Ezt a Frigyest a maga korában „harcias” és „civakodó” névvel illették, végül 35 évesen, 1246-ban halt meg a Lajta mellett egy magyarokkal vívott ütközetben. De előtte még megzsarolta a tatárok elől menekülő királyt, majd vissza kellett venni tőle Kőszeget és környékét is. IV. Béla tehát nyugaton is várakkal biztosította az országot, ilyen volt Egervár mellett Kőszeg, Rohonc, Vasvár és Németújvár is. Egerváron jóvoltából a Gergye nemzetség került birtokba, a várat 1288-ban említik először oklevélben, de 1325-ben már romos állapotban van, éppenséggel a nagyhatalmú Kőszegiek kezén. 1376-ban kerül csak vissza ítélettel a Gergye nemzetségből származó Egerváryakhoz, de romos a források szerint még 1409-ben is. Majd csak Egerváry László horvát-szlavón bán alatt támad fel haló poraiból, aki 1476-ban kap engedélyt Mátyástól az építkezésre.

IV. Béla visszatér elpusztított országába (Forum Hungaricum Nonprofit Kft. CC BY-NC)

14 esztendő múltán már egy részletes várleltár is készül, sőt, 1489-ben Egerváry László kolostort és templomot is építtet vára mellé a ferenceseknek. Utóbbi 1496-ban már biztosan áll, hiszen ide temetik el a II. Ulászlót majd tárnokmesterként szolgáló Egerváryt. Öröksége pedig özvegyének kezével együtt Kanizsay Lászlóé lesz, így aztán végül a várat Kanizsay Orsolya viszi hozományként 1539-ben Nádasdy Tamással kötött házasságába. Nádasdy pedig építkezik itt is, négy saroktornyos várkastélyt emel a mocsárba vert cölöpökre. 1557-ben külső várat, fából és földből vert palánkot is épít hozzá, amire szükség is lesz majd 1600 után, amikor Kanizsát elfoglalja a török. 1605-ben Bocskai emberei, 1620-ban Bethlen Gábor katonái ülnek a várban kis ideig, majd 1655-ben leég az építmény. De azonnal újjáépítik, 1664. július 24-én már Landol Péter kapitány vezetésével vissza is vernek egy török ostromot.

Az 1700-as évek elején alakult ki végleges formája (Balatoni Múzeum CC BY-NC-ND)

Aztán Köprülü Mehmed főserege beveszi és felgyújtja Egervárt, ami romos marad az 1670-es évekig. Amikor is előbb a Wesselényi-féle összeesküvés miatt elveszik Nádasdy (III.) Ferenctől minden birtokát (a fejével együtt), így aztán Egervár 1677-ben I. Lipót jóvoltából Széchenyi György és testvére, Lőrinc birtokába kerül. Akik újjá is építik, hogy aztán Hannibal Heister 1706-ban, Zalaegerszeg felprédálása után erre vonulva rácokkal megerősített seregével, november elején felgyújtsa azt. De aztán november 6-án Győrvárnál a kurucok kisebb és gyengébben felfegyverzett serege megállította, szétverte 5-6 ezer emberét. Heister maga is fogságba esett, az egervári romok közé visszaszoruló rácok (szerb határőrök) is megadták magukat. A várkastélyt aztán Széchenyi Zsigmond építtette újjá, még egy emeletet is húzatott rá. (Eme külső formáját láthatjuk ma is.) Idővel persze leromlott az állapota, magtárnak is használták tereit. Végül 1874-ben Solymosy László vette meg és hozta helyre. Az ő László fia volt az utolsó lakója 1930 és 1945 között.

Légifotón 1998-ban (Göcseji Múzeum CC BY-NC-ND)

Aztán szétlopta a környék azt, ami ott maradt, még a gerendákat is kifűrészelték állítólag belőle. A kommunista időkben volt itt istálló, ismét magtár és szükséglakások is, majd pedig jött 1961 és 1965 között az első helyreállítás. 2007-ben pedig a vagyonkezelő a községnek adta vagyonkezelésbe, 2013-tól a „MINDENNAPI ÉLET A (KÉSŐ) RENESZÁNSZ VÁRKASTÉLYOKBAN” című projekt részeként Egervári Nádasdy–Széchényi-várkastély Reneszánsz Látogatóközpontként működik.

Címlapkép: Selyemfényű képeslapon (Göcseji Múzeum CC BY-NC-ND)

Pálffy Lajos
Forrás: forumhungaricum.hu