Aminek a története szintén egy földvárral, majd a lakótorony felhúzásával kezdődhetett a régi nevén Pölöske, mostanában Szévíznek hívott patak mocsaraiból kiemelkedő dombocskán. Ahol a Hahót-Buzád nemzetség került birtokba III. István királyunk révén, úgy az 1160-as évek második felében. Közülük is Arnold építhette a tornyot, aki előbb zalai ispán, majd nádor is lett már az 1240-es, tatárjárásos években, hogy aztán Arnold fia István már a Kőszegiek mellé álljon V. István ellenében, akinek még volt annyi ereje, hogy elvegye a birtokait, miután az ellene Aladár fia Mihály vezetésével küldött első csapatot a Kőszegiek katonái lemészárolták. Pölöskét 1319-ben aztán már a Kőszegiek birtokában találjuk, őket pedig Károly Róbert hadvezére, Héder nembeli Köcskei Sándor veri tönkre 1319-ben, Zalafőnél. (Aki ugyan korábban „családtag” volt, de a Nápolyból jött király mellé állt. Így aztán vasi ispán is volt, és sárvári várnagy, no meg országbíró.)

Károly Róbertnek is akadt dolga Pölöskével (Forum Hungaricum Nonprofit Kft. CC BY-SA)

Károly Róbert aztán Ákos nembeli Mikcsnek adja Pölöskét, amit Nagy Lajos is megerősít Mikcs két fiának. Ők kezdik használni a peleskei vagy prodavizi Ördög előnevet, és leszármazottaik viselkedésében is megjelenik e névváltás. Rablóvár lesz Pölöske, különösen a mindenkori zágrábi püspök issza meg ennek a levét. 1424-ben Zsigmond foglalja le a várat, 1433-ban Cillei Hermann ítéli fej és jószágvesztésre gaztettek miatt tulajdonosát. 1526 után Ördög Mátyás Szapolyai mellé áll, fia, Ákos idején foglalja el a Kőszegnél megállított Szulejmán Pölöskét is. 1541-ben Zala is Ferdinánd hűségén van már, így ide térnek az Ördögök is, 1566, Szigetvár eleste után pedig felértékelődik a váracska, amiben ekkoriban vagy 30-40 katona is szolgál. 1569-ben benne lakik Ördög István zalai alispán is, aki a király által (nem) fizetett 30 katona mellett 18 ember hópénzét is állja. Kanizsa ostroma és elfoglalása (1600. október 21.) után aztán Pölöske Kapornakkal együtt a frontvonalba kerül.

Az itt látható nagyvázsonyi Kinizsi-várhoz hasonlóan a pölöskei vár alapja is egy lakótorony lehetett (Balatoni Múzeum CC BY-NC-ND)

Meg is erősítik az azonnal meginduló portyák ellen, és már 1601-ben lerohanja a török, de ekkor még el tudják kergetni a támadókat. Aztán 1659-ben Ördög István magtalanul távozik az árnyékvilágból, Pölöskét Nádasdy III. Ferenc veszi át. 1664 tavaszán pedig megindul délről Köprülü Ahmed nagyvezír Bécs elleni hadjárata, a fősereg pedig Egerszeget lerombolva vonul át a vidéken. Pölöskét csak pár nappal később, július 22-én támadja meg hirtelen Hasszán bég. A meglepetés ereje pedig a védőket a belső vár előtti toronyba veti vissza. Ahonnan keményen puskázva visszavernek egy török rohamot. De hiába szedik le a tetőről a fazsindelyeket, a töröknek mégis sikerül felgyújtani rőzsével a tornyot. Így a védők egytől egyig bennégnek, de a szentgotthárdi csata után már ismét magyar katonák lakják Pölöskét. Ami aztán Nádasdy Ferenc lefejezése következtében a Széchenyi családé lesz. 1690, Kanizsa visszavétele után elveszti jelentőségét, a Széchenyiek pedig megengedik, hogy tégláit, köveit a környék falvaiban hasznosítsák újra.

Nem is marad semmi Pölöskéből, csak a védőkre gyújtott torony helyén áll 1995-től egy emlékmű, emlékeztetve a páratlan hőstettre.

Címlapkép: König Frigyes így képzelte el a várat (varak.hu)

Pálffy Lajos
Forrás: forumhungaricum.hu