Albert Einstein hatévesen kezdett hegedülni, tizenhárom évesen bukkant rá Mozart hegedűszonátáira, amelyekért egész életében rajongott. „A zene segít neki, amikor elméleti munkát végez – mondta róla második felesége, Elsa. – Elvonul a dolgozószobájába, visszatérve néhány akkordot üt a zongorán, lejegyez valamit, és visszavonul.” A fizikus nagyon ritkán utazott a hangszere nélkül, és mindig úgy intézte a tudományos feladatait, hogy a szerda esti kamarázásokra jusson ideje princetoni otthonában.

„Ha nem fizikus lennék, akkor valószínűleg zenész lennék. Számomra elképzelhetetlen az élet muzsikálás nélkül. A zenében élem meg álmaimat. Az egész életemet a zene szemszögéből látom... Tudom, hogy a legtöbb örömöt az életemben a hegedűmből csalom elő.”

Einstein édesanyja, Pauline Koch maga is zongoraművész volt. 6 évesen bemutatta a fiatal Albertet a hegedűnek. Többé-kevésbé autodidakta volt, némi vita folyik arról, hogy milyen színvonalon játszott, de ez egy életre szóló szenvedély lett. Hegedűjét szinte mindenhová magával vitte, és élete végéig szívesen lépett fel barátai és családja előtt.

Az elmúlt évtizedek kutatásai azt mutatják, hogy a zenének meghatározó szerepe van a kognitív fejlődésben. A zene tanulmányozása, és különösen a hangszerjáték segít a nyelvi feldolgozásban, a memória megtartásában, a matematikában, a szociális készségek fejlesztésében, a tanulmányi sikerekben és a hosszú távú életben.

A Frontiers in Neuroscience című folyóiratban megjelent tanulmány megállapította, hogy „a strukturált zeneórák jelentősen javítják a gyermekek kognitív képességeit – beleértve a nyelvi alapú érvelést, a rövid távú memóriát és a tervezést – ami jobb tanulmányi teljesítményhez vezet”.

Egyes források szerint Einstein, miközben az E=mc2-t felírta a táblára, Mozart C-dúr hegedűszonátája járt a fejében. Vagyis lehet, hogy Mozartnak köszönhetjük a világ leghíresebb tudományos egyenletét.

2005-ben, az UNESCO Világkonferenciájának előkészítő tanácskozásán Vilniusban alapelvként fektették le, hogy „a művészeti nevelésnek központi helyet kell kapnia az oktatásban, hiszen világosan kimutatható, hogy a művészeti nevelés jelentősen növeli a tanulók általános teljesítményét, fejleszti alapvető kompetenciáit (írás-olvasás, számolás stb.), továbbá mind az egyén, mind a társadalom fejlődése szempontjából pozitív hatású”.

Október elsején, a zene világnapján érdemes kiemelni e különleges művészet fontosságát, mely amellett, hogy sokoldalúan fejleszti a gyermekek képességeit, kiváló közösségformáló erővel és terápiás hatással is bír.

Szabados Éva

Forrás: benningviolins.com, quotepark.com

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép.