Prága óvárosában található a Klementinum épületegyüttes, mely a Cseh Köztársaság nemzeti kulturális emlékei közé tartozik, s a világ egyik legszebb könyvtárát rejti magában. Története a 11. században kezdődött egy Szent Kelemen pápának ajánlott kápolnával – innen ered az elnevezés is ‒, de ma már egy 2 hektáros területű, komplex épületrendszert foglal magába, mely az évszázadok során a tudomány és a kultúra szellemi központjává vált, s ezáltal folyamatosan bővült. A középkorban domonkos kolostor létesült itt, mely később jezsuita kollégiummá (1556), majd egyetemmé alakult (1654). A tantermek és közösség terek mellett könyvtárat, nyomdát, gyógyszertárat, színházat és természetesen templomépületeket is építettek hozzá.

A bibliotékát Kilián Ignác Dientzenhofer (1689-1751) építette, és 1722-ben készült el. Eredetileg az egyetem része volt, a jezsuiták távozása után pedig a Cseh Köztársaság Nemzeti Könyvtárának (Národní knihovna České republik) otthona lett. Mária Terézia (1717-1780) 1777-ben nyilvános egyetemi könyvtárrá nyilvánította. Igazgatója, Karel Rafael Ungar (1744-1807) 1781-ben cseh nyelven írt irodalomgyűjteményt hozott létre, ezzel megteremtve a nemzeti könyvtár alapját. 1782-től minden prágai nyomdásznak köteles példányokat kellett leadnia, és 25 év elteltével ez a kötelezettség Csehország egész területére kiterjedt. Ma több mint 6 millió kötetet számlál, s birtokában van minden Csehországban 1807 óta kiadott dokumentum.

A kapcsolódó Youtube videó lejátszása.

A galériás barokk könyvtár belső tere a 18. század óta érintetlen. A sima és csavart, aranyozott oszlopok között nyitott könyvespolcok állnak, melyeket mahagóni fából faragtak, s még a félhomályban is ragyognak. Fölöttük arany keretek találhatók, amelyekre kiemelkedő jezsuiták nevei vannak felírva, akik segítettek megépíteni ezt a lenyűgöző könyvtárat. Középen a szerzetesek által készített földrajzi és csillagászati földgömbök, valamint Jan Klein (1684-1762) csillagászati óráinak egyedülálló gyűjteménye tekinthető meg. A gyönyörű mennyezeti freskók Jan Hiebl (1681-1755) festőművész alkotásai: a Bölcsesség temploma, Apollón a Parnasszuszon és a Színeváltozás a Tábor hegyen. Fényt és árnyékot használt, hogy kupolás hatást keltsen, s fáradhatatlan órákat töltött a természetes napfény illúziójának megfestésével. A terem élén II. József (1741-1790) császár portréja látható, aki elrendelte a megszűnt szerzetesi könyvtárak könyveinek a Klementinumba juttatását. Van még két kisebb terem, mely eredetileg a Régi és Új Matematikai Csarnok volt, de ma már a zenei és kéziratos részleg része. Ezek szintén freskó és stukkó díszítéssel rendelkeznek, melynek fő témája a matematikai tudományok mellett elsősorban a csillagászat. A stukkók szerzője Bernardo Spinetti (1699-1748) szobrász. 2010 óta az épületeket folyamatosan újítják fel és korszerűsítik.

Vyšehradský kódex

A bibliotékában több mint 22.000 kötetnyi, többnyire külföldi teológiai irodalom található, köztük több mint 6000 középkori kézirat és 3000-nél is több ősnyomtatvány. Itt őrzik a Csehország legfontosabb és legértékesebb (becsült értéke 40 millió euró) kézirataként ismert, 108 gazdagon illusztrált pergamenlevelet tartalmazó, latin nyelvű Vyšehradský kódexet is, mely valószínűleg az első cseh király, II. Vratislav (1032-1092) megkoronázása alkalmából készült 1085-ben, ezért nevezik Koronázási kódexnek is. Előtte fejedelmek uralkodtak az országban. Van egy 14. századi képes Bibliájuk is, valamint Tycho Brahe, a híres dán csillagász könyvtárának megmaradt darabjai is itt találhatók. Sőt, hungarika-gyűjteményük is van, melyben kéziratos, tudományos jellegű, zenei és szépirodalmi kiadványokat őriznek, mint például Hunyadi Mátyás (1443-1490) magyar király híres corvináját (S. Thomae de Aquino Commentarius in Aristotelis de caelo et mundo libros I, II et III partem), a II. Ulászló (1456-1516) személyét dicsőítő panegyrist (nyilvános beszéd), az olasz humanista, Johannes Michales Nagonius (1460-1510) munkáját (Ad divum Vladislaum...Ungariae et Bohemiae regem...panegyrichon), Thuróczy János (1435?-1489?) A magyarok krónikája című művének első nyomtatott latin nyelvű változatát (1473), vagy Liszt Ferenc (1811-1886) kézzel írt és névjegyével ellátott rövidke művét, amelyet Chotek Zsófia (1868-1914) grófnőnek, Habsburg-Lotaringiai Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörökös (1863-1914) feleségének ajánlott.

Sok dokumentumot a Google rendelkezésére bocsátottak digitalizálásra, melyek felkerülnek a Google Books digitális könyvtárába, valamint a Manuscriptoriumba, az Europeana (Európai Digitális Könyvtár) akkreditált aggregátorába. Saját digitalizálási munkálatok is folynak a könyvtárban 1992 óta, melynek során olyan nemzetközi digitalizációs szabványokat dolgoztak ki, amelyek úttörőnek számítanak a régi nyomtatványok és kéziratok feldolgozásában.

tmoni

Forrás: Érdekes világ.hu, a Klementinum honlapja, travelo, Wikipédia magyar, angol, cseh), Világunk blog, inapló szemle, Magyarország Nagykövetsége. Prága, Prága.eu, PragueGO, The Creative Adventurer, WeCityGuide, Earth Wonders

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép; 4. kép; 5. kép; 6. kép; 7. kép; 8. kép; 9. kép; 10. kép; 11. kép; 12. kép; 13. kép; 14. kép; 15. kép.

A YouTube-ra feltöltött videó beágyazása a nyilvános videómegosztó webhely API általános szerződési feltételeinek betartásával történt, a feltöltő/tulajdonos felhasználók felé történő általános engedélyét követve. A beágyazott videó ezen a linken található a feltöltők megnevezésével.

A cikksorozat korábbi részei:
1. rész: Biblioteca Palafoxiana
2. rész: A pármai Palatina Könyvtár
3. rész: Biblioteca Joanina
4. rész: Az admonti bencés apátság könyvtára
5. rész: Anna Amalia Hercegnő Könyvtár
6. rész: Az ottobeureni bencés apátság könyvtára
7. rész: Biblioteca Marucelliana
8. rész: Az oxfordi Codrington Library
9. rész: A nápolyi Girolamini Könyvtár
10. rész: A melki bencés apátság könyvtára
11. rész: A velencei Biblioteca Nazionale Marciana
12. rész: Az El Escorial kolostor királyi könyvtára
13. rész: A párizsi Sainte-Geneviève Könyvtár
14. rész: A prágai Strahov kolostor könyvtára
15. rész: A Mafra-palota könyvtára
16. rész: A wiblingeni kolostor könyvtára
17. rész: Az Osztrák Nemzeti Könyvtár
18. rész: A Sankt Gallen-i kolostor könyvtára
19. rész: Biblioteca Civica Romolo Spezioli