Látogatás Lakitelken, a Nemzeti Művelődési Intézetben

Sulyok Attiláné írása

nemzeti-muvelodesi-intezet

A Nemzeti Művelődési Intézet Közösségépítő Kultúránk programja keretében az ország minden tájáról, így megyénkből is lehetősége volt a közművelődéshez kötődő csoportoknak, szakembereknek ellátogatni Lakitelekre.

Lakitelek nagyközség az Alföldön, a Duna-Tisza közén, Bács-Kiskun megyében, Kecskemét és Kiskunfélegyháza közelében fekszik. Környezete számos látnivalóval rendelkezik, mint pl. a Nemzeti Művelődési Intézet székháza, a Hungarikum Liget, a Termálfürdő, a Tőserdő. Ez egy olyan hely Magyarország szívében, ahol a magyarság csúcsteljesítményei, a hungarikumok és a Nemzeti Művelődési Intézet Székháza várják a látogatókat. A közművelődés napjainkra a kulturális alapellátás meghatározó hálózatává vált. Az ország 3155 településén működő 6291 közművelődési intézmény, közösségi színtér és kulturális civil szervezet közel 67 millió látogatót vonz évente.

A Nemzeti Művelődési Intézet egy országos közművelődési szakmai szolgáltató és módszertani feladatokat ellátó szervezet. A települések jobb, közvetlenebb elérését innovatív, hálózatos szervezeti forma biztosítja: a lakiteleki központ mellett 19 megyei igazgatóság segíti a közművelődési szakmai koncepciók megvalósulását, valamint a települési közösségi-kulturális élet módszertani tanácsadással való támogatását. A megyei igazgatóságok küldetése a helyi társadalmi igényekre való hiteles reagálás lehetőségének megteremtése a kultúra és közösségi művelődés eszközeivel. A megyei igazgatóságok lehetővé teszik, hogy az ország szinte bármely településén, ahol közművelődési feladatellátás folyik, a helyi közösségek módszertani segítséget kaphassanak kezdeményezéseikhez. Mivel ezeknek a folyamatoknak többnyire érzékelhető gazdaságélénkítő hatása is van, a Nemzeti Művelődési Intézet mintaprogramjai révén hozzájárul a helyi társadalmak erősítéséhez. Az igazgatóságok többek között képzésekkel, szakmai napokkal és műhelyfoglalkozásokkal, módszertani kiadványokkal támogatják a művelődési házakban dolgozó szakemberek munkáját. Segítséget nyújtanak pályázatok megírásához. Tevékenységük és szolgáltatásaik a Kárpát-medencei szervezetek, népfőiskolák számára is elérhetők. Társadalom- és közösségfejlesztő folyamatokat generálnak. Koordinálják és szakmailag megerősítik a megyei hungarikum klubok és értéktárak létrehozását és működését. Kiemelt feladatuk, hogy a közösségek felismerjék, továbbadják és megtartsák saját értékeiket, hagyományaikat.

A magyarság számos különleges történelmi és kulturális kinccsel rendelkezik. Feladatunk, hogy méltó örökösökként megbecsüljük, megőrizzük és gyarapítsuk mindezt, egyszerre tisztelegve őseink előtt, és példát adva utódainknak.

nemzeti-muvelodesi-intezet

A Nemzeti Művelődési Intézet székháza két esztendeig épült. Az ünnepélyes alapkőletételre 2018. június 28-án került sor. Az aula közepén, a bejárattal szemben található az alapkő, és abban az időkapszula (37. kép). Ezt nem falazták be, csak egy üveglappal fedték le, így megtekinthető a látogatók számára. Az időkapszulában az utódoknak szánt – „Jövő vándora” hitvallás mellett (38. kép) – a közösségi művelődés reformkorig visszavezethető történetéhez kapcsolódó értékeket helyeztek el: folyóiratokat, Széchenyi István-idézetet, Beke Pál, a Művelődési Intézet egykori igazgatójával készült kisfilmet, pénzérméket, aznapi napilapot, valamint az életet jelképező gabonamagvakat.

2020 tavaszán készült el az épület, de a felavatásra a koronavírus-járvány miatt csak október 3-án került sor. Az átadáson köszöntőt mondott Lezsák Sándor, a Népfőiskola Alapítvány elnöke: „Ez az épület szolgálja a magyar kultúra szent ügyét, a Kárpát-medencei magyarok közösségi életét, hétköznapjait, hogy legyenek sikerélményei, ünnepnapjai is.A megújuló közművelődési szakma szíve! Nemzetközi környezetben is példával szolgál, és szakmai zarándokhellyé válhat.

A négyezer négyzetméter alapterületű székház harmonikusan illeszkedik az alföldi tájba. Klasszicista formavilágával messziről felkelti az érdeklődést. Az építészeti koncepció az elmúlt korok magyar vidéki hagyományait ötvözi, Szabó János építészmérnök tervei alapján készült. Stílusa, díszítése tisztelgés elődeink előtt. A homlokzaton található szalagszerű díszítőelemet, a frízt Makoldi Sándor festőművész tervezte. Itt a magyar nép eredettörténete és bibliai jelenetek elevenednek meg, majd a bejáratnál összeforr a magyarság története a kereszténységgel. Az épület ablakait körülvevő díszítések és az oldalfalakon található vakolathímek a szerves magyar műveltség szimbólumait mutatják be, melyeket Grátz Antal építész álmodott meg és készített el. Az épület a magyar kulturális örökségből vett szimbólumokat, jelképeket hordoz mind a külső homlokzaton, mind belső tereiben. A belsőépítészeti terveket Szenes István készítette. Ez egy kulturális templom, jó ide bejönni”– írta a vendégkönyvbe Fekete Péter Kultúráért Felelős Államtitkár.

nemzeti-muvelodesi-intezet

Az aulában elhelyezett vitrinekben kódexek találhatók. Megtekinthetők azok az egyletek, körök, melyek a reformkortól 1945-ig működtek az egyes vármegyékben földrajzi és gazdasági adatokkal kiegészítve. A bejárattal szemben található a 27 elemes TV-fal, ahol a zodiákusokhoz kötődő 14 magyar népmesét vetítik a gyerekek örömére. Emellett az aulában a Napúton lehet végigsétálni, egy applikáció segítségével követve a padlóba és az üvegablakokra helyezett zodiákus jeleket. A kiállítófalon gyönyörű kézműves alkotások, Dél-alföldi szőttesek (11-12. és 14. kép), valamint az üveges kiállító szekrényekben fazekas remekművek láthatók (13. és 15-16. kép). Az aulában továbbá Gergely István kosárfonó fűzfából készíti alkotásait (8-9. kép), melyeket a mindennapi életben is lehet használni. Szívesen elmeséli munkája titkait az érdeklődőknek.

Az épületben öt olyan terem található, melyek a kultúra és a közművelődés meghatározó személyeiről lettek elnevezve. Beke Pál a Művelődési Intézet egykori igazgatója volt, Balipap Ferenc nevéhez fűződik a Nyitott Ház mozgalom elterjesztése, Kígyós Sándor szobrászművésznek pedig az ifjúság bevonásában volt meghatározó szerepe. Emellett Bartók Béla és Kodály Zoltán zeneszerzők nevét viselik az emeleti díszteremből válaszfallal kialakítható termek. A Beke Pál teremben láthattuk a Hungarikumok Gyűjteménye (42. és 19-23. kép): kalocsai hímzés, Kodály-módszer, tárogató, magyar nóta és operett, solymászat, gulyásleves, birkapörkölt, cifraszűr, karikás ostor, hortobágyi puszta, és még hosszan lehetne sorolni. A Balipap teremben a székház építésének lépései tárulnak fel a képeken (24. kép). A két földszinti közösségi terem ablakait Túriné Makoldi Gizella gyönyörű batikfüggönyei díszítik (17-18. kép). Témái népmesei elemekhez vagy népdalokhoz kapcsolódnak, mindegyik a szeretetet jeleníti meg.

Az emeleti nagyterem, a díszterem mennyezete alatti festett díszítőelemek az évkört idézik fel (33-34. kép). A szerves magyar műveltség szokásai, hagyományai, ünnepei a Nap látszólagos útjához igazodtak, az évkör rendje szerint folytak. Ezt a frízt Túriné Makoldi Gizella készítette a noszvaji templom kazettás mennyezete alapján.

nemzeti-muvelodesi-intezet

A székház tetőteraszán (30-31. kép) a virágágyásokat és sétautakat úgy alakították ki, hogy a Nemzeti Művelődési Intézet logóját rajzolják ki fentről. Itt található a magyar nemzet összetartozását jelképező Emlékezet Tornya is a Magyarság Harangjával (27. kép), mely minden napon 15 óra 13 perckor megszólal (az alaptörvény aláírásának időpontjában). 2020. június 4-én, Trianon 100. évfordulóján, a Nemzeti Összetartozás Napján avatták fel. A tetőtéri teraszon látható az oldalfalakon két alkotás, melyek a nagyszentmiklósi aranykincs egyik korsóján lévő medalionok gipszmásolatai (Páncélos lovas – 32. kép, Győztes fejedelem, Égi vadászat).

Az ajándékboltban pedig egyedi kézműves alkotásokat és ajándéktárgyakat lehet vásárolni.

Az út túloldalán, a Lakiteleki Népfőiskola területén található a Hungarikum Liget, mely nyitva áll mindenki előtt. 2015-ben kezdődtek meg a Népfőiskola Alapítvány épületeinek felújítási munkálatai, majd új épületekkel is gazdagodott a terület, új nevén a Hungarikum Liget. Legutóbb szeptember elején nyílt meg a Hungarikum Hotel (41. kép). Már korábban elkészült a Hungarikumok csarnoka a Géniuszok útvonalával, Csillagnéző planetárium, Kácsor-tanya (pálinkamúzeum), Bibliaház (ahol kézzel másolják a látogatók a bibliát soronként), Vezéri kőjurta, Tisza Hotel, Nimród footgolf park, a Kincsem fogadó, a Vaspatkó Lovarda, a Borkatedrális, a Gyarmati Dezső Tanuszoda, az Avarok Szálláshelye Kemping, a Gabriella Gyógy- és Strandfürdő (40. kép), mongol jurták, Zenepavilon, Szent István kápolna, Lakodalmasház, Kölcsey Ház, Bolyai Ház, Széchenyi Ház. A Nimród Szabadidőparkban az Alföldre jellemző állat- és növényvilágot bemutató tanösvényt is kialakítottak, valamint sétálhatunk kézzel faragott padokkal szegélyezett nemzeti és a keresztény pantheon szobrai között. Emigrációs gyűjtemény és könyvtár is gazdagítja a látnivalók sorát.

nemzeti-muvelodesi-intezet

A Nemzeti Művelődési Intézet megtekintése után tartalmas előadást tekintettünk meg a Déryné program keretében Szabó Magda életéről az erdélyi származású, tehetséges Gajdó Delinke tolmácsolásában. A helyi művelődési házban részletek hangzottak el az írónő számos művéből.

A lakiteleki Petőfi Sándor Művelődési Házban előadás előtt lehetőség volt kipróbálni a nemezelést, mely foglalkozás egyike az országosan meghirdetett szakköri lehetőségeknek. Ehhez kapcsolódik az aszakkor.hu weboldal, az intézet tudásmegosztó online felülete, mely a hagyományos szakköri tevékenységeket ismerteti meg az érdeklődőkkel. A videókon át díjmentesen kipróbálhatók a szakköri tevékenységek, valamint megismerhetjük a közreműködő mestereket, akik a filmeken keresztül megosztják tudásukat.

A település környéke számos látnivalót és kikapcsolódási lehetőséget tartogat még. A természet szépségei közül kihagyhatatlan a község turisztikai központja, a Tőserdő, mely a Kiskunsági Nemzeti Park része, gazdag a növény- és állatvilága. A fürdő a gyógyulni vágyókat, míg a Holt-Tisza a pihenni, kirándulni szándékozókat várja. A Holt-Tisza folyószabályozás révén alakult ki. A termálvizet ivóvíz helyett találták 1970-ben, a víz hőmérséklete 42 °C.

Úgy tapasztaltuk a kirándulás során, hogy ez egy különleges vidék, ahol megannyi szellemi táplálék és lelki felüdülés várja az ide érkezőket. „Az ország egyik legszebb szellemi központja, ahova öröm visszatérni!” – mondta meghatódva az egyik útitársam.

Sulyok Attiláné

Források: nmi.hu, naputon.hu, nepfolakitelek.hu, lakitelek.hu

2022.09.25