Jómódú földbirtokos családban látta meg a napvilágot Ecséden. Szülei korai halála után Gyöngyösre került, nagyszülei vették magukhoz testvéreivel együtt. A gyöngyösi ferences gimnáziumban végezte középiskolai tanulmányait, majd 1895-ben a Budapesti Tudományegyetemen kitűnő minősítéssel gyógyszerészdiplomát szerzett. Ezt követően gyakornokként Budapesten és Gyöngyösön dolgozott.

1897-ben nyugat-európai tanulmányútra indult: Németország, Franciaország, Svájc, Anglia és Olaszország voltak a célpontjai. Nagy gyógyszerészeti laboratóriumokban és gyógyszergyárakban tanulmányozta a gyógyszeres terápia lehetőségeit. 1901-es hazatérése után apai örökségéből megvásárolta a budapesti Üllői út és Márton utca sarkán található, mai is működő Sas patikát (Pesti Sas Patika). Itt laboratóriumot is berendezett, elmélyült kutatómunkát végzett, főleg organoterápiás gyógyszerekkel kísérletezett. 1902-ben forgalomba került első készítményét, az adrenalint tartalmazó Tonogen suprarenalét mindmáig használják a gyógyászatban.

A gyógyszerkészítményei iránt megnövekedett a kereslet, így a Sas utcai patika kicsinek bizonyult, ezért 1906-ban a kőbányai Cserkesz utcában felépítette az első magyarországi gyógyszergyárat. Gyárának első új készítménye a Glandutrin volt. Külföldi kapcsolatainak köszönhetően a gyógyszergyár exporttevékenysége folyamatosan nőtt. 1911-ben forgalomba került a Hyperol. A fertőtlenítőszer hamar népszerűvé vált, és az első világháború során a katonai felszerelés alapvető része volt. 1912-ben jelent meg a piacon a Kalmopyrin, amely a mai napig a legkeresettebb fájdalom- és lázcsillapító.

Richter Gedeon kiváló gyógyszerész és üzletember is volt. Az 1930-as években már öt világrészre kiterjedt hálózattal rendelkezett, 34 államban létesített bizományi raktárt, 24 gyógyszerszabadalommal rendelkezett, Londonban és Bukarestben pedig leányvállalatot hozott létre. Az Egyesült Izzó (Tungsram) mellett Richter Gedeon kőbányai üzeme volt Magyarország legnagyobb exportáló vállalata. A gyár 1923-ban részvénytársasággá alakult, és neve Richter Gedeon Vegyészeti Rt.-re módosult. A rohamosan növekvő fejlődésnek a második világháború vetett véget. Ő hozta létre az első hazai ipari biológiai laboratóriumot, ahol a nemzetközi kutatással egy időben, 1941-ben előállította az első szintetikus ösztrogént.

Richter Gedeont zsidó származása miatt minden tisztségétől megfosztották. 1944-ben a Nemzetközi Vöröskereszttől kapott menlevéllel Svájcba utazhatott volna, de ő nem akarta elhagyni hazáját. A nyilas rémuralom idején feleségével a svéd nagykövetség oltalma alatt állt, de elhurcolták, és december 30-án éjjel vagy 31-én hajnalban a pesti Duna-parton a folyóba lőtték. Holtteste nem került elő, jelképes sírja a svájci Luganóban található. Felesége túlélte azt az éjszakát, ő és fia, László a háború után külföldön élt és halt meg. 1972-ben az Üllői úti Sas Gyógyszertárnál emléktáblát avattak. Szülői háza ma iskolaként üzemel, ecsédi Richter Gedeon Általános Iskola néven.

1945 után gyógyszergyára újra működni kezdett Kőbányai Gyógyszerárugyár néven. A rendszerváltás után a céget Richter Gedeon Rt. néven jegyezték be, ma pedig Richter Gedeon Nyrt. néven folytatja működését, és 1997 óta az egyik legjelentősebb hazai gyógyszergyártó. 2014-ben film készült életéről Nem tűntem el – Richter Gedeon története címmel.

Nagy Mária

Forrás: wikipédia, nullaev.hu, tozsdeforum.hu, sopronmedia.hu, cultura.hu, Berényi Anna: Richter – Richter Gedeon regényes élete. Budapest : Scolar Kiadó, 2021., Alexander Emed: A magyar gyógyszeripar megteremtője: Richter Gedeon (1872-1944).= In. Ezredvég, 2005. 2. sz. 109-110. p.

A kép a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével ezen a linken található.