A második világháború utolsó napjaiban, 1945. augusztus 6-án dobta le az Amerikai Egyesült Államok légierejének B-29-es bombázója az erőfitogtatást sugalló „Little Boy” elnevezésű atombombát a Japánban található Hirosima városára. Ez a nap 1978 óta a nukleáris fegyverek betiltásáért folyó harc világnapja.

Miért volt annyi civil áldozat?

A bomba bevetésével az addig szívósan küzdő ázsiai országot akarta térdre kényszeríteni az amerikai haderő. Az USA hadvezetése és Henry S. Truman elnök egy esetleges Japán elleni szárazföldi támadás amerikai veszteségeinek kalkulált számadataival igazolta a nukleáris fegyverek bevetésének szükségességét.

A támadás addig sohasem látott pusztítást végzett az ipari és katonai központnak számító településen, gyakorlatilag eltüntette azt a föld színéről. A becslések szerint 70 ezer ember halt meg azonnal, és körülbelül ugyanennyi szenvedett sugárterhelést, amely következtében megközelítőleg 150 ezer ember hunyt el a támadást követő években, évtizedekben. Hirosimában a sugárfertőzés következményeként a mai napig sokan betegednek meg leukémiában, és gyakran születnek gyerekek genetikai torzulásokkal.

Hogy miért volt annyi civil áldozat? Mert az amerikai hadvezetés maximalizálni akarta a minden korábbinál pusztítóbb, új fegyver okozta sokkhatást, így – miközben a hagyományos légicsapások előtt szórólapokon szólították fel a helyi lakosságot a városok elhagyására – a két atombomba ledobása előtt szándékosan elmaradt az evakuálási felhívás…

Egy végrehajtó

2014. július 28-án, kilencvenhárom éves korában hunyt el az Enola Gay B-29-es amerikai bombázó legénységének utolsó tagja, Theodore Van Kirk kapitány, aki navigátorként dolgozott a repülőgépen 1945. augusztus 6-án. Fia tájékoztatása szerint a második világháborús veterán végelgyengülésben halt meg egy Georgia állambeli idősek otthonában. Theodore „Dutch" Van Kirk csaknem 60 küldetésben vett részt. Huszonnégy éves volt, amikor az Enola Gay-ről ledobták Hirosimára az első atombombát, amelyet három nappal később, augusztus 9-én egy második követett Nagaszakiban.

A navigátor olyan élményeket szerzett, amelyek háborúellenessé tették. „Az egész második világháború azt mutatja, hogy a háborúk nem jelentenek megoldást, mint ahogyan az atombombák sem. Nem lenne szabad, hogy atombombák legyenek, szeretném, ha mindegyiket megsemmisítenék, ez a személyes véleményem.” Theodore Van Kirk a háború után még egy évig szolgált a seregben, utána vegyész lett.

A túlélők

„Nem hirtelen halál öli meg: lomha láz
Rombolja, lassú rothadás.”

Az atomtámadások túlélőinek Japánban külön neve van: a hibakusa szó a „robbanás által érintett embert” jelent. Azt a 165 embert pedig, akit sorsa Hirosimából a bomba robbanása után Nagaszakiba vezényelt, és mindkét atomtámadást túlélte, nijú hibakusa, azaz „kétszeres hibakusa” névvel illetik.

Japán nem kapitulált azonnal a támadást követően, ezért az első bombát augusztus 9-én újabb, jóval nagyobb hatóerejű követte Nagaszaki városára. A hegyek között fekvő városban 39 ezren azonnal életüket veszítették, majd az év végéig mintegy 70 ezren. Hirosimára urán töltetű, Nagaszakira plutónium töltetű atombombát dobtak le.

Mindkét városban többségben voltak a civil áldozatok. Az utolsó támadás után hat nappal, augusztus 15-én a japán császár, Hirohito a rádióban jelentette be, hogy feltétel nélkül megadják magukat, és katonái leteszik a fegyvert. A megadási nyilatkozatot szeptember 2-án írták alá, ezzel hivatalosan is lezárva a második világháborút.

A hirosimai és nagaszakii támadás emlékére, valamint a nukleáris fegyverek betiltásáért folyó küzdelemben hozták létre az augusztus 6-i világnapot. Célja annak biztosítása, hogy senki se feledkezhessen meg a tömeges polgári áldozatot követelő támadásokról. Napjainkban körülbelül 15 ezerre becsülik a bevethető nukleáris robbanófejek számát, ami több mint elég lenne ahhoz, hogy elpusztítson minden életet a bolygón.

Az ENSZ-ben is bemutattak egy megrázó dokumentumfilmet, amelyben 165 „dupla-hibakusa” vallott a szenvedésekről, amelyeken keresztülmentek. Hirosima városának kezdeményezésére a túlélők skype-on szívesen elmondják történetüket, s válaszolnak kérdésekre. Az egykori szemtanúk úgy érzik, az ő felelősségük is, hogy eltántorítsák a következő korosztályokat az atombomba bevetésétől, s hozzájáruljanak egy atomfegyver-mentes világ megteremtéséhez.

Az ENSZ Közgyűlése 1996. szeptember 10-én fogadta el az atomfegyver-kísérletek teljes tilalmáról rendelkező Átfogó Atomcsend Szerződést (CTBT).

Atomcsend?

A 2011 óta érvényben lévő New START fegyverzetcsökkentő egyezmény értelmében az Egyesült Államok és Oroszország maximum 1550 (???!!!) alkalmazásra kész stratégiai nukleáris fegyvert birtokolhat. Ezeket összesen 700 interkontinentális ballisztikus rakétára (ICBM), tengeralattjáróról indított ballisztikus rakétára (SLBM) és stratégiai bombázó repülőre szerelhetik fel. Az Egyesült Államoknak 2021 őszén 1389 töltete, valamint 665 rakétája és bombázója volt készenlétben, míg Oroszországnak 1458 töltete, illetve 527 rakétája és bombázója. Emellett mindkét ország rendelkezik taktikai nukleáris fegyverekkel, melyekre nem vonatkoznak a New START korlátozásai. Itt tartottunk tavaly…

A művész szemével

Nâzım Hikmet török költő verse az áldozatok lelkéből szól, közel hozva az egyént érintő valóságot:

Hogy a felhők ne gyilkolják az embert (részletek)

1

Én vagyok, én, ki ajtódon kopogtat,
És minden ajtó előtt én vagyok csak,
Ne félj tőlem, bár észre sem veszel:
Hogy is láthatnál meg egy kis halottat?

Tíz évvel ezelőtt is erre jártam,
Amikor meghaltam Hirosimában,
Hét éves voltam, szegény kis leány,
S a gyerekek nem nőnek a halálban.

Először hosszú hajam gyúlt ki lángra,
Égett szemem is, kezem is utána;
Mi lett testemből? maroknyi hamu
A felhős ég szelébe szétzilálva.

...

2

Ifjú volt a japán halász, akit a felleg
Ölt meg a messzi tengeren.
Sorsáról társai példánkra énekeltek
Egy óceáni estelen.

Elpusztulsz, ha eszel a halból, mit halászunk.
Meghal, aki kezünkhöz ér.
Mint hosszú fekete koporsó ring naszádunk.
Elvész, ki rajta útra kél.

...

3

Anyánkban alakul, aki vagyunk, az élet.
Utunkra égi fényt ragyognak az anyák.
Nékik köszönitek ugye ti is, hogy éltek?
Legyetek, jó urak, irgalmasok tehát,
Hogy a felhők ne gyilkolják az embert.

Egy hétéves gyerek szaladgál kinn a réten,
S egy nagy szarvasbogár száll el a fák felett.
Játsztatok ti is a gyerekkor idejében?
Nos akkor, jó urak, hát kegyelmezzetek,
Hogy a felhők ne gyilkolják az embert.

Összeállította: Szabados Éva

Forrás: qubit.hu, nepszava.hu, terebess.hu, vienna.io.gov.hu, maszol.ro

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép; 4. kép.