitüntetés, amennyiben olyan regényről van szó, amely az adott író pályafutásának kiemelkedő része, egyértelmű csúcspontja, vagy visszatérését jelenti a műfajba. Hét szerző vehette át kétszer a díjat: Gunnar Staalesen (1975 és 2002), Jon Michelet (1980 és 2001), Karin Fossum (1996 és 2014), Torkil Damhaug (2011 és 2016), Kjell Ola Dahl (2000 és 2015), Unni Lindell (1999 és 2018), valamint Jo Nesbø (1997 és 2019). Mivel már a tiszteletbeli díjat is elnyerte, Nesbø a legtöbb Riverton-díj birtokosa.

Idén, hosszú évek után először osztották ki a Riverton Klub tiszteletbeli díjait. A külföldi irodalmi díjat Håkan Nesser svéd író, a Riverton Klub norvég tiszteletbeli díját pedig a Krimifesztivál (Krimfestivalen) rendezvénysorozat főszervezői, Knut Gørvell és Pip Hallén nyerték el. Az évente megrendezésre kerülő fesztivál keretében ez év tavaszán Oslóban, több mint hatvan szerzővel, félszáz rendezvényen találkozhattak a bűnügyi történetek rajongói.

2022-ben a legjobb bűnügyi regényért a Riverton-díj Arany Revolverét Heine Bakkeid kapta. A díjazott kötet eredeti címe St. Avenger (Szent Bosszúálló), és a negyedik része a Thorkild Aske rendőrről szóló sorozatnak.

Bogár Erika

Forrás: hu.wikipedia.org, retrolibris.ro, olvasoterem.com, konyvesmagazin.hu, bok365.no 1, rivertonklubben.no, no.wikipedia.org, krimfestivalen.no, amazon.com, bonnierrights.se, bok365.no 2, bok365.no 3

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép.